OBSAH - TARTALOM

  • HAMVAZÓSZERDA-a nagyböjt kezdete

    „Emlékezzél ember,

    hogy porból vagy és porrá leszel”

    Hamvazószerdán a Boldog Salkaházi Egyházi Iskolaközpont tantestülete és növendékei is részt vettek az ünnepi liturgián. Délelőtt az óvodások, délben az alapiskola és a gimnázium diákjai és tanárai hamvazkodtak. A hívek a koraesti szentmisében.

    Az óvodások okosan és bölcsen különbséget tettek a művirág és az élő virág között. Ami nincs éltetve az nem él, elmúlik, elenyészik. Az ember teste is, de mivel Isten élteti, ezért halhatatlan.

    Hamvazószerda a nagyböjti szentidő kezdete. Ezen a napon, amint azt a neve is sejteti – az egyház felszentelt szolgája szentmisében, vagy igeliturgia keretében az előző évben megáldott olajfa- vagy barkaágak elégetéséből nyert hamuval - jelöli meg a hívek homlokát.

    A liturgia egy ősi formula által mutatta be a nagyböjt lelki jelentését: „Emlékezzél ember, hogy porból vagy és porrá leszel”. Ezeket a szavakat ismétli a pap a hamvazkodás pillanatában. Ezzel valamiképpen visszatérünk az emberi történelem kezdetéhez, amikor a bűnbeesés után az Úr így szólt Ádámhoz: „Arcod verítékével eszed kenyeredet, amíg vissza nem térsz a földbe, amiből lettél.”
    Az ember ugyan porból van és porrá lesz, de ez a por értékes Isten előtt, mert Isten az embert halhatatlannak teremtette. Az ősi liturgikus formula tehát az új Ádámban, Krisztusban kap igazi értelmet. Jézus Krisztus szabadon osztozott az emberi sorsban, annak esendőségében, főként pedig halálában a keresztfán. De éppen ez az Atya iránti szeretetből vállalt halála lett az emberiség számára a dicsőséges feltámadás útja, amelyen keresztül Krisztus a kegyelem forrása lett mindazoknak, akik hisznek benne. Ez az élet pedig, amely soha nem ér véget, már itt a földön elkezdődik és a test szerinti feltámadásban éri el a teljességét.

    A hamvazkodással tehát megújítjuk elkötelezettségünket, hogy Jézus nyomában járunk. Megengedjük, hogy az Ő húsvéti misztériumában átalakuljunk. Lehetőséget adunk arra, hogy meghaljon bennünk a régi, bűnös ember és megszülessen az Isten kegyelmében átalakult új ember. Az Úr kegyelme és a Szűzanya oltalma kísérjen bennünket nagyböjti zarándokutunkon.

  • Balta Rita elismerése a Csemadok rendezvényén

    A Csemadok Kassa-környéke Területi Választmánya a 2018. február 10-én tartott kibővített ülésén értékelte a 2017-ben elért kimagasló népzenei és kulturális egyéni- és csoporteredményeket. Iskolaközpontunkból Balta Rita és felkészítő tanára, Pogány  Éva kapott emléklapot a VIII. Ipolyi Arnold Népmesemondó Verseny országos döntőjén való sikeres szereplésért.

  • NYÍLT NAP A GIMNÁZIUMBAN

    „A múlt nem mögöttünk,

    de bennünk van.”

    (Csoóri Sándor)

    Szepsiben 2018.2.9.-én a sorsközösség vállalás reményében diákokat fogadott a Boldog Salkaházi Sára Egyházi Iskolaközpont.

    Elmélődés, ismertetés és ismerkedés, vetélkedő és sportjáték tette emlékezetessé a napot.

