A VIII.A osztály ellátogatott a kassai Műszaki Múzeumba, amely egyetlen olyan múzeum Szlovákiában,
amely a technika történelmével foglalkozik. Az interaktív, gyermek-és ifjúsági műszaki-tudományos
központ termeiben a tanulóink jól szórakoztak és sok mindent elsajátítottak.
A búcsúballagás kezdetén a színvonalas kultúrműsor után felidéződött az egykori bibliai gyermek - Dávid, aki később a választott nép nagy királya lett, akinek az életét ugyan sok ellentmondás övezte, de ennek ellenére, az imádság soha nem aludt ki szívében. Az imádság olyan mag, amely idővel gyökeret ereszt, szárba szökken és gyümölcsöt hoz.
Dávid király gyermekkorától fogva kedves volt Isten előtt, aki olyan küldetést bízott rá, amely központi szerepet kapott a választott népe történetében. Az evangéliumok Jézust is többször nevezik Dávid fiának, hiszen ő is Betlehemben született. Az ígéret szerint Dávid leszármazottai közül jött el a Messiás.
Dávid kiemelkedően „Isten szíve szerinti” király volt. Pásztor, aki imádkozott népéért és annak nevében. Imádsága, mint Isten fölkentjének imádsága hűséges ragaszkodás volt az isteni Ígérethez, szeretetteljes és örvendező bizalom abban, aki az egyetlen Király és Úr. A zsoltárokban a Szentlélektől sugalmazott zsidó és keresztény imádság első prófétája.
Dávid története a Betlehemet körülvevő dombokon kezdődik, ahol legeltetette apja nyáját. Ő a legkisebb a testvére között, aki a szabad ég alatt töltötte idejét. Egyetlen társasága a citera volt, amelyen Isten nevét dicsőítette magányos óráiban. Dávid tehát juhász volt, aki gondját viselte a rá bízott állatoknak, megóvva őket a veszélytől, etette őket. Amikor pedig Isten akaratából a népéről kellett gondoskodnia, nagyjából ugyanezeket a feladatokat végezte tovább.
Ezért bukkan föl sokszor a pásztor alakja a Bibliában. Jézus is Jó Pásztorként jelenik meg, aki életét adja juhaiért, vezeti őket, nevén szólítja valamennyit. Dávid sokat tanult első mesterségéből. Később, Uriás felesége kapcsán, amikor Nátán próféta felrója neki súlyos bűnét, Dávid azonnal rádöbbent, hogy rossz pásztor volt, megfosztott egy másik embert egyetlen juhától, amelyet szeretett. Megértette, hogy nem volt alázatos szolga, hanem a hatalom rabja, gyilkos fosztogatóvá lett.
Életében ugyanakkor a zene, az ének és a hangszer mind arra utal, hogy Dávid lelke érzékeny, fogékony volt az imára, a dicsőítésre, a bűnbánat. Nem véletlen, hogy Dávidot nagy zsoltárszerzőnek is tisztelünk. Álma az, hogy jó pásztor legyen – ez olykor sikerült is neki, máskor kevésbé. Mégsem ez számít az üdvtörténetben, hanem az, hogy egy másik nagy Király előhírnöke lett: szent és bűnös, üldözött és üldöző, áldozat és gyilkos. Csupa ellentmondásos egyéniség volt, de mégis előhírnök!
Ki tagadhatná? Mindnyájan cselekszünk ellentmondásos dolgokat az életünkben. Mindnyájan vétünk kisebb - nagyobb következetlenségből. Dávid életében van azonban egy fő vezérfonal, ami egységbe foglal mindent, ami ezen túlmutat. Ez pedig az imádság. Az ima hangja soha nem szűnik meg életében. Arra tanít minket, hogy mi is, életünk minden helyzetében maradjunk meg párbeszédben az Istennel. Osszuk meg vele örömünket, szeretetünket, a szenvedést, a barátságot, a betegség súlyát. Isten mindig szív közelben van, meghallgat minket.
Dávid, aki ismerte a magányt, valójában sosem volt egyedül. Ez az ima ereje, amit mindenki megtapasztal, aki kipróbálja. Az ima nemesít. Dávid is nemes lett, mert imádkozott. Gyilkos volt, de imádkozott, s mivel megbánta bűnét, ezért az ima révén újra visszanyerte nemes voltát. Az ima ugyanis visszaállítja a kapcsolatot Istennel, aki az ember egyetlen igazi útitársa élete viszontagságaiban.
