2024. október 23-án néhány felső tagozatos diákkal ellátogattunk a Rovás 30-éves fennállása alkalmából megszervezett rendezvénysorozatára. Részt vehettünk egy rendhagyó rajzórán, melyet Szepessy Béla Munkácsy-díjas grafikusművész, a Nyíregyházi Egyetem tanszék vezetője tartott. Ezután következett a hivatalos megnyitó, ill. meghallgattuk Kalmár Ferenc előadását, melynek címe: Vitaindító előadás diákoknak 1956-ról.
2024. október 24-én a Kassa-vidéki járás középiskoláinak kosárlabda tornájára került sor intézményünkben.
A lányok és fiúk versenyében is az 1. helyen végeztünk.
Szívből gratulálunk!
Iskolánk református gyerekeivel, Bányász Iveta, Csala Éva, Tirpák-Kovács Orsolya kísérőtanárokkal, Molnár Árpád és Géresi Klaudia református lelkészekkel és hitoktatókkal 2024. október 23-án látogatást tettünk a Vizsolyi Biblia Látogatóközpontban. A templomban megnéztük a híres Vizsolyi Bibliát, ahol a vendéglátó református lelkipásztor, Kovács Zsolt Levente rövid áhítata után megajándékozta iskolánkat a saját gyülekezetük által készített legújabb reprint példánnyal. Ezt követően a Nyomtatástörténeti Múzeumban kipróbálhatták a gyerekek a nyomtatást egy középkori nyomdán, a Látogatóközpontban pedig a nagyobbak egy rövid kisfilm megtekintése után feladatlapokat oldottak meg csapatokra osztódva, a kisebbek pedig kipróbálhatták a kalligrafikus kézírást, a viaszpecsételést, a nyomtatást, a festett kazetták motívumainak festését kis falapokra és képekre.
Az 1956-os magyar szabadságharc hőseire emlékeztünk közösen a kisvárdai Szent László Katolikus Gimnázium növendékeivel, akik a Rákóczi Szövetség támogatásával érkeztek hozzánk. Nová Mária tanárnő vezetésével egy rövid kultúrműsor keretében róttuk le tiszteletünket azokért, akik életüket áldozták szabadságunkért. Tisztelet a hősöknek!
A 4.A osztály tanulói nagyon kreatívak voltak. A természetismeret órára szebbnél szebb munkák érkeztek a Naprendszerről.
Nyitott szívű gyermek és felnőtt befogadás…
Szent Lukács evangélista liturgikus ünnepén a nemzetközi katolikus lelkipásztori segélyszervezet felhívására a Szepsi Boldog Salkaházi Sára Egyházi Iskolaközpont növendékei is Molnár Krisztina hitoktató tanárnő vezetésével, örömmel csatlakoztak a kezdeményezéshez, hogy egy millió gyermek közös imával segítse elő a világ egységét és békéjét. Az együtt imádkozók reményteli hittel emlékeztek a fatimai Szent Szűz szavaira, miszerint a közös ima megváltoztathatja a világot, legyőzheti a Sátánt és békét hozhat. Az Isten és a felebarát iránti szeretet az imádságban, az imádság révén születik és növekszik. A közös ima ugyanis erősíti az egységet az Egyházban és a népek között, hiszen mindannyian arra vagyunk meghívva, hogy egy határokon átívelő szeretetteljes családot alkossunk.
Az intézmény diákjai és pedagógusai ezzel a lelkülettel imádkoztak a boldogemlékű Potápi Árpád János államtitkárért, aki erkölcsileg sokban elősegítette az iskolakomplexum felépítését, valamint a boldogemlékű főtisztelendő Kozma Imre atyáért is, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapító elnökéért, aki szintén szívén viselte a hazai és a külhoni nemzetrész testi, lelki, szellemi megmaradását és gyarapodását. Az egyházközség hívei délután három órakor az Irgalmasság órájában, a templomban a Mária Rádió élőközvetítésében, közösen folytatták a könyörgést, hogy Urunk Jézus Krisztus evangéliuma találjon továbbra is sok nyitott szívű gyermek és felnőtt befogadóra.
