• Járási szavalóverseny

              2018.02.21.

              „Vigyázzatok ma jól, mikor beszéltek,
              És áhitattal ejtsétek a szót,
              A nyelv ma néktek végső menedéktek,
              A nyelv ma tündérvár és katakomba,
              Vigyázzatok ma jól, mikor beszéltek!“

              Reményik Sándor

               

              2018.február 20-án került megrendezésre a Tompa Mihály Országos Szavalóverseny járási fordulója. Iskolánkat 24 tanuló képviselte. Nagyon szépen szerepeltek. Büszkék vagyunk rájuk. A kerületi elődöntőre 4 tanulónk jutott tovább – ők lettek aranysávosak:

              1.kategória vers: Bojszko Kevin (3.A)

              2.kategória próza: Kočiš Martina (6.A)

              3.kategória  vers: Páll Krisztina (9.A)

              4.kategória vers: Bányász Péter (3.G)

               

              Mindenkinek szívből gratulálunk!

            • HAMVAZÓSZERDA-a nagyböjt kezdete

              2018.02.14.

              „Emlékezzél ember,

              hogy porból vagy és porrá leszel”

              Hamvazószerdán a Boldog Salkaházi Egyházi Iskolaközpont tantestülete és növendékei is részt vettek az ünnepi liturgián. Délelőtt az óvodások, délben az alapiskola és a gimnázium diákjai és tanárai hamvazkodtak. A hívek a koraesti szentmisében.

              Az óvodások okosan és bölcsen különbséget tettek a művirág és az élő virág között. Ami nincs éltetve az nem él, elmúlik, elenyészik. Az ember teste is, de mivel Isten élteti, ezért halhatatlan.

              Hamvazószerda a nagyböjti szentidő kezdete. Ezen a napon, amint azt a neve is sejteti – az egyház felszentelt szolgája szentmisében, vagy igeliturgia keretében az előző évben megáldott olajfa- vagy barkaágak elégetéséből nyert hamuval - jelöli meg a hívek homlokát.

              A liturgia egy ősi formula által mutatta be a nagyböjt lelki jelentését: „Emlékezzél ember, hogy porból vagy és porrá leszel”. Ezeket a szavakat ismétli a pap a hamvazkodás pillanatában. Ezzel valamiképpen visszatérünk az emberi történelem kezdetéhez, amikor a bűnbeesés után az Úr így szólt Ádámhoz: „Arcod verítékével eszed kenyeredet, amíg vissza nem térsz a földbe, amiből lettél.”
              Az ember ugyan porból van és porrá lesz, de ez a por értékes Isten előtt, mert Isten az embert halhatatlannak teremtette. Az ősi liturgikus formula tehát az új Ádámban, Krisztusban kap igazi értelmet. Jézus Krisztus szabadon osztozott az emberi sorsban, annak esendőségében, főként pedig halálában a keresztfán. De éppen ez az Atya iránti szeretetből vállalt halála lett az emberiség számára a dicsőséges feltámadás útja, amelyen keresztül Krisztus a kegyelem forrása lett mindazoknak, akik hisznek benne. Ez az élet pedig, amely soha nem ér véget, már itt a földön elkezdődik és a test szerinti feltámadásban éri el a teljességét.

              A hamvazkodással tehát megújítjuk elkötelezettségünket, hogy Jézus nyomában járunk. Megengedjük, hogy az Ő húsvéti misztériumában átalakuljunk. Lehetőséget adunk arra, hogy meghaljon bennünk a régi, bűnös ember és megszülessen az Isten kegyelmében átalakult új ember. Az Úr kegyelme és a Szűzanya oltalma kísérjen bennünket nagyböjti zarándokutunkon.

            • NYÍLT NAP A GIMNÁZIUMBAN

              2018.02.09.

              „A múlt nem mögöttünk,

              de bennünk van.”

              (Csoóri Sándor)

              Szepsiben 2018.2.9.-én a sorsközösség vállalás reményében diákokat fogadott a Boldog Salkaházi Sára Egyházi Iskolaközpont.

              Elmélődés, ismertetés és ismerkedés, vetélkedő és sportjáték tette emlékezetessé a napot.