Jó megtanulni, ismét imádkozni! Kimondani: Köszönöm, Uram! Félek, Uram! Segíts, Uram! Bocsáss meg, Uram! Dávid olyannyira bízott Istenben, hogy amikor üldözték és menekülnie kellett, nem hagyta, hogy védelmére keljenek. „Ha az én Istenem így megaláz engem, Ő tudja, miért teszi”. Az ima nemessége Isten kezébe helyez minket. Isten szeretettől sebzett kezébe helyez: ahol megleljük egyedüli biztonságunkat. (Ferenc pápa)
Imádságunk „hatékonyságának” azonban nem az a fokmérője, hogy Isten teljesíti-e vagy sem, amit kérünk tőle, hanem az, hogy mennyire tudunk ráhangolódni az ő akaratára. Hiszen Isten minden imádságot, amely hiteles és szívből jövő, meghallgat, de csak annyiban teljesíti, amennyiben az örök üdvösségünket szolgálja. S ha úgy látszik, hogy nem hallgatott meg, elhagyott, és engedte, hogy kudarcot valljunk, akkor is biztosak lehetünk benne, hogy velünk van, és arra vár, hogy mi is újra vele legyünk, s keressük az ő arcát. A szentek életében ugyanazokról a megpróbáltatásokról olvashatunk, mint az istentelenek esetében, de ők nem omlottak össze a nehézségek idején, sőt ők lettek a reménység egyetlen hordozói.
Minden romlás és összeomlás hátterében teológiai romlás húzódik meg. Izrael romlását, politikai összeomlását Istenhez való hűségének megfogyatkozása, a szent kultusz kiüresedése idézte elő. De ez még nem a vég. Babilon királya elhurcolja ugyan a választott nép színe javát, ez a csapás azonban nem más, mint felszólítás arra, hogy a nép visszatérjen Istenéhez, és csak őbelé kapaszkodjon.
Életünk kisebb-nagyobb összeomlásai nem jelentenek teljes csődöt, ha Isten szeretetében és törvényében élünk, sőt éppen a kudarcok által találhatunk vissza hozzá. Sokkal veszélyesebb volna, ha Isten megengedné, hogy teljesen elszakadjunk tőle és törvényeitől, s közben minden gond és nehézség nélkül éljünk. Mert minden látszat ellenére az a rab és számkivetett, aki elszakadt az Istentől. (Barsi Balázs)
A ballagó óvodások emlékül egy rózsafüzért kaptak útravalóul, hogy megtanuljanak imádkozni: magot vetni és magot fogadni, olyan magot, amelyik az idő teljességében bizton termést hoz.
Urunk Jézus Krisztus, óvj meg minket és őket, akiket ránk bíztál az önbecsapástól, hogy miközben ezt mondjuk Neked: „Uram, Uram!”, bálványok szolgálatába szegődjünk, és hűtlenek legyünk Hozzád. Add meg kegyelmesen, hogy imádságunk mindenkor szívből jövő és őszinte Hozzád fordulás legyen, amelyet a Melletted való egzisztenciális döntés, a teljes Istenre hagyatkozás és a törvényeidhez való ragaszkodás hitelesít, és amit sosem hagyunk abba, akár jól megy a sorunk, akár megpróbáltatásban van részünk. Ámen.
"Iskolánk 5.,6. és 7. évfolyamának tanulói ellátogattak Kassa város botanikus kertjébe. Tanulnányi utuk során sok érdekességet láttak, gyönyörű közegben sétálhattak, ismereteiket bővítették. Kicsit közelebb kerültek a természethez."
2020. június 20-án gimnázista tanulóink - Zachariaš Edina, Rudy Rebeka és Nagy Gabriella - képviselték intézményünket a Csemadok által szervezett - "Fábry Zoltán, aki mindnyájunkért élt" - országos vetélkedőn. A lányok a dobogós harmadik helyen végeztek. Szívből gratulálunk!
Balta Rita, 3.A osztályos tanulónk, a külhoni magyar óvodások és kisiskolások "Miénk a város" versenyében 100 000 forint értékű Csodasarkot nyert közösségének. Az online versenyt a Nemzetpolitikai államtitkárság hirdette meg 2020. április elején, nyolc héten át tartott, és 2500 gyermek kapcsolódott bele. Ritát osztályfőnöke, Szaniszló Mária nevezte. Naponta rajzos, rejtvényes feladatokat kellett megoldani, amelyekbe olykor az egész család is bevonásra került. Intézményünkbe ősszel a 22 nyertes felvidéki Csodasarok egyike kerül. Szívből gratulálunk!!!
http://www.kulhonimagyarok.hu/kulhoni-magyarok-hirek/mienk-a-varos-2020-nyertes-intezmenyek/
Harmadikosaink az erdő - mező virágjait, leveleit gyűjtötték, rendszerezték. Csodaszép gyűjtemény készült. Ültettünk retket is, mely bizonyára jól érzi magát osztályunkban, napról napra követjük növekedését.
