2019. július 21-én, Barkán, a magyar nyelvű záró szentmisét Cserháti Ferenc budapesti segédpüspök celebrálta a környékbeli papokkal, több száz hívő imádságos jelenlétében a határ mindkét oldaláról.

Homíliájában a püspök a Szűzanya példájára a gyengédség forradalmára buzdította a híveket, hogy az elődökhöz híven a skapulárén keresztül a Boldogasszonyt tisztelve alakítsák életüket. A keresztény magatartás váljék számukra habitussá. Fogadják továbbra is megtisztult szívvel Isten igéjét és szenteljék bátran magukat testvéreik buzgó szolgálatára.

A zarándokok között már hagyományosan ott voltak a Szent István Lovagrend tagjai is, akik a szentmise után a Szepsi Boldog Salkaházi Sára Egyházi Iskolaközpont részére a nemzeti trikolór egy darabját adományozták, azzal a kívánsággal, hogy az intézmény hirdesse a 48-as hősök hűségét és bátorságát Isten előtt, a Haza oltáránál.

A zászlódarab annak az 1848 méteres Nemzeti Trikolórnak egy darabja, amelyet 2018. március 15-én az Andrássy úton a forradalom emlékére feszítettek ki az Operától a Hősök teréig.

Képek

3. nap

A bárkatábor részvevői a 3. napot Ájban és Tornán töltötték. Itt ismerkedtek a környék természeti és természetfeletti szépségével és értékével. Emlékül egy-egy Szent Benedek medált kaptak, amelynek különleges története van.

A Szent Benedek-medál ereje tehát kizárólag Jézus Krisztusnak tulajdonítható, amelyet megelőz Szent Benedek közbenjárása, az egyház áldása és a kérő személy hite, vagyis semmi esetre sem a medál szépsége, vagy a rávésett ima szavai. Nem babonaságból használják, hanem élő hitből. Hasonlóan, mint az evangéliumi asszony, aki hitt abban, hogyha csupán megérinti Jézus ruhája szegélyét, meggyógyul (Mt 9,20). Illetve hasonlóan azokhoz, akik hittek abban, ha Szent Pál kendőit és kötényeit a betegekre helyezik, azok meggyógyulnak betegségeikből, és a gonosz lelkek elhagyják őket (ApCsel 19,12).

A Szent Benedek-medál mindkét oldalán ábrázolásokat és különös betűket láthatunk. Az előoldal a szentet ábrázolja, amint jobb kezében a keresztet tartja, bal kezében nyitott könyvet: a Szentírás által ihletett Regulát (szerzetesi szabályzat). Jobbján egy serleg (méregpohár) látható, amelyből egy vipera kúszik ki, miután Szent Benedek keresztet vetett rá. A balján egy holló készül elrepülni a mérgezett kenyérrel. Utalás arra, hogy Szent Benedeket nem tudták megmérgezni.

A medál imájának régi magyar formája:

„A Szent Kereszt legyen fényem,
ne az ördög a vezérem!
Gonosz szellem, hordd el magad,
ne tukmáld rám hívságodat!
Elém ne tedd étkedet,
magad idd meg mérgedet!”

Csak kívánni lehet, hogy a bárkatábor részvevőinek életútja a Kereszt győzelmében teljen.  Védve legyenek a Sátán minden kísértésével szemben. 

Köszönet és hála az ötletgazdának, a szervezőknek és minden segítőnek. Mindenekelőtt Balta Zsuzsának, aki a köszönet és a hála jeleként egy sokáig élő rózsát kapott.

Képek - 2. nap

2. nap

Szent Benedek, Európa fővédőszentje ünnepén folytatta bárkaútját a lelki táborozás. A jászói apátság és barlang meglátogatása előtt a nap szentjére emlékeztek, akinek híres jelszava „Ora et labora et lege – Imádkozz, dolgozz és tanulj” volt.

Ennek értelmét és értékét érezte meg és élte Szent Benedek apát /480-547/, akinek életműve a nyugati szerzetesség és az európai kultúra egyik alappillére. Erre az együttlátásra, egységben gondolkodásra, a krisztusi igék Szentlélekben való aktualizálására lehetett alapozni azt az épületet, amelyet kikezdtek ugyan évszázadok viharai, megpróbáltak az Egyházon belüli és kívüli forrongások, mégis szilárdan áll, és világítótoronyként mutat ma is utat annak az Európának, amely mindjobban elveszíti lába alól a krisztusi hit szilárd talaját és a fogékonyságot a Szentlélek régi és új működése iránt.