              A buzitai, a szádalmási és az egyházi iskola diákjai, tanárai együtt töprengtek az egyéni és a közösségi jövőről. A hallgatóság érezhetően tudatában volt a ténynek: „Manapság sokan azzal dicsekszenek, hogy apjuk, nagyapjuk, dédapjuk milyen mélyen hívő és karán magyar ember volt. Szép és dicséretes dolog. De sokkal szebb és dicséretesebb, ha manapság az apa, a nagyapa, a dédapa azt tudja mondani, hogy fiam, unokám, dédunokám is mélyen hívő és karakán magyar ember.”    Te mit mondasz magadról? Mit tehetünk, hogy ne legyen lelkiismeret furdalásunk?Tevőlegesen tennünk kell a templomért és az iskoláért, mert nemcsak a múltunk, de a jövőnk is bennünk van, nemcsak előttünk…

            • Farsangi jelmezbál az oviban

              2018.02.08.

              Sík Sándor, piarista papköltő így fogalmaz:

              „Hogy a sírókkal sírni jól esett,
              és nem nevettem minden nevetővel,
              hála legyen.”

              A farsang ideje jó alkalom a kikapcsolódásra, a testi-lelki felüdülésre. Az íjat nem szabad állandóan kifeszítve tartani, mert szükség esetén hatástalanná válik.

              Csemetéink igyekezete, cseperedése, éneke és szavalata is ezt szolgálta. Köszönet érte óvodapedagógusainknak, a szülőknek, a nagyszülőknek és mindazoknak, akik megértették az idők jelét: nem mindegy az, hogy milyen gyermekeket hagyunk a jövőre.

              „Azokkal, akik örülnek, örüljetek, s a sírókkal sírjatok. Éljetek egyetértésben. Ne legyetek fennhéjázók, hanem alkalmazkodjatok az egyszerű emberekhez. Ne legyetek magatokkal eltelve. Rosszért rosszal senkinek ne fizessetek. Törekedjetek arra, ami jó minden ember szemében. Amennyire rajtatok áll, éljetek mindenkivel békességben. Ne szolgáltassatok magatoknak igazságot, szeretteim, hanem hagyjatok teret az Isten haragjának, hiszen írva van: „Enyém a bosszú, én majd megfizetek” – mondja az Úr. Sőt, ha ellenséged éhezik, adj neki enni, ha szomjazik, adj neki inni. Ha ezt teszed, izzó parazsat raksz a fejére. Ne engedd, hogy legyőzzön a rossz, inkább te győzd le a rosszat jóval.” írja Pál apostol a rómaiakhoz címzett levelében. (Róm 12, 15-21)

            • Tompa Mihály Szavalóverseny- iskolai forduló

              2018.02.07.

              „A vers néma.

               Adj neki hangot.

               A vers a könyvben halott.

               Keltsd életre.

               Mi a szavalás?

              A vers föltámasztása papírsírjából.“

               

              2018.február 6-án zajlott iskolánkon a Tompa Mihály Országos Vers és Prózamondó Verseny iskolai fordulója. Tanulóink szép számmal jelentkeztek. Tartalmas délelőtt volt, tele mesés és verses élménnyel. Köszönjük szépen minden versenyzőnek. Szívből gratulálunk!

               

              A továbbjutottak névsora:

              I.kategória vers:

              1.helyezett: Groško Róbert, Pálos Erik

              2.helyezett: Bojszko Kevin, Sitáš Áron

              3.helyezett:Kuzma Zoé Barbara, Kovács Réka

              I.kategória próza:

              1.helyezett:Szabó Hanga Mária

              2.helyezett:Bráz Zoé, Demeter Dóra

              3.helyezett: Balázs Lilien, Fazekas Zita

              II.kategória vers:

              1.helyezett: Pásztor Anna

              2.helyezett:Dobos Emese, Rudy Márk

              3.helyezett:Novák Viktória, Viszlay Boglárka

              II.kategória próza:

              1.helyezett: Kočiš Martina

              2.helyezett:Czompoly Csenge,Pápai Zsófia

              3.helyezett:Haraszti Tamás, Die Dániel

              III.kategória vers:

              1.helyezett:Páll Krisztína

              III.kategória próza:

              1.helyezett:Viszlay Boglárka

              IV.kategória vers:

              1.helyezett:Bányász Péter

            • 3. hely fociban

              2018.02.07.

              Kispályás teremlabdarúgó tornán értek el kiváló 3. helyezést gymnazista diákjaink 2018. február 6-án. A Mecenzéfen megrendezésre kerülő járási döntőn négy iskola diákjai szerepeltek. Remek színvonal, kiváló, harcos játék jellemezte az egész tornát. Gratulálunk a szép eredményhez!

