• Szalagavató ünnepség és Szülők bálja

              28. 1. 2018

              2018. január 27-én volt a Boldog Salkaházi Sára Egyházi Iskolaközpont 3. szülői bálja, amelynek keretében megrendezésre került az intézmény második szalagavató ünnepsége. Elsőként Kovács Tamás, a szülői szövetsége alelnöke üdvözölte az egybegyűlteket. A diákok ünnepélyes bevonulása után Bányász Péter és Gazsi Réka köszöntötte a jelenlévőket. Gábor Bertalan esperes-plébános és Molnár Árpád, református lelkipásztor igeszolgálata után következett a szalagok, a diákokat és az egybegyűlteket megáldása, amit Nagy István igazgató úr ünnepi beszéde követetett. A szalagok ünnepélyes feltűzése előtt Karaffa Tóth Kinga osztályfőnöknő köszöntötte az egybegyűlteket. A diákok nevében Nagy Diana mondott köszönetet.

              Szép ünnepség volt. Megható. Való igaz, hogy bár az úton a fiatalok gyorsabban haladnak, mint az idősebbek, de az utat legbiztosabban az idősek ismerik, ezért csak kívánni lehet és imádkozni azért, hogy az elkötelezettségnek a szűkebb pátriában is legyen áldásos folytatása.

              Adja Isten, hogy az élet a végvárakban továbbra is különös védelmet, kitartást és tettrekészséget élvezzen, annál is inkább, mert a múltunk nem mögöttünk, de bennünk és köztünk van, amit sem feladni, sem eltékozolni, nem szabad.

              KÉPGALÉRIA

            • Thália - bérletes előadás Kassán

              27. 1. 2018

              2018. január 26-án, a kassai Thália Színházban egy kortárs finn író, Mika Myllyaho – Káosz - című tragikomédiáját tekintettük meg.

              A Káosz szereplői a mindennapok fojtogató ritmusával, kilátástalan szürkeségével bajlódnak. Alapvető problémájuk, hogy képtelenek szembenézni a gondokkal. Túlhajszolt az életük, hogy mindent megteremtsenek, a külvilág felé próbálnak rendet mutatni, de belül mintha valami eltolódott volna. Mindegyiküknek valahol elakadt az élete. Szeretetre vágynak, sikerre, boldog, gondtalan életre, de minden félresikerül.

              Hol csúszhat el az emberi ítélőképesség annyira, hogy a társadalom perifériájára sodorhatja önmagát? Mi az az érzelmi faktor, amelyet ha  mélyre ásunk magunkban és nem engedjük a felszínre jönni, akkor rossz döntések hosszú sorát hozhatjuk meg? És ami a legfontosabb, hogy létezik-e feloldás szorongásainkból?

              Csak egyetlen lehetőség van: a szembenézés önmagunkkal.

            • MATEMATIKA OLIMPIA - JÁRÁSI FORDULÓ

              30. 1. 2018

              Idén 2018.1.24-én került sor Kassán a matematika olimpia járási fordulójára az 5. és 9.évfolyam továbbjutott tanulói részére.A versenyen szlovák és magyar alapiskolák legjobb matematikusai vettek részt.Iskolánkat két tanuló Czompoly Csenge és Oceák István képviselte az V.A osztályból, akik nagy lelkesedéssel készültek a megmérettetésre.Összesen 49 tanuló versenyzett az 5. évfolyamból . Iskolánk mindkét tanulója az elért pontszámjaik alapján  a 8. helyen végzett.

              Gratulálunk  mindkét résztvevőnek.

            • A Magyar Kultúra Napja - Házszentelés

              22. 1. 2018

              2018. január 22-én a Boldog Salkaházi Sára Egyházi Intézmény tantestülete és diáksága házszenteléssel egybekötve ünnepelte meg a Magyar Kultúra Napját.

              Az irodalmi műsor után az iskola lelki igazgatója megáldotta és megszentelte az intézmény minden tantermét és irodáját.

              Imájában arra a kérte a Mindenhatót, hogy aki a keresztségben gyermekeivé fogadta az intézmény diákjait és tanárait, és Fiának, Jézus Krisztusnak testvéreivé tette őket, erősítse meg a vele való közösségüket. Adja meg továbbra is a kegyelmet, hogy az intézményben tanulók és tanítók egyetértésben és szeretetben éljenek. Védje meg ez intézményt minden rossztól és a bűntől. Áldja meg ezt a hajlékot és mindazokat, akik benne tanulnak és tanítanak, hogy neki, mint közösségi egyház, lelki áldozatokat hozhassanak a szeretet aranyával a szenvedés mirhájával és az imádság tömjénével.