    A buzitai, a szádalmási és az egyházi iskola diákjai, tanárai együtt töprengtek az egyéni és a közösségi jövőről. A hallgatóság érezhetően tudatában volt a ténynek: „Manapság sokan azzal dicsekszenek, hogy apjuk, nagyapjuk, dédapjuk milyen mélyen hívő és karán magyar ember volt. Szép és dicséretes dolog. De sokkal szebb és dicséretesebb, ha manapság az apa, a nagyapa, a dédapa azt tudja mondani, hogy fiam, unokám, dédunokám is mélyen hívő és karakán magyar ember.”    Te mit mondasz magadról? Mit tehetünk, hogy ne legyen lelkiismeret furdalásunk?Tevőlegesen tennünk kell a templomért és az iskoláért, mert nemcsak a múltunk, de a jövőnk is bennünk van, nemcsak előttünk…

  • Farsangi jelmezbál az oviban

    Sík Sándor, piarista papköltő így fogalmaz:

    „Hogy a sírókkal sírni jól esett,
    és nem nevettem minden nevetővel,
    hála legyen.”

    A farsang ideje jó alkalom a kikapcsolódásra, a testi-lelki felüdülésre. Az íjat nem szabad állandóan kifeszítve tartani, mert szükség esetén hatástalanná válik.

    Csemetéink igyekezete, cseperedése, éneke és szavalata is ezt szolgálta. Köszönet érte óvodapedagógusainknak, a szülőknek, a nagyszülőknek és mindazoknak, akik megértették az idők jelét: nem mindegy az, hogy milyen gyermekeket hagyunk a jövőre.

    „Azokkal, akik örülnek, örüljetek, s a sírókkal sírjatok. Éljetek egyetértésben. Ne legyetek fennhéjázók, hanem alkalmazkodjatok az egyszerű emberekhez. Ne legyetek magatokkal eltelve. Rosszért rosszal senkinek ne fizessetek. Törekedjetek arra, ami jó minden ember szemében. Amennyire rajtatok áll, éljetek mindenkivel békességben. Ne szolgáltassatok magatoknak igazságot, szeretteim, hanem hagyjatok teret az Isten haragjának, hiszen írva van: „Enyém a bosszú, én majd megfizetek” – mondja az Úr. Sőt, ha ellenséged éhezik, adj neki enni, ha szomjazik, adj neki inni. Ha ezt teszed, izzó parazsat raksz a fejére. Ne engedd, hogy legyőzzön a rossz, inkább te győzd le a rosszat jóval.” írja Pál apostol a rómaiakhoz címzett levelében. (Róm 12, 15-21)

  • Tompa Mihály Szavalóverseny- iskolai forduló

    „A vers néma.

     Adj neki hangot.

     A vers a könyvben halott.

     Keltsd életre.

     Mi a szavalás?

    A vers föltámasztása papírsírjából.“

     

    2018.február 6-án zajlott iskolánkon a Tompa Mihály Országos Vers és Prózamondó Verseny iskolai fordulója. Tanulóink szép számmal jelentkeztek. Tartalmas délelőtt volt, tele mesés és verses élménnyel. Köszönjük szépen minden versenyzőnek. Szívből gratulálunk!

     

    A továbbjutottak névsora:

    I.kategória vers:

    1.helyezett: Groško Róbert, Pálos Erik

    2.helyezett: Bojszko Kevin, Sitáš Áron

    3.helyezett:Kuzma Zoé Barbara, Kovács Réka

    I.kategória próza:

    1.helyezett:Szabó Hanga Mária

    2.helyezett:Bráz Zoé, Demeter Dóra

    3.helyezett: Balázs Lilien, Fazekas Zita

    II.kategória vers:

    1.helyezett: Pásztor Anna

    2.helyezett:Dobos Emese, Rudy Márk

    3.helyezett:Novák Viktória, Viszlay Boglárka

    II.kategória próza:

    1.helyezett: Kočiš Martina

    2.helyezett:Czompoly Csenge,Pápai Zsófia

    3.helyezett:Haraszti Tamás, Die Dániel

    III.kategória vers:

    1.helyezett:Páll Krisztína

    III.kategória próza:

    1.helyezett:Viszlay Boglárka

    IV.kategória vers:

    1.helyezett:Bányász Péter

  • 3. hely fociban

    Kispályás teremlabdarúgó tornán értek el kiváló 3. helyezést gymnazista diákjaink 2018. február 6-án. A Mecenzéfen megrendezésre kerülő járási döntőn négy iskola diákjai szerepeltek. Remek színvonal, kiváló, harcos játék jellemezte az egész tornát. Gratulálunk a szép eredményhez!