Mély fájdalommal vettük tudomásul a hírt, hogy Potápi Árpád János államtitkár úr tragikus hirtelenséggel elhunyt. Emlékét örökre megőrizzük!
2024. október 17-én, Budaörsön, részt vettünk a Homm Kft. új központjának ünnepélyes átadásán. Az eltelt 35 év példa értékű. Megtisztelő, hogy partnerként-barátként lehettünk jelen a rendezvényen és elénekelhettük a Haza-vár című szerzeményünket.
Szívből gratulálunk!
Egész népünket és egész világunkat…
A Szepsi Boldog Salkaházi Sára Egyházi Iskolaközpont óvodájában Pogány Éva, igazgatónő,
Dobos Beáta, Červená Annamária, Lukács Katalin és Nagy Andrea óvodapedagógusok, az
alapiskola III. és IV. osztályában, Nová Mária és Nagy Imre osztályfőnökök rendezésében,
Sára, orsolyita kedves nővér szervezésében október 15-én hálaadó közösségi liturgia volt. Az
összegyűjtött terméseket a helyi esperesplébános áldotta meg.
Az ősz a betakarítás és a hálaadás ideje. A munkálkodó ember bizalommal várja munkája
eredményét, a föld termését, a sok szép kincset, a javakat, amelyeket a föld, a kert
megtermett, amelyeket az ember elfogyaszthat és ételként családja asztalára tehet.
Mindez a fáradságos munkán kívül az időjárásnak, a napsütésnek és az esőnek is köszönhető,
ami azonban a teremtő Isten műve, segítsége, áldása, amiért méltó és igazságos a hálaadás és
a köszönet, mert hiába fáradozik a földműves, a gazda, ha munkáján nincs Isten áldása.
Mindezek tudatában az óvónők és a pedagógusok kezdeményezésére és szervezésében, a
szülőkkel, a nagyszülőkkel és a rokonsággal összefogva immár harmadik éven tartották meg a
hálaadás ünnepét. Már az előző napokban gyűltek a termések, a kosarak, mindenből, ami
megtermett a szűkebb pátriában. Sokan elhozták, mások felajánlották gyümölcseiket,
zöldségeiket, de hoztak mézet, lekvárokat, kompótot és virágokat is, sőt a Magyarok Kenyere
lisztjéből egy zacskónyit, hogy szimbolikusan így is együtt legyen az egész Kárpát-medence.
A közös ima, a kérés és az áldás ismételt szép visszhangja volt és látható, szemet
gyönyörködtető képe az iskolaközpont mottójának – Cum Deo pro Patria et Invicem – az
Istennel a Pátriáért és Egymásért.
Fogadd el, Szentatyánk, mindenható Isten,
az adományt, amit áldozunk itt lenn.
Elhoztuk jó szívvel, amit földünk termett,
megköszönjük Neked puha kenyerünket.
Áldd meg, szent Istenünk, dolgos két kezünket,
áldd meg földünket és virágos mezőnket.
Kezedbe ajánljuk kicsiny városunkat,
egész népünket és egész világunkat…
Napkoziotthonunkban az egészséges táplálkozásra, életvitelre hívtuk fel tanulóink figyelmét. Kóstolgattunk, játszottunk, alkottunk, tanultunk, örültünk. Ez egy egészséges hét volt! Külön köszönet jár azoknak a pedagógusoknak, akik segítettek megszervezni az egyes foglalkozásokat és természetesen minden támogatónknak.
2024. október 11-én rendezték meg a hagyományos „ Csécsi Maratont”, amelyen iskolánkat két diák
képviselte. A majd egy kilométer hosszú távon, saját kategóriájukban, kiválóan szerepeltek:
Drága Wanda (6.A) arany-,
Hudák Kevin (8.A) pedig bronzérmet szerzett.