Adja Isten, hogy a mában minden körülmény között hűségesek legyünk Istenhez és Egyházához, felismerve azt a küldetést, amelyet ránk bízott itt és most, népünk, kortársaink és testvéreink javára. Szent Benedek közbenjárása segítse, hogy Európa és a világ népei felismerjék azt, ami igazi javukra szolgál, és eljussanak a Krisztusban való új testvériségre.

Fotók

Noé bárkája történetének tanulságai

Noé bárkájának története szinte mindenre megtanít az életben, ki gondolná, hogy mennyi fontos tanulságot fedezhetünk fel benne!

1. Ne késd le a hajót!
2. Emlékezz, mindnyájan ugyanabban a hajóban vagyunk!
3. Figyelj a Tervezőre! Akkor sem esett az eső, amikor Noé megépítette a bárkát.
4. Vigyázz lelkedre, testedre és kultúrádra!  Sohasem tudod, hogy mikor ér egy újabb kihívás.
5. Ne törődj a kritikákkal! Végezd bizalommal azt a munkát, amit el kell végezned.
6. Légy igényes! Tedd a lécet magasra!
7. Biztonságod érdekében ne járd egyedül az élet útját!
8. Nem mindig a sebesség számít. A csiga és a párduc is ugyanabban a hajóban van.
9. Ha stresszes vagy, szállj magadba! Tedd össze a kezed és vágyakozz az Istenre!
10. Emlékezz: a bárkát amatőr, a Titanicot profik építették. S mi lett a végük?
11. Nem számít a vihar, ha Istennel vagy, a végén mindig vár a szivárvány. A felhők fölött mindig süt a Nap.

Noé bárkája

Noé bárkájának a története a Biblia Mózes I. könyve 6-9. fejezetében olvasható. A történet szerint Isten látva az emberek gonoszságát, szomorú volt, hogy isteni képmása ilyenné vált, ezért úgy döntött, hogy megtisztítja a Földet a gonosz emberektől. Isten látta, hogy Noé becsületes, jó ember, ezért őt, feleségét, fiaikat (Sém, Hám és Jáfet) és azok feleségeit megmenekíti a haláltól és megteszi őket a következő nemzedék atyjának. Isten megparancsolta Noénak, hogy a föld összes állatából vegyen egy-egy párt (egy hímet és egy nőstényt), hogy a vízözön elmúltával újra legyenek állatok a földön.

Amikor a bárka elkészült, Noé, családja és az állatok bevonultak a bárka belsejébe, majd Isten bezárta az ajtót: a második hónap 17. napján, megnyíltak a nagy mélységek forrásai és megeredtek az ég csatornái. /Mózes I. könyve 7. rész 11/

Az özönvíz ellepte a legmagasabban fekvő hegyeket is, és azon a vidéken nem maradt életben egyetlen szárazföldi élőlény sem, kivéve a bárkán levő Noét, családját és az állataikat.

Az özönvíz elmúltával a bárka megfeneklett az Ararát-hegy csúcsán. 40 nap telt el, mire a vizek annyira visszahúzódtak, hogy láthatóak lettek a hegyek csúcsai, ekkor Noé először egy hollót, majd egy galambot engedett szabadon, de azok nem találván szárazföldet, visszatértek a bárkába. Hét nap múlva újra egy galambot engedett ki, aki egy olajfaággal a csőrében tért vissza. Újbóli hét nap elteltével Noé ismét kiengedte a galambot, de az már nem tért vissza, ekkor tudta meg Noé, hogy kinyithatja a bárka fedelét és kiengedte – az Úr parancsára – az állatokat is.

Isten megígérte Noénak, hogy soha többé nem lesz özönvíz. Szövetségük jelképeként szivárvány jelent meg a felhőkben (Mózes I. 9,11).

Köszönet a tábor szervezőinek. Már az első nap jó volt együtt látni, a plébániaudvarán gyülekezőket és imádkozókat. 

A bárka körvonalait megjelenítő tanárok, szülők, diákok és növendékek tábora reményt keltő. Örök értékekre épülő és építkező iskolaközösségünk, korunk „Noé bárkája”. A bibliai történetből tanulva bízva bízunk az Úr Jézus értékrendjének időtálló ígéretében: „Szakadt a zápor, ömlött az ár, süvöltött a szél és rázúdult a házra, de az nem dőlt össze, mert sziklára alapozták”. /Mt 7,25/

2019. július 10-12. között - első ízben - kerül megrendezésre a Salkaházi Napközis Tábor. 

Program: 

1. nap - Kassa

2. nap - Jászó

3. nap - Torna és Áj

Idei kerettörténetünk: NOÉ BÉRKÁJA

Értesétünk minden kedves érdeklődőt, hogy a 4. nap programja - szombaton - technikai okok miatt nem valósul meg.