            • Ökumenikus imahét

              2018.02.03.

              A megszentelt múlt nem mögöttünk, de bennünk és köztünk van…

              Városunkban, Szepsiben 2018. február 1-jén zártuk le a keresztények egységéért végzett imahetet. A római katolikus templomban megtartott szertartáson a történelmi egyházak hívei és lelkipásztorai voltak jelen: Molnár Árpád, református lelkipásztor, Gočík József, görög katolikus parókus, Horňák Péter, ny. görög katolikus parókus, Dušan Harvilik, káplán és Gábor Bertalan esperes – plébános, valamint a Boldog Salkaházi Sára Egyházi Iskolaközpont pedagógusai és diákjai. Az egybegyűltek keresztény magyar, szlovák és ruténként imádkoztak együtt ugyanannak a családnak tagjaiként.

              A lelki találkozó az 51. ökumenikus imahét témája alapján - „Jobbod, Uram, dicső az erőtől… Uram, a jobbod kitűnik erejével” (2Móz/Kiv 15,6), közös ima és hálaadás volt keresztség szentségéért. „Amikor azt mondjuk, hogy elismerjük egy másik keresztény felekezetek keresztségét, akkor megvalljuk, hogy ők is részesültek az Úr bocsánatában és kegyelmében, így istentiszteletük hiteles hálaadás mindazért, amit Isten véghezvisz bennük.” – mondta a minap Ferenc pápa. Az egybegyűltek ennek tudatában imádkoztak együtt, hogy ez által is még jobban egyesítsék hangjukat.

              Természetesen nem tagadva, de elismerve és beismerve, hogy bár a különbségek elválasztják őket, ám ugyanakkor elismerik azt is, hogy az egyetlen Atya gyermekeiként, Jézus Krisztus testvéreiként, megváltott népéhez tartoznak, vagyis a Szentlélek által egyetlen egyház családtagjai. A keresztség kegyelme ugyanis mindnyájukat tagadhatatlanul összeköti.

              Szent Ágoston egyik elmélkedése arról szól, hogy a Vörös-tenger, ahol Izrael népe meglátta Isten üdvösségét nem más, mint a megfeszített Krisztus vérének elővételezése, az üdvösség forrása. Mi, keresztények valamennyien áthaladtunk a keresztség vizén, és a szentség kegyelme elpusztította mindnyájunk igazi ellenségét: a bűnt és a halált”.

              Példaképként említhető Szent Pál apostol, aki különösképpen tapasztalta meg Isten kegyelmét és a testvérekkel való szeretetközösséget. Isten kegyelme kezdettől fogva őt is arra indította, hogy keresse a szeretetközösséget más keresztény közösséggel, előbb Damaszkuszban, majd Jeruzsálemben. „Ahogy növekszünk a lelki életben, egyre inkább megértjük, hogy a kegyelem a többiekkel együtt ér el bennünket és osztoznunk kell benne. A múlt században végre megértettük, hogy mindnyájan a Vörös-tenger partján vagyunk” – mondta ugyancsak a minap Ferenc pápa.

              Jó ezt újból és újból tudatosítani, mert a mai keresztények is sok nehézséggel találkoznak – határon innen és határon túl. Sokfajta lelki pusztaságtól vannak körülvéve, amelyek elsorvasztják reményüket és örömüket. Sok veszély leselkedik életükre: sok Krisztus-követő Jézus neve miatt ma is üldözést szenved. Ám, amikor vérüket ontják, tartozzanak bármelyik keresztény felekezethez, együtt válnak a hit tanúságtevőivé, vértanúkká, mert ugyanannak a keresztségnek a kegyelme köti össze őket.

              Napjainkban, amikor más vallások követőivel együtt a keresztények előtt is olyan kihívások állnak, amelyek megalázzák az emberi méltóságot: a háborúk, az emberkereskedelem, a modern rabszolgaság és az egyenlőtlenség borzalmai, jó, ha tudjuk, hogy mindezek leküzdése a keresztények közös feladata. Együtt kell őriznünk annak emlékét, amit Isten, a történelem Ura végbevitt bennünk. Jó, ha fölelevenítjük azt az emléket és bizonyosságot, hogy az Úr Jézussal és evangéliuma szelíd erejével felvértezve a kihívások pergőtüzében bátran és reménnyel telve bizakodhatunk a szeretet végső győzelmében, mert megszentelt múltunk nem mögöttük, de bennünk és köztünk van.