               

              A házszentelés, vagy házáldás (lat. benedictio domorum) Vízkereszt napján (jan. 6.), ill. táján történik, amikor a pap szenteltvízzel meghinti a lakásokat és a házakat. Az ajtó szemöldökfájára (szentelt) krétával fölírja az évszámot és a népi értelmezés szerint a három király nevének (Gáspár, Menyhért, Boldizsár) kezdőbetűit: 20 + G + M + B + 18. Más értelmezés szerint a 3 betű a latin áldásformula kezdőbetűi: Christus Mansionem Benedicat „Krisztus áldja meg e házat”.

              A nemzeti himnusz története

              Kölcsey műve előtt a katolikus magyarság néphimnusza a Boldogasszony Anyánk és az Ah, hol vagy, magyarok tündöklő csillaga kezdetű ének,[1][2] míg a református magyarságé a Tebenned bíztunk, elejétől fogva (90. zsoltár) volt. Népszerű volt a – hatóságok által többször betiltott – úgynevezett Rákóczi-nóta is. Ez utóbbit Hector Berlioz és Liszt Ferenc is megzenésítette. A 19. század elején ugyanis hivatalos alkalmakkor Magyarországon az osztrák császári himnuszt játszották, de mellette, mint a magyarság kifejezője gyakran felhangzott a Rákóczi-nóta vagy más néven a Rákóczi-induló is.[2]

              A magyar himnusz szövegét Kölcsey Ferenc, a reformkor nagy költője 1823-ban írta. 1829-ben Kisfaludy Károly Aurorájában jelent meg először, a kéziraton még szereplő „a Magyar nép zivataros századaiból” alcím nélkül. Kölcsey munkáinak 1832-ben kiadott első kötetében a szerző által adott alcímmel jelent meg.[3]Kölcsey Hymnus-a olyan állapotot diagnosztizál, amely már túl van a bűnök-büntetések idején, és a megérdemelt kegyelem beköszöntének ígéretét hordozza.[4]

              A Himnusz zenéjét Erkel Ferenc zeneszerző és karmester szerezte 1844-ben, amikor a Kölcsey versének megzenésítésére kiírt pályázaton az „Itt az írás forgassátok,/ Érett ésszel, józanon. Kölcsey” jeligéjű pályázatával első díjat nyert, a többek közt Vörösmarty Mihály és Szigligeti Ede által fémjelzett zsűri döntésének köszönhetően. A nyertes pályaművet először a pesti Nemzeti Színház mutatta be 1844. július 2-án és július 9-én. Első nyilvános, szabadtéri előadása az Óbudai Hajógyárban 1844. augusztus 10-én történt, a Széchenyi nevét viselő gőzhajó avatásán.[5] A Himnusz nyolc szakaszból áll, de hivatalos alkalmakkor csak az első szakaszt játsszák, illetve éneklik.

              A Himnuszt a magyarok közmegegyezése tette nemzeti imádsággá,[6] azonban a Magyar Köztársaság alkotmányába csak 1989-ben került be hivatalosan.[7] A Dualista Birodalom korában az állami himnusz Joseph Haydn „Gott erhalte” című, népdalból komponált műve, az osztrák császári himnusz volt. Ezt a császári himnuszt Bulyovszky Gyula, a korábbi márciusi ifjak egyike 1854 tavaszán titokban magyarra fordította, de nem lett néphimnusz.[8] A magyar himnusznak 1903-ban az Országgyűlés elismerte hivatalosságát, amikor elfogadott egy két paragrafusból álló törvényjavaslatot, „az egységes magyar nemzet himnuszáról”. Ennek 1.§ szerint :„Kölcsey himnusza az egységes magyar nemzet himnuszává nyilvánítattatik”, a 2.§ pedig meghatározta, hogy a törvény 1903. augusztus 20-tól lép hatályba. Ezt a törvényjavaslatot azonban I. Ferenc József magyar király nem szentesítette, így hatályba sem lépett. Az első jogi értelemben elfogadott törvényt az Alkotmány 1989-es módosítása hozta, melynek 36. §-a (A Magyar Köztársaság fővárosa és nemzeti jelképei) kimondja, hogy

              A Magyar Köztársaság himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével.