  • Aktualizácia údajov

    Dáta z programu aScAgenda boli aktualizované
  • Sí-és snowboard tanfolyam II.

    Idei második sítáborunknak Tátralomnyic adott helyet. Az 57 fős csapatot iskolánk felsős és gimnazista diákjai, a budapesti Kolping Katolikus Iskola növendékei, valamint az encsi Váci Mihály Gimnázium tanulói alkották. Felejthetetlen hetet töltöttünk együtt, sok-sok síeléssel, esti szórakozással, pihenéssel. Köszönjük Isten áldását, hogy mindkét táborunk baleset és problémamentes volt. Reméljük jövőre újra találkozunk!!!

  • Ökumenikus imahét

    A megszentelt múlt nem mögöttünk, de bennünk és köztünk van…

    Városunkban, Szepsiben 2018. február 1-jén zártuk le a keresztények egységéért végzett imahetet. A római katolikus templomban megtartott szertartáson a történelmi egyházak hívei és lelkipásztorai voltak jelen: Molnár Árpád, református lelkipásztor, Gočík József, görög katolikus parókus, Horňák Péter, ny. görög katolikus parókus, Dušan Harvilik, káplán és Gábor Bertalan esperes – plébános, valamint a Boldog Salkaházi Sára Egyházi Iskolaközpont pedagógusai és diákjai. Az egybegyűltek keresztény magyar, szlovák és ruténként imádkoztak együtt ugyanannak a családnak tagjaiként.

    A lelki találkozó az 51. ökumenikus imahét témája alapján - „Jobbod, Uram, dicső az erőtől… Uram, a jobbod kitűnik erejével” (2Móz/Kiv 15,6), közös ima és hálaadás volt keresztség szentségéért. „Amikor azt mondjuk, hogy elismerjük egy másik keresztény felekezetek keresztségét, akkor megvalljuk, hogy ők is részesültek az Úr bocsánatában és kegyelmében, így istentiszteletük hiteles hálaadás mindazért, amit Isten véghezvisz bennük.” – mondta a minap Ferenc pápa. Az egybegyűltek ennek tudatában imádkoztak együtt, hogy ez által is még jobban egyesítsék hangjukat.

    Természetesen nem tagadva, de elismerve és beismerve, hogy bár a különbségek elválasztják őket, ám ugyanakkor elismerik azt is, hogy az egyetlen Atya gyermekeiként, Jézus Krisztus testvéreiként, megváltott népéhez tartoznak, vagyis a Szentlélek által egyetlen egyház családtagjai. A keresztség kegyelme ugyanis mindnyájukat tagadhatatlanul összeköti.

    Szent Ágoston egyik elmélkedése arról szól, hogy a Vörös-tenger, ahol Izrael népe meglátta Isten üdvösségét nem más, mint a megfeszített Krisztus vérének elővételezése, az üdvösség forrása. Mi, keresztények valamennyien áthaladtunk a keresztség vizén, és a szentség kegyelme elpusztította mindnyájunk igazi ellenségét: a bűnt és a halált”.

    Példaképként említhető Szent Pál apostol, aki különösképpen tapasztalta meg Isten kegyelmét és a testvérekkel való szeretetközösséget. Isten kegyelme kezdettől fogva őt is arra indította, hogy keresse a szeretetközösséget más keresztény közösséggel, előbb Damaszkuszban, majd Jeruzsálemben. „Ahogy növekszünk a lelki életben, egyre inkább megértjük, hogy a kegyelem a többiekkel együtt ér el bennünket és osztoznunk kell benne. A múlt században végre megértettük, hogy mindnyájan a Vörös-tenger partján vagyunk” – mondta ugyancsak a minap Ferenc pápa.

