2023. február 3-án a Boldog Salkaházi Sára Egyházi Iskolaközpont tantestülete, diáksága és alkalmazottjai is Balázs-áldásban részesültek, akiket az áldás méltóságteljes fogadására a hangosbemondón keresztül Sára nővér készített fel, akit az Istennek szentelt élet világnapja kapcsán Nagy István iskolaigazgatóval egyetemben, őszinte tisztelettel, hálával, örömmel és emlékajándékkal köszöntöttek az egybegyűltek.
Köztudott, hogy ezen a napon a katolikus templomokban Szent Balázs élettörténetét idézik fel a liturgiában és a papok Balázs-áldásban részesítik a híveket. A balázsolás, vagy Balázs-áldás a katolikus egyház áldása. Február 3-án, Balázs napján, vagy az ahhoz legközelebb eső vasárnapon a pap a szentmise végén két kereszt alakba tett, vagy összecsavart gyertyát tart a hívek álla alá, miközben így, vagy hasonló szavak kíséretében áldja meg a híveket:
Szent Balázs püspök és vértanú közbenjárásra óvjon és védjen meg téged /titeket/ a mindenható Isten a torokbetegségtől és minden más bajtól. A Szentlélek ereje akadályozzon meg benned /bennetek/ minden ártalmas testi, szellemi és lelki rosszindulatú és alattomos szándékú behatást. Hatékonyan ösztönözzön téged /titeket/ a jóra és a szépre. Adja meg neked /nektek/ a megkülönböztetés képességét, az anyanyelv tudatos ápolását, a szép beszéd készségét és hajlandóságát.
A Boldogasszony esedezésére, Boldog Salkaházi Sára és védőszentjeid /védőszentjeitek/ pártfogására áldjon meg téged /titeket/ a mindenható Isten – az Atya, + a Fiú és Szentlélek. Ámen.
A balázsolás ókeresztény hagyomány. Diocletianus és Licinius római császárok idején már elterjedt volt. Szent Balázs püspök volt, aki különleges tetteket hajtott végre, több súlyos betegségben szenvedőt gyógyított meg. Egyszer egy fuldokló kisfiút vittek hozzá, mivel egy halszálka megakadt a torkán. Balázs püspök kereszt alakú áldásával megmentette a fuldokló gyermeket.
Szent Balázs a korai kereszténység azon szentjei közé tartozik, akiknek emlékezete a kultuszban, a névadásban és a népszokásokban is figyelemre méltó elevenséggel maradt meg. Életére vonatkozóan azonban kevés történeti adattal rendelkezünk.
Szenvedéstörténete szerint örmény születésű volt, olyan példamutató keresztény életet élt, hogy Szebaszte hívő népe püspökké választotta, minek után a Szentlélek indítását követve visszavonult egy hegyi barlangba, ahonnan imádkozva, tanácsokat osztva vezette és gyógyította a rábízott közösséget.
A barlanghoz vezető utat azonban nemcsak a keresztények ismerték, hanem Agricola helytartó poroszlói is. A helytartó 316 táján is folytatta Szebasztéban azt a keresztényüldözést, amelyet korábban Licinius császár rendelt el. A püspök ellenállás nélkül engedte, hogy elfogják és Agricola bírói széke elé hurcolják. Miután nem tudták őt hittagadásra kényszeríteni, ezért a szokásos megkorbácsolás után a siralomházba került. Ám mint előbb a barlangjában, úgy a börtönben is sok segítséget kérő ember kereste föl. Rabságában is csodákat tett. A Krisztushoz való ragaszkodása miatt vízbefojtás általi halálra ítélték, de végül is lefejezték.
Tisztelete a 12. századtól lett általános, mégpedig egy gégedaganat elleni imádsággal kapcsolatban. Később vérzések, hólyagbetegségek, kelések, kólika, pestis és fogfájás esetén is fordultak hozzá. A késő középkorban a tizennégy segítő szent közé sorolták. Az orvosok, a posztókereskedők, a gyertyaöntők, a fúvós zenészek, az énekesek védőszentje, de a kedvező időjárásért is segítségül hívták.
Áldott elődeink is nagy tisztelői voltak Szent Balázsnak, gyakran kérték közbenjárását a gyermekek körében dúló torokgyík esetében. A magyar irodalomban legismertebb a gégerákban szenvedő Babits Mihály Balázsolás című verse, amelyet a nagybeteg költő 1937 nyarán írt. Gégeműtétje előtt, hasonlóan, mint annyiszor gyermekkorában, ő maga is Balázs-áldásban részesült.
Az iskolában a Sára nővér felvezetője és Babits Mihály versének Pásztor Anna előadásában esperes-plébánosunk ministránsok kíséretében személyes áldásban részesítette az ott tartózkodókat kérve számukra nemcsak a torokbetegségtől való védelmet, de bátorította, buzdította őket a szép, helyes, igaz, hiteles, jóízű és őszinte magyar beszédre.
Ki tagadná? Szépen, magyarul, szavatosan, zamatosan beszélni az anyanyelvet, óvakodni a durva, goromba, otromba beszédtől épp olyan fontos, mint hatékonyan védekezni a torokbetegségtől és minden más testi és lelki bajtól.