Ötödikes tanulóink biológia órán a kultúrnövények magjaival ismerkedtek meg. Földrajz órán közös projektet készítettek a magashegységek élővilágáról. Jó hangulatban folyt a munka, mindenki szorgoskodott és aktívan dolgozott!
AZ ÖRDÖGSZIKLA című alkotásunk az előkelő 3. helyen végzett a 7. Savaria Filmszemle Diákfilm kategóriájában, melybe idén összesen 49 filmet neveztek. A szombathelyi, rangos, filmes megmérettetésen először vettünk részt és nagy örömünkre szolgált, hogy sikeresek lettünk. A kisfilmet a híres jászói legenda ihlette. Szívből gratulálunk! Az alkotók: Nagy Gabriella, Kuzma Ádám és Gacsay Bence Barnabás.
2020. június 4-én, emlékezésképpen, Kárpát-medence szerte 100 másodpercre megszólaltak a harangok. Szepsiben a katolikus templom déli kapujánál összegyűlve, közösen énekeltük el nemzeti imánkat - a Magyar Himnuszt, ezt követően elmondtuk az Úr Imáját - a Miatyánkot, majd pontban 16 óra 30 perckor síri csendben hallgattuk meg a harangzúgást. Legyen a mai nap megerősítése annak, hogy összetartozunk. Bárhol is éljünk magyarként a világban egy nemzet vagyunk.
A szabadban még a tanulás is jobban megy.
Elmondtuk, elénekeltük 2020-ban is, hogy számunkra mit jelent a HAZA. Az alkotás a "Milyen jó, hogy itt vagyunk" film- és videópályázat 10 legjobb alkotása között végzett. Gratulálunk és köszönjük mindenkinek a együttműködést!
"A napköziben sem unatkoztunk. Kisétáltunk a szabadba és szebbnél szebb virágokat, leveleket gyűjtöttünk, majd kreatív képeket készítettünk belőlük. Jó végre együtt lenni!"
Mons. Gábor Bertalan esperes úr és Nagy István igazgató úr gondolatai, üzenete a trianoni békediktátum 100. évfordulója alkalmából.
Gyermeknap alkalmából jókedvünket buborékokkal röpítettük a szelek szárnyán, majd só és liszt gyurmából kedvenceinket formáztuk meg.
2020. június 1-jén újraindult az alapiskolák alsóbb osztályos diákjainak tanítása. Iskolaközpontunkban közös imában kértük a Szentlelket, hogy újítson meg minket és a körülöttünk levő világot. A hónapokkal ezelőtt megállt élet, most fokozatosan visszatér egy elevenebb, nyitottabb életvitelhez.
Imádkoztunk, hogy ne onnan kezdjük, ahol abbahagytuk, de szűrjük le a tanulságokat. Adja Isten, hogy a jövőben jobban észrevegyük, hogy mi a lényeges: képesek legyünk segíteni, vigyázni egymásra családon, egyházon, nemzeten belül – határon innen és határon túl, vagyis nemzedékünk szolidárisabb és öntudatosabb legyen. Fontos az is, hogy életünkben tudjuk megkeresni a legfontosabbakat, a találkozásokat egymással és Istennel az eucharisztikus Krisztus által.
Sokan a koronavírus-járványa miatt az éltető szentségeket nem vehették magukhoz. Sokan, csak vágyták az Eucharisztiát. Most újra van lehetőségünk. Találkozzunk Vele, hogy megértsük és megéljük: „A tolvaj csak azért jön, hogy lopjon, öljön és pusztítson. Krisztus azért jött, hogy életünk legyen és bőségben legyen.“ (vö. Jn 10,10).
Életmagatartásunk tükrözze vissza szerény meggyőződésünket, hogy a hamuért ejtett könnyeken túl, fontosabb a láng méltóságteljes továbbadása nemzedékről, nemzedékre…
Koordinációs képességünket fejlesztve saját kis térképpel juttatuk el osztalytársainkat a kijelölt helyre, azután pedig a taktilis érzékelést és a láb finommotorikáját fejlesztettük, játszva. Újra együtt, hitben lélekben segítve egymást.
Powered by aSc EduPage