"Gyöngysorok" - könyvbemutató Szepsiben
2020.08.21.2020. augusztus 20-án került sor Szepsiben Dr. Görcsös Mihályné dr. Takáts Gizella tanárnő "Gyöngysorok" című szépirodalmi könyvének bemutatójára. Felejthetetlen élmény volt újra látni Őt, hallani hitvallását, életbölcsességeit, útmutatását. Gizi néni, Isten éltesse sokáig erőben, egészsében!
A könyv iskolánk titkárságán megvásárolható.
3. nap a táborban
2020.08.15.A harmadik nap és egyben az egész nyári tábor tanulságát és üzenetét röviden egy mondatban így fogalmazhatnánk meg – úton vagyunk, de nem gyökértelenül.
Látva látjuk és hallva halljuk, jó, ha az Izrael népéről szóló történeteket önmagunkra, saját életünkre is értegetjük. Hiszen az Isten ellen fellázadt emberiséghez tartozunk, és úgymond, mintegy a Paradicsomon kívül, a vadmezős világba születtünk. A keresztségben azonban a mi Urunk Jézus Krisztus szentségileg elhaladt mellettünk, gyöngéden fölénk hajolt, s így szólt hozzánk: Élj! Megszeretett minket, az Énekek énekét dalolta lelkünknek. De nem a régi Paradicsomba, hanem az örökkévaló isteni szerelem húsvéti kertjébe helyezett: megmosott a keresztség fürdőjében, felkent az üdvösség és kiválasztottság olajával, szent Testével és Vérével táplál, és saját Lelkéből ad nekünk, hogy egy életet élhessünk vele...
Sajnos, igaz, hogy olykor-olykor elbízzuk magunkat, s ha nem tagadtuk is meg nyíltan az életszövetséget, amelyet kötött velünk, de nemegyszer megfeledkeztünk róla, és úgy élünk, mint keresztjének ellenségei.
Ezért is jók ezek a lelki táborok, amikor tudatosítva tudatosítjuk, hogy Isten mindig mellettünk maradt, készen arra, hogy megújítsa és beteljesítse a szövetséget, amelyet ifjúságunk hajnalán kötött velünk.
Egy gyermek a táborozók közül arra a kérdésre, hogy mi tetszett neki legjobban a nap folyamán? Ezt válaszolta – a közös imádság. Igen, hiszen lelkünk mélyén visszhangzik szava: „Akarom, hogy gyógyulj meg, akarom, hogy tisztulj meg, akarom, hogy láss, akarom, hogy járj, akarom, hogy örökké élj, mert én mindörökre veled akarok lenni, árva, szegény lélek, akinek nincs és nem is lehet más Istene, csak én, akit véremen másodszor vettem meg magamnak.”
Köszönjük a szervezőknek, a szülőknek és a nagyszülőknek, a tantestületi tagoknak és nem utolsósorban gyermekeinknek: hogy úton vagyunk, és nem gyökértelenül.
2. nap a táborban
2020.08.14.7A második nap kedves színfoltja volt, hogy a nyári tábor részvevői a Mária Rádió élő közvetítésében délután 3 órakor közösen elimádkozták az isteni irgalmasság koronáját a bodollói Sarlós-boldogasszony filiális templomban, ahol félöt órai kezdettel Fatimai engesztelő imatalálkozót vezetett Weiszer Attila, nagytárkányi plébános, pappá szentelése 25. évfordulója emlékére, hálát adva az eddig kapott negyedszázados mindennemű ajándékért.
A diákok, a tanárok, a szülők és a nagyszülők együtt imádkoztak a rádió hallgatóival – határon innen és határon túl - nemzeti szentjeink támogatását kérve, hogy gyermekeink életútjukon el ne fáradjanak. Tagadhatatlan és kétségtelen ugyanis, hogy olykor rémes körülöttünk a világ, de hittel vallják, ha Urunk, Jézus Krisztus irgalmas Szívét szemlélik, bátran, felemelt fejjel lépkedhetnek, mert célba jutnak, mint egykor Mózes. (vö. Szent Fausztina, 886).