              – 1989. évi XXXI. törvény az Alkotmány módosításáról[9]

              Egy anekdota szerint a szocializmus idején Rákosi Mátyás pártfőtitkár megbízta Illyés Gyulát és Kodály Zoltánt egy másik, „szocialista” himnusz megalkotásával, amely szerinte a címerhez hasonlóan, változtatásra szorult. Kodály Zoltán válasza erre annyi volt: „Minek új? Jó nekünk a régi himnusz.” Ezzel a kérdés lekerült a napirendről.[10][11]

              A Himnusz éneklését nehezíti, hogy míg a páratlan sorok hét, a páros sorok hat szótagból állnak (pl. „Bal sors, akit régen tép, / Hozz rá víg esztendőt”), ugyanakkor valamennyi sor hét dallamhangot tartalmaz. Ezt a zene úgy hidalja át, hogy a páros soroknak általában az ötödik szótagját hajlítják, viszont a hatodik sornak az első szótagját (hozz) kell hajlítani („ho-ozz rá víg esztendőt”).[12] (Ez szerepel Erkel eredeti kéziratában és a Dohnányi-féle hivatalos partitúrában is.) Történelmi érdekesség, hogy Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter 1939. június 2-án kelt 1939/15.151 sz., a „Himnusz” egyöntetű előadásáról szóló rendeletében ezzel szemben úgy rendelkezik, hogy „a könnyebb énekelhetőség kedvéért” az eredeti szöveg helyett „hozz reá víg esztendőt” énekelendő.[11] Ez a hibás változat széles körben elterjedt, és csak a 2000-es évek elején sikerült ismét a versnek megfelelő eredeti előadásmódot helyreállítva közismertté tenni.

              A Himnusszal szembeni leggyakoribb kritika, hogy túl komor, kevéssé ösztönöz cselekvésre. Ennek egyik oka, hogy a Himnusz előadásának tempóját az 1920-as években, a világháborús vereséget és a trianoni békediktátumot követően nagymértékben lelassították.[11] Az 1930-40-es évek híradófelvételein viszont a Himnuszt még sokkal gyorsabb, indulószerű ritmusban játszották. Végül 2013-ban a Himnusz tempóját gyorsabbra vették, de ez még így is elmarad a korábbitól. Javaslat történt egy sokkal lelkesítőbb szövegváltozat bevezetésére is. 2015-ben Szegedi László, felvidéki történész a Valóságban közölt cikkében[13] az első versszak első négy és a második versszak utolsó négy sorát kombinálta össze, amely így hangzik: Isten áld meg a’ Magyart / Jó kedvvel, bőséggel, / Nyújts feléje védő kart, / Ha küzd ellenséggel; / 'S merre zúgnak habjai / Tiszának, Dunának, / Árpád hős magzatjai / Felvirágozának.

              A Himnuszhoz kötődik a magyar kultúra napja emlékünnepe, melyet január 22-én tartanak. A megemlékezést 1985-ben Fasang Árpád zongoraművész javasolta, mert 1823-ban ezen a napon tisztázta le Kölcsey Ferenc a Himnusz kéziratát. Megünneplésére a Hazafias Népfront Országos Tanácsa 1988. december végi ülésén tett felhívást és 1989 januárjában ők szervezték meg az első évfordulós rendezvénysorozatot. Az ünnep alkalmából a világban megemlékezéseket tartanak és többek között ekkor adják át a Márai Sándor-díjat.[3]

              Kölcsey Ferenc költeményének kéziratát az Országos Széchényi Könyvtárban őrzik. Az ott elhelyezett sokmilliós gyűjteményében alig kétszáz olyan okmány található, ami nem a könyvtár tulajdonában van és ezek közé tartozik a Himnusz kézirata is. A felbecsülhetetlen értékű verskézirat a költő halála után a család tulajdonában maradt. A háborús zűrzavartól mentve letétként 1944 nyarán helyezték el a könyvtárban. Az örökösök 2017-ben megújították az ehhez kapcsolódó letéti szerződést és ez alapján továbbra is immáron határozatlan ideig a nemzet könyvtárában maradhat és az egyezség szerint évente egyszer a magyar kultúra napján a közönség számára is láthatóvá teszik.[14][15]

              A vers szerkezete

              A költemény műfaja óda, azon belül himnusz.[16] A műben a 19. század elején kibontakozó szellemi áramlat, a romantika ismertetőjegyei figyelhetőek meg. Felépítését tekintve keretes szerkezetű, ugyanis az utolsó versszak némi változtatással, de megismétli az első versszakot. A vers keretét adó első és utolsó versszak – a könyörgés – imát, fohászt tartalmaz. Az általuk közrefogott versszakok a múltat és jelent állítják szembe egymással. A 2–3. versszak a múlt dicső pillanatait emeli ki: a honfoglalást, a gazdasági virágzást és Mátyás király győzelmeit. A következő versszakok a múlt szenvedéseiről szólnak: a tatárjárásról, a törökök támadásairól, a belső széthúzásokról, a testvérharcokról. A 6–7. versszakban a múlt képei összemosódnak a jelennel. Kifejező erejüket az ellentétek fokozzák. A mű végén bűneink felsorolása után ismét elhangzik a fohász, de a hangsúly áthelyeződik: a költő már csak szánalomért könyörög.[16][17]