    Jó ezt újból és újból tudatosítani, mert a mai keresztények is sok nehézséggel találkoznak – határon innen és határon túl. Sokfajta lelki pusztaságtól vannak körülvéve, amelyek elsorvasztják reményüket és örömüket. Sok veszély leselkedik életükre: sok Krisztus-követő Jézus neve miatt ma is üldözést szenved. Ám, amikor vérüket ontják, tartozzanak bármelyik keresztény felekezethez, együtt válnak a hit tanúságtevőivé, vértanúkká, mert ugyanannak a keresztségnek a kegyelme köti össze őket.

    Napjainkban, amikor más vallások követőivel együtt a keresztények előtt is olyan kihívások állnak, amelyek megalázzák az emberi méltóságot: a háborúk, az emberkereskedelem, a modern rabszolgaság és az egyenlőtlenség borzalmai, jó, ha tudjuk, hogy mindezek leküzdése a keresztények közös feladata. Együtt kell őriznünk annak emlékét, amit Isten, a történelem Ura végbevitt bennünk. Jó, ha fölelevenítjük azt az emléket és bizonyosságot, hogy az Úr Jézussal és evangéliuma szelíd erejével felvértezve a kihívások pergőtüzében bátran és reménnyel telve bizakodhatunk a szeretet végső győzelmében, mert megszentelt múltunk nem mögöttük, de bennünk és köztünk van.

  • Farsangi jelmezbál

     

    Farsangi fánk, pufóka,

     teremben áll a móka. 

    Kéményseprő,

    Piroska,

    a szakács

    meg a kukta

    ropják együtt a táncot,

    mind megeszik

    a fánkot.

     

    Képgaléria

  • KEREKECSKE - DOMBOCSKA

    Napsütés voltam viharos égen,

    felhőket toltam messze a széllel,

    szivárványt húztam, s mosolygott szemed,

    míg angyalszárnyon repítettelek.

    KÉPGALÉRIA

  • Szalagavató ünnepség és Szülők bálja

    2018. január 27-én volt a Boldog Salkaházi Sára Egyházi Iskolaközpont 3. szülői bálja, amelynek keretében megrendezésre került az intézmény második szalagavató ünnepsége. Elsőként Kovács Tamás, a szülői szövetsége alelnöke üdvözölte az egybegyűlteket. A diákok ünnepélyes bevonulása után Bányász Péter és Gazsi Réka köszöntötte a jelenlévőket. Gábor Bertalan esperes-plébános és Molnár Árpád, református lelkipásztor igeszolgálata után következett a szalagok, a diákokat és az egybegyűlteket megáldása, amit Nagy István igazgató úr ünnepi beszéde követetett. A szalagok ünnepélyes feltűzése előtt Karaffa Tóth Kinga osztályfőnöknő köszöntötte az egybegyűlteket. A diákok nevében Nagy Diana mondott köszönetet.

    Szép ünnepség volt. Megható. Való igaz, hogy bár az úton a fiatalok gyorsabban haladnak, mint az idősebbek, de az utat legbiztosabban az idősek ismerik, ezért csak kívánni lehet és imádkozni azért, hogy az elkötelezettségnek a szűkebb pátriában is legyen áldásos folytatása.

    Adja Isten, hogy az élet a végvárakban továbbra is különös védelmet, kitartást és tettrekészséget élvezzen, annál is inkább, mert a múltunk nem mögöttünk, de bennünk és köztünk van, amit sem feladni, sem eltékozolni, nem szabad.

    KÉPGALÉRIA

  • Thália - bérletes előadás Kassán

    2018. január 26-án, a kassai Thália Színházban egy kortárs finn író, Mika Myllyaho – Káosz - című tragikomédiáját tekintettük meg.

    A Káosz szereplői a mindennapok fojtogató ritmusával, kilátástalan szürkeségével bajlódnak. Alapvető problémájuk, hogy képtelenek szembenézni a gondokkal. Túlhajszolt az életük, hogy mindent megteremtsenek, a külvilág felé próbálnak rendet mutatni, de belül mintha valami eltolódott volna. Mindegyiküknek valahol elakadt az élete. Szeretetre vágynak, sikerre, boldog, gondtalan életre, de minden félresikerül.