A zarándokok emlékbe egy emlékképet kaptak, rajta a csíksomlyói ének bodollói változatát, amit legnagyobb meglepésre, mindenki szinte azonnal meghatóan, nagyon szépen énekelt.
1. Óh, én édes jó Istenem,
Oltalmazóm, segedelmem.
Vándorlásban reménységem,
Ínségemben lágy kenyerem.
2. Vándor fecske sebes szárnyát,
Vándorlegény vándorbotját,
Vándor ember reménységét,
Jézus, áldd meg népünk földjét!
3. Vándor fecske hazatalál,
Édesanyja fészkére száll.
Haza jöttünk, megáldott a
Bodollói Szűz Mária.
II. Salkaházi Napközis Tábor
2020.08.13.32020. augusztus 12-14. között - másod ízben - került megrendezésre a Salkaházi Napközis Tábor.
Program:
1. nap - Várhosszúrét
2. nap – Szent Anna
3. nap - Gombaszög
Idei kerettörténet: Mózes
Ki volt Mózes? Mi jut eszedbe, ha Mózes nevét hallod?
- A csecsemő, akit az édesanyja elrejtett egy kosárban a Nílus folyóban?
- A fiú, akit a fáraó lánya nevelt fel fényűzésben, de aki soha nem felejtette el, hogy izraelita?
- A férfi, aki 40 évig Midiánban élt pásztorként?
- A férfi, aki egy égő bokornál beszélt Istennel?
- A férfi, aki odaállt Egyiptom uralkodója elé, és bátran felszólította, hogy engedje szabadon az izraelita rabszolgákat?
- A férfi, aki Isten utasítására tíz csapást jelentett be Egyiptomban, amikor a fáraó dacolt az igaz Istennel?
- A férfi, aki kivezette az izraelitákat Egyiptomból?
- A férfi, aki kettéválasztotta a Vörös-tenger vizét?
- A férfi, aki a tízparancsolatot közvetítette az izraelitáknak?
Ezek a tettek mind Mózes nevéhez fűződnek, sőt ennél még sokkal több is. Nem csoda, hogy ezt a hithű férfit nagy tisztelet övezi a keresztények, a zsidók és a muszlimok körében egyaránt.
Mózes kétségkívül olyan próféta volt, aki „félelmetes tetteket” hajtott végre. Engedte, hogy Isten felhasználja. Mindemellett hétköznapi ember volt. Mint más prófétáknak, neki is „a mieinkhez hasonló érzései voltak”. Sok olyan nehézséggel nézett szembe, amilyennel mi is találkozhatunk, és sikerült legyőznie ezeket.
Mózes döntései azt tükrözték, hogy hisz Isten ígéreteiben. Kényelmes, fényűző élete lehetett volna Egyiptomban, ő azonban lemondott erről, „inkább választva, hogy az Isten népével együtt durva bánásmódban részesüljön, semmint hogy ideig-óráig élvezze a bűnt”.
Vajon elhirtelenkedte ezt a döntést, és később megbánta? Nem, mivel a Biblia azt írja róla, hogy „rendíthetetlen maradt, mintha látná a Láthatatlant”. Soha nem bánta meg a döntéseit, amelyekre a hite indította.
Mózes igyekezett mások hitét is erősíteni. Gondoljunk csak arra, hogy mi történt, amikor az izraeliták látszólag csapdába kerültek: az egyik oldalról a fáraó serege fenyegette őket, a másik oldalról pedig a Vörös-tenger zárta el az útjukat. A közelgő vesztüktől tartva rémületükben Istenhez és Mózeshez kiáltottak segítségért. Mit tett erre Mózes?
Ekkor még nemigen tudhatta, hogy Isten ketté fogja választani a Vörös-tengert, s így utat nyit a menekülő izraelitáknak. Abban viszont biztos volt, hogy valamilyen módon megvédi a népét. Szerette volna, hogy a többi izraelita is bízzon ebben. A beszámoló szerint ezt mondta nekik: „Ne féljetek, legyetek erősek, és meglátjátok az Úr segítségét, amelyet ma nyújt nektek.“ (vö. Kiv 14,13). Vajon sikerült megerősítenie a nép hitét? Igen, hiszen a Biblia nemcsak őróla, hanem az összes izraelitáról mondja azt, hogy „hit által keltek át a Vörös-tengeren, mint valami szárazföldön”. Mózes hite tehát nemcsak neki adott erőt, hanem azoknak is, akik példát vettek róla.