              A Himnusz megzenésítése

              • 1823. január 22.: Kölcsey megírja a Hymnus, a magyar nép zivataros századaiból című költeményét.
              • 1844. február 29.: Bartay Endre, a Nemzeti Színház igazgatója pályázatot hirdet a Hymnus megzenésítésére.
              • 1844. április–május: Erkel Ferenc benyújtja pályaművét.
              • 1844. június 15.: A bizottság elbírálja a 13 benyújtott pályaművet.
              • 1938: Dohnányi Ernő átdolgozza a művet, ezzel elnyeri a ma ismert formáját.
              • 2013: a MOB felkérésére a MÁV Szimfonikus Zenekar elkészítette a Himnusz 90 másodperces zenekari változatát, mely egyrészt közelebb áll Erkel eredeti művéhez, másrészt megfelel a Nemzetközi Olimpiai Bizottság ide vonatkozó szabályainak. Az új változat először a 2016. évi nyári olimpiai játékok során hangzott fel.[18]

              Erkel Ferenc Hymnusát annak 1844-es keletkezése óta többen átdolgozták, a műből sokféle átirat született. A nemzetközi standard elvárásainak megfelelően ez egy énekszólam nélküli zenekari előadás másfél percben, a közösségi éneklésre is alkalmas B-dúr hangnemben. Különlegessége továbbá a zeneszerző által a kotta külön sorában jelzett, ám korábbi hangzó anyagokban még sosem hallott „Harangs(z)ó”; ez egyértelmű utalás az 1456 – ban történt fényes nándorfehérvári diadalra, amellyel egyidejűleg III. Callixtus pápa Európa-szerte elrendelte a déli harangszót. A zeneszerzőt a pozsonyi harangok ihlették.

            • Sí-és hódeszka tanfolyam I.

              20. 1. 2018

              2018. január 15-19-e között iskolánk fiatalabb tanulói /2-7. évfolyamosok/ sí-és hódeszka tanfolyamon vettek részt. A helyszín ezúttal az Alacsony Tátra szívében elhelyezkedő Tále síközpont volt. Kiváló hóviszonyok, friss levegő, szép idő és remek hangulat volt egész héten. Reméljük jövőre újra találkozunk!!! FOTOGALÉRIA

              Síverseny eredmények:

              Kezdő lányok: 1. Dobos Frederika, 2. Dobos Emese, 3. Czompoly Csenge

              Kezdő fiúk: 1. Magyar Dávid, 2. Csorba Kevin, 3. Oceák Dániel

              Haladó lányok: 1. Szilágyi Eszter, 2. Fazekas Zita, 3. Dobos Anna

              Haladó fiúk: 1. Üveges Roland, 2. Kuzma Ádám, 3. Vysoký Krisztián

               

            • Járási, angol nyelvi olimpiász

              20. 1. 2018

              A tehetséggondozó verseny célja a nyelvi információk értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatos képességek mérése. Az idegen nyelv tudatos és igényes használatára, valamint a más kultúrák iránti nyitottságra nevel. 2018. január 17- én a járási megmérettetésen intézményünket Szanyi Cynthia, a gimnázium 4. évfolyamának tanulója képviselte  eredményesen. A 2B kategória győzteseként továbbjutott a kerületi fordulóba.   A fiatalabb tanulók közül Molnár Dominik a 8.A-ból, az 1B kategória sikeres megoldója.    Mindkettőjüknek gratulálunk az elért eredményért és a méltó képviseletért!

            • Köszönetnyilvánítás

              25. 1. 2018

              Iskolaközpontunk és Szülői Szövetségünk ezúton is szeretne köszönetet mondani Magyarország Kormányának nemzetegyesítő támogatásáért, intézményünk működésének anyagi hozzájárulásáért.

              Iskolabuszunk 2017-es működését, valamint Iskolaközpontunk Évkönyvének megjelenését  is a Bethen Gábor Alapkezelő z.r.t. támogatta.

              Evkonyv_2016-2017_____PDF.pdf