    Hol csúszhat el az emberi ítélőképesség annyira, hogy a társadalom perifériájára sodorhatja önmagát? Mi az az érzelmi faktor, amelyet ha  mélyre ásunk magunkban és nem engedjük a felszínre jönni, akkor rossz döntések hosszú sorát hozhatjuk meg? És ami a legfontosabb, hogy létezik-e feloldás szorongásainkból?

    Csak egyetlen lehetőség van: a szembenézés önmagunkkal.

  • MATEMATIKA OLIMPIA - JÁRÁSI FORDULÓ

    Idén 2018.1.24-én került sor Kassán a matematika olimpia járási fordulójára az 5. és 9.évfolyam továbbjutott tanulói részére.A versenyen szlovák és magyar alapiskolák legjobb matematikusai vettek részt.Iskolánkat két tanuló Czompoly Csenge és Oceák István képviselte az V.A osztályból, akik nagy lelkesedéssel készültek a megmérettetésre.Összesen 49 tanuló versenyzett az 5. évfolyamból . Iskolánk mindkét tanulója az elért pontszámjaik alapján  a 8. helyen végzett.

    Gratulálunk  mindkét résztvevőnek.

  • A Magyar Kultúra Napja - Házszentelés

    2018. január 22-én a Boldog Salkaházi Sára Egyházi Intézmény tantestülete és diáksága házszenteléssel egybekötve ünnepelte meg a Magyar Kultúra Napját.

    Az irodalmi műsor után az iskola lelki igazgatója megáldotta és megszentelte az intézmény minden tantermét és irodáját.

    Imájában arra a kérte a Mindenhatót, hogy aki a keresztségben gyermekeivé fogadta az intézmény diákjait és tanárait, és Fiának, Jézus Krisztusnak testvéreivé tette őket, erősítse meg a vele való közösségüket. Adja meg továbbra is a kegyelmet, hogy az intézményben tanulók és tanítók egyetértésben és szeretetben éljenek. Védje meg ez intézményt minden rossztól és a bűntől. Áldja meg ezt a hajlékot és mindazokat, akik benne tanulnak és tanítanak, hogy neki, mint közösségi egyház, lelki áldozatokat hozhassanak a szeretet aranyával a szenvedés mirhájával és az imádság tömjénével.

     

    A házszentelés, vagy házáldás (lat. benedictio domorum) Vízkereszt napján (jan. 6.), ill. táján történik, amikor a pap szenteltvízzel meghinti a lakásokat és a házakat. Az ajtó szemöldökfájára (szentelt) krétával fölírja az évszámot és a népi értelmezés szerint a három király nevének (Gáspár, Menyhért, Boldizsár) kezdőbetűit: 20 + G + M + B + 18. Más értelmezés szerint a 3 betű a latin áldásformula kezdőbetűi: Christus Mansionem Benedicat „Krisztus áldja meg e házat”.

    A nemzeti himnusz története

    Kölcsey műve előtt a katolikus magyarság néphimnusza a Boldogasszony Anyánk és az Ah, hol vagy, magyarok tündöklő csillaga kezdetű ének,[1][2] míg a református magyarságé a Tebenned bíztunk, elejétől fogva (90. zsoltár) volt. Népszerű volt a – hatóságok által többször betiltott – úgynevezett Rákóczi-nóta is. Ez utóbbit Hector Berlioz és Liszt Ferenc is megzenésítette. A 19. század elején ugyanis hivatalos alkalmakkor Magyarországon az osztrák császári himnuszt játszották, de mellette, mint a magyarság kifejezője gyakran felhangzott a Rákóczi-nóta vagy más néven a Rákóczi-induló is.[2]

    A magyar himnusz szövegét Kölcsey Ferenc, a reformkor nagy költője 1823-ban írta. 1829-ben Kisfaludy Károly Aurorájában jelent meg először, a kéziraton még szereplő „a Magyar nép zivataros századaiból” alcím nélkül. Kölcsey munkáinak 1832-ben kiadott első kötetében a szerző által adott alcímmel jelent meg.[3]Kölcsey Hymnus-a olyan állapotot diagnosztizál, amely már túl van a bűnök-büntetések idején, és a megérdemelt kegyelem beköszöntének ígéretét hordozza.[4]