MIT TANULHATUNK MÓZES PÉLDÁJÁBÓL?
Úgy utánozhatjuk Mózest, ha mi is olyan döntéseket hozunk, amelyek az Isten ígéreteibe vetett hitünket tükrözik. Az egyik ilyen ígérete az, hogy gondoskodik rólunk, ha elsőbbséget biztosítunk az imádatának (Mt 6,33). Persze ezt talán nem olyan könnyű megvalósítani, amikor a többség nagy jelentőséget tulajdonít az anyagiaknak. De biztosak lehetünk abban, hogy ha igyekszünk Urunk, Jézus Krisztus tanítása szerint élni, a mennyei Atya mindennel el fog látni, amire szükségünk van. Ezt ígéri: „Semmi esetre sem hagylak cserben, és el sem hagylak semmiképpen”. (Zsid 13,5)
Adja Isten, hogy segítsünk másoknak is megerősödni a hitben. A bölcs szülők, nevelők, lelkipásztorok például felismerik, hogy milyen nagy szerepük van abban, hogy a gyermekeikben kialakuljon az őszinte hit. Ahogy nőnek, úgy kell őket is megtanítani arra, hogy Isten létezik, és vannak erkölcsi irányadó mértékei. Arról is tanúságot kell nekik tenni, hogy az szolgálja leginkább a javukat, ha igazodnak ezekhez (Iz 48,17,18). A felnőttek ezzel egy igazán értékes ajándékot adnak a gyermekeiknek, segítenek nekik hinni abban, hogy Isten „van, és hogy megjutalmazója lesz azoknak, akik komoly igyekezettel keresik őt” (Zsid 11,6).
Ismételten csak kívánni lehet, hogy „A tanítást váltsátok tettekre, ne csak hallgassátok, mert különben magatokat csaljátok meg.“ (Jak 1,22).
Archívum
- December 2024
- November 2024
- Október 2024
- Szeptember 2024
- Augusztus 2024
- Július 2024
- Június 2024
- Május 2024
- Április 2024
- Március 2024
- Február 2024
- Január 2024
- December 2023
- November 2023
- Október 2023
- Szeptember 2023
- Augusztus 2023
- Június 2023
- Május 2023
- Április 2023
- Március 2023
- Február 2023
- Január 2023
- December 2022
- November 2022
- Október 2022
- Szeptember 2022
- Augusztus 2022
- Július 2022
- Június 2022
- Május 2022
- Április 2022
- Március 2022
- Február 2022
- Január 2022
- December 2021
- November 2021
- Október 2021
- Szeptember 2021
- Augusztus 2021
- Július 2021
- Június 2021
- Május 2021
- Április 2021
- Március 2021
- Február 2021
- Január 2021
- December 2020
- November 2020
- Október 2020
- Szeptember 2020
- Augusztus 2020
- Június 2020
- Május 2020
- Április 2020
- Március 2020
- Február 2020
- Január 2020
- December 2019
- November 2019
- Október 2019
- Szeptember 2019
- Augusztus 2019
- Július 2019
- Június 2019
- Május 2019
- Április 2019
- Március 2019
- Február 2019
- Január 2019
- December 2018
- November 2018
- Október 2018
- Szeptember 2018
- Július 2018
- Június 2018
- Május 2018
- Április 2018
- Március 2018
- Február 2018
- Január 2018
- December 2017
- November 2017
- Október 2017
- Szeptember 2017
- Július 2017
- Június 2017
- Május 2017
- Április 2017
- Március 2017
- Február 2017
- Január 2017
- December 2016
- November 2016
- Október 2016
- Szeptember 2016
- Július 2016
- Június 2016
- Május 2016
- Április 2016
- Március 2016
- Február 2016
- Január 2016
- December 2015
- November 2015
- Október 2015
- Szeptember 2015
- Mind