A Márton nap /november 11/ a 40 napos karácsonyi böjtöt megelőző utolsó nap, amikor a jóízű és gazdag falatozás, vigasság megengedett, ráadásul ilyenkor fizették ki az éves bérleteket, járandóságokat a szolgálattevőknek, gyakran természetben, például liba formájában.
Az újbor megkóstolása, finom ételek fogyasztása már önmagában jó hangulatot teremt. Ehhez járulnak hozzá az országszerte megrendezésre kerülő „Márton-napi” vigasságok és mulatságok.
A német nyelvterületekről ismert lámpás/fáklyás felvonulás, Martinsumzug, szintén Szent Márton emlékét hivatott őrizni, és a jó cselekedeteket jelképező fényt kívánja eljuttatni mindenkihez. Az ilyen felvonulások egyre elterjedtebb népünk körében is, leginkább gyerekek, kisgyerekes családok vesznek benne részt.
Sötétedés kezdetekor maguk készített lámpásokkal (benne mécses vagy kis égő) járják az utcákat és közben Márton napi dalokat énekelnek. A gyerekek gyakran kis műsort adnak elő, jellemzően eljátszák Szent Márton és a koldus találkozóját.
A műsor befejezéseként Márton napi tüzet gyújtanak, liba alakú sütemény, weckmann (amely egy édes tésztából készülő, ember alakú figura) és meleg italok fogyasztásával zárul a felvonulás. Ilyen felvonulásokat jellemzően német nemzetiségű települések, iskolák, óvodák és egyházközösségek szerveznek Kárpát-medence szerte.
Valami hasonló kezdeményezés volt már tavaly is az egyházi óvodánkban, ami az idén folytatódott, sőt bővült, létszámban és tartalomban is, amit ezúton is köszönünk. Adja Isten, hogy az Úr Jézus példájára, „aki bármerre járt, mindenütt jót tett” és szent Márton jócselekedete nyomán a jóság, amit a szülők, a nevelők és a pedagógusok a gyermekek lelkébe csepegtetnek – fénylően világítson egy életen át az örökkévalóságig.