    A Himnusz zenéjét Erkel Ferenc zeneszerző és karmester szerezte 1844-ben, amikor a Kölcsey versének megzenésítésére kiírt pályázaton az „Itt az írás forgassátok,/ Érett ésszel, józanon. Kölcsey” jeligéjű pályázatával első díjat nyert, a többek közt Vörösmarty Mihály és Szigligeti Ede által fémjelzett zsűri döntésének köszönhetően. A nyertes pályaművet először a pesti Nemzeti Színház mutatta be 1844. július 2-án és július 9-én. Első nyilvános, szabadtéri előadása az Óbudai Hajógyárban 1844. augusztus 10-én történt, a Széchenyi nevét viselő gőzhajó avatásán.[5] A Himnusz nyolc szakaszból áll, de hivatalos alkalmakkor csak az első szakaszt játsszák, illetve éneklik.

    A Himnuszt a magyarok közmegegyezése tette nemzeti imádsággá,[6] azonban a Magyar Köztársaság alkotmányába csak 1989-ben került be hivatalosan.[7] A Dualista Birodalom korában az állami himnusz Joseph Haydn „Gott erhalte” című, népdalból komponált műve, az osztrák császári himnusz volt. Ezt a császári himnuszt Bulyovszky Gyula, a korábbi márciusi ifjak egyike 1854 tavaszán titokban magyarra fordította, de nem lett néphimnusz.[8] A magyar himnusznak 1903-ban az Országgyűlés elismerte hivatalosságát, amikor elfogadott egy két paragrafusból álló törvényjavaslatot, „az egységes magyar nemzet himnuszáról”. Ennek 1.§ szerint :„Kölcsey himnusza az egységes magyar nemzet himnuszává nyilvánítattatik”, a 2.§ pedig meghatározta, hogy a törvény 1903. augusztus 20-tól lép hatályba. Ezt a törvényjavaslatot azonban I. Ferenc József magyar király nem szentesítette, így hatályba sem lépett. Az első jogi értelemben elfogadott törvényt az Alkotmány 1989-es módosítása hozta, melynek 36. §-a (A Magyar Köztársaság fővárosa és nemzeti jelképei) kimondja, hogy

    A Magyar Köztársaság himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével.

    – 1989. évi XXXI. törvény az Alkotmány módosításáról[9]

    Egy anekdota szerint a szocializmus idején Rákosi Mátyás pártfőtitkár megbízta Illyés Gyulát és Kodály Zoltánt egy másik, „szocialista” himnusz megalkotásával, amely szerinte a címerhez hasonlóan, változtatásra szorult. Kodály Zoltán válasza erre annyi volt: „Minek új? Jó nekünk a régi himnusz.” Ezzel a kérdés lekerült a napirendről.[10][11]

    A Himnusz éneklését nehezíti, hogy míg a páratlan sorok hét, a páros sorok hat szótagból állnak (pl. „Bal sors, akit régen tép, / Hozz rá víg esztendőt”), ugyanakkor valamennyi sor hét dallamhangot tartalmaz. Ezt a zene úgy hidalja át, hogy a páros soroknak általában az ötödik szótagját hajlítják, viszont a hatodik sornak az első szótagját (hozz) kell hajlítani („ho-ozz rá víg esztendőt”).[12] (Ez szerepel Erkel eredeti kéziratában és a Dohnányi-féle hivatalos partitúrában is.) Történelmi érdekesség, hogy Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter 1939. június 2-án kelt 1939/15.151 sz., a „Himnusz” egyöntetű előadásáról szóló rendeletében ezzel szemben úgy rendelkezik, hogy „a könnyebb énekelhetőség kedvéért” az eredeti szöveg helyett „hozz reá víg esztendőt” énekelendő.[11] Ez a hibás változat széles körben elterjedt, és csak a 2000-es évek elején sikerült ismét a versnek megfelelő eredeti előadásmódot helyreállítva közismertté tenni.

    A Himnusszal szembeni leggyakoribb kritika, hogy túl komor, kevéssé ösztönöz cselekvésre. Ennek egyik oka, hogy a Himnusz előadásának tempóját az 1920-as években, a világháborús vereséget és a trianoni békediktátumot követően nagymértékben lelassították.[11] Az 1930-40-es évek híradófelvételein viszont a Himnuszt még sokkal gyorsabb, indulószerű ritmusban játszották. Végül 2013-ban a Himnusz tempóját gyorsabbra vették, de ez még így is elmarad a korábbitól. Javaslat történt egy sokkal lelkesítőbb szövegváltozat bevezetésére is. 2015-ben Szegedi László, felvidéki történész a Valóságban közölt cikkében[13] az első versszak első négy és a második versszak utolsó négy sorát kombinálta össze, amely így hangzik: Isten áld meg a’ Magyart / Jó kedvvel, bőséggel, / Nyújts feléje védő kart, / Ha küzd ellenséggel; / 'S merre zúgnak habjai / Tiszának, Dunának, / Árpád hős magzatjai / Felvirágozának.

    A Himnuszhoz kötődik a magyar kultúra napja emlékünnepe, melyet január 22-én tartanak. A megemlékezést 1985-ben Fasang Árpád zongoraművész javasolta, mert 1823-ban ezen a napon tisztázta le Kölcsey Ferenc a Himnusz kéziratát. Megünneplésére a Hazafias Népfront Országos Tanácsa 1988. december végi ülésén tett felhívást és 1989 januárjában ők szervezték meg az első évfordulós rendezvénysorozatot. Az ünnep alkalmából a világban megemlékezéseket tartanak és többek között ekkor adják át a Márai Sándor-díjat.[3]

    Kölcsey Ferenc költeményének kéziratát az Országos Széchényi Könyvtárban őrzik. Az ott elhelyezett sokmilliós gyűjteményében alig kétszáz olyan okmány található, ami nem a könyvtár tulajdonában van és ezek közé tartozik a Himnusz kézirata is. A felbecsülhetetlen értékű verskézirat a költő halála után a család tulajdonában maradt. A háborús zűrzavartól mentve letétként 1944 nyarán helyezték el a könyvtárban. Az örökösök 2017-ben megújították az ehhez kapcsolódó letéti szerződést és ez alapján továbbra is immáron határozatlan ideig a nemzet könyvtárában maradhat és az egyezség szerint évente egyszer a magyar kultúra napján a közönség számára is láthatóvá teszik.[14][15]

    A vers szerkezete

    A költemény műfaja óda, azon belül himnusz.[16] A műben a 19. század elején kibontakozó szellemi áramlat, a romantika ismertetőjegyei figyelhetőek meg. Felépítését tekintve keretes szerkezetű, ugyanis az utolsó versszak némi változtatással, de megismétli az első versszakot. A vers keretét adó első és utolsó versszak – a könyörgés – imát, fohászt tartalmaz. Az általuk közrefogott versszakok a múltat és jelent állítják szembe egymással. A 2–3. versszak a múlt dicső pillanatait emeli ki: a honfoglalást, a gazdasági virágzást és Mátyás király győzelmeit. A következő versszakok a múlt szenvedéseiről szólnak: a tatárjárásról, a törökök támadásairól, a belső széthúzásokról, a testvérharcokról. A 6–7. versszakban a múlt képei összemosódnak a jelennel. Kifejező erejüket az ellentétek fokozzák. A mű végén bűneink felsorolása után ismét elhangzik a fohász, de a hangsúly áthelyeződik: a költő már csak szánalomért könyörög.[16][17]

    A Himnusz megzenésítése

    • 1823. január 22.: Kölcsey megírja a Hymnus, a magyar nép zivataros századaiból című költeményét.
    • 1844. február 29.: Bartay Endre, a Nemzeti Színház igazgatója pályázatot hirdet a Hymnus megzenésítésére.
    • 1844. április–május: Erkel Ferenc benyújtja pályaművét.
    • 1844. június 15.: A bizottság elbírálja a 13 benyújtott pályaművet.
    • 1938: Dohnányi Ernő átdolgozza a művet, ezzel elnyeri a ma ismert formáját.
    • 2013: a MOB felkérésére a MÁV Szimfonikus Zenekar elkészítette a Himnusz 90 másodperces zenekari változatát, mely egyrészt közelebb áll Erkel eredeti művéhez, másrészt megfelel a Nemzetközi Olimpiai Bizottság ide vonatkozó szabályainak. Az új változat először a 2016. évi nyári olimpiai játékok során hangzott fel.[18]

    Erkel Ferenc Hymnusát annak 1844-es keletkezése óta többen átdolgozták, a műből sokféle átirat született. A nemzetközi standard elvárásainak megfelelően ez egy énekszólam nélküli zenekari előadás másfél percben, a közösségi éneklésre is alkalmas B-dúr hangnemben. Különlegessége továbbá a zeneszerző által a kotta külön sorában jelzett, ám korábbi hangzó anyagokban még sosem hallott „Harangs(z)ó”; ez egyértelmű utalás az 1456 – ban történt fényes nándorfehérvári diadalra, amellyel egyidejűleg III. Callixtus pápa Európa-szerte elrendelte a déli harangszót. A zeneszerzőt a pozsonyi harangok ihlették.

  • Szánkóztunk 2

    Fehér puha ágyat vetett a tél,
    fázva didereg a kósza szél,
    nekünk nem számít, ha fúj a hideg,
    húzzuk a szánkót gyerekek.

    Képgaléria

  • Szánkóztunk

    Csúszkálunk a domboldalon, versenyt siklunk a friss havon.

    Bálint, Panna, kicsi Kató, szánkón siklunk, ez csuda jó!

    KÉPGALÉRIA

  • Sí-és hódeszka tanfolyam I.

    2018. január 15-19-e között iskolánk fiatalabb tanulói /2-7. évfolyamosok/ sí-és hódeszka tanfolyamon vettek részt. A helyszín ezúttal az Alacsony Tátra szívében elhelyezkedő Tále síközpont volt. Kiváló hóviszonyok, friss levegő, szép idő és remek hangulat volt egész héten. Reméljük jövőre újra találkozunk!!! FOTOGALÉRIA

    Síverseny eredmények:

    Kezdő lányok: 1. Dobos Frederika, 2. Dobos Emese, 3. Czompoly Csenge

    Kezdő fiúk: 1. Magyar Dávid, 2. Csorba Kevin, 3. Oceák Dániel

    Haladó lányok: 1. Szilágyi Eszter, 2. Fazekas Zita, 3. Dobos Anna

    Haladó fiúk: 1. Üveges Roland, 2. Kuzma Ádám, 3. Vysoký Krisztián

     

  • Járási, angol nyelvi olimpiász

    A tehetséggondozó verseny célja a nyelvi információk értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatos képességek mérése. Az idegen nyelv tudatos és igényes használatára, valamint a más kultúrák iránti nyitottságra nevel. 2018. január 17- én a járási megmérettetésen intézményünket Szanyi Cynthia, a gimnázium 4. évfolyamának tanulója képviselte  eredményesen. A 2B kategória győzteseként továbbjutott a kerületi fordulóba.   A fiatalabb tanulók közül Molnár Dominik a 8.A-ból, az 1B kategória sikeres megoldója.    Mindkettőjüknek gratulálunk az elért eredményért és a méltó képviseletért!

  • VIII.A újra jégkorong meccsen

strana:

Novinky

Kontakt

  • CIRKEVNÁ SPOJENÁ ŠKOLA - EGYHÁZI ISKOLAKÖZPONT, Cirkevná MŠ,ZŠ a gymnázium bl.Sáry Salkaházi s VJM - Boldog Salkaházi Sára Egyházi Óvoda, Alapiskola és Gimnázium, Moldava nad Bodvou-Szepsi
    Českoslovenkej armády 15, Moldava nad Bodvou
  • +421915 900 132

Fotogaléria