Ezúton is gratulálunk versenyzőinknek és köszönet a kiváló szervezésért!
Köztudott, hogy a Magyar Országgyűlés október hatodikát – az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után kivégzett 13 aradi vértanúra és a Pesten kivégzett Batthyány Lajos miniszterelnökre emlékezve – 2001-ben nemzeti gyásznappá nyilvánította. A történelmi eseményről a Boldog Salkaházi Sára Egyházi Iskolaközpont vezetősége és diáksága is megemlékezett Tirpák-Kovács Orsolya és Nová Mária tanárnő vezetésével. Délután az iskolakápolnában tisztelendő Sára nővér szervezésében közös rózsafüzér imádságra gyűlt össze az önkéntesek kis csapata, hogy csatlakozva Ferenc pápa felhívásához a békéért és a kölcsönös kiengesztelődésért imádkozzanak az egymásra neheztelő népek között.
A 13 aradi vértanú közül hárman születtek a Felvidéken. Aulich Lajos, a szabadságharc utolsó hadügyminisztere német szülők gyermekeként, Pozsonyban, Lahner György, aki később a hadügyminisztérium Tüzérségi és Felfegyverzési Osztályát vezette a Turóc megyei Necpálban (Necpaly), Dessewffy Arisztid, aki a Felső-Magyarországi Hadtest parancsnoka volt, a Kassától nem messzi Ósvacsákányban (Čakanovce) született. Földi maradványai 1850 óta a Dessewffyek margonyai birtokán nyugszanak. De a Pesten kivégzett Battyhány Lajos miniszterelnök is Pozsonyban született.
Október 6-át és egyáltalán a 49-es szabadságharcot egy korszakváltás előzött meg, az un. reformkor. Ez pedig arról tanúskodik, hogy minden változást elő kell készíteni.
Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy Pozsonyban 1849-ben 13 közembert, helyi polgárt is kivégeztek, akik tulajdonképpen átlagemberként álltak ki a szabadság, a polgári átalakulás mellett. Ez is jelzi, hogy nemcsak a politikai és a katonai elit, és a sokat emlegetett aradi vértanúk áldozták fel az életüket egy magasztosabb ügyért, de sokan mások is. A nemzet egésze részese volt az átalakulási folyamatnak.
Vagyis minden korban, minden helyen mindnyájunknak megvan a maga felelőssége. Nem csak a politikai elittől kell várni azt, hogy a folyamatok jobbra forduljanak. Minden tanárnak, újságírónak, papnak és vállalkozónak megvan a maga feladata, felelőssége abban, hogy hitbeli hovatartozását, kultúráját és anyanyelvét, a sokat emlegetett identitását, önazonosságát hűségesen megélve erősítse és képviselje a közösségét.
Amíg emlékezni tudunk, addig remény is van, hogy az itt élők közössége nem feledi el a hűséget és a bátorságot, a szabadságharcok eszméjét. Az aradi tábornokok vérrel írt üzenete valóban az egekbe kiált, amely tettekre serkent bennünket is. A helytállásra, a kiállásra, a szolidaritásra, a sorsközösség vállalásra és arra, hogy kezet tudjunk nyújtani egymásnak, főleg akkor, amikor veszély fenyegeti közösségünket.
Minden időben szükségünk van olyan hősökre és példaképekre, akik utat mutatnak nekünk főleg akkor, amikor szétforgácsolva élünk határon innen és határon túl. Csakis együtt, közösen tudjuk érvényesíteni jogainkat, és tudunk hangot adni jogos követeléseinknek. Semmivel sem akarunk többet, mint ami emberi méltóságunk révén megillet bennünket a szülőföldünkön. Az aradi vértanúk hősiessége és bátorsága adjon erőt mindnyájunknak, hogy ki-ki a saját posztján helytálljon.
Október 6-án az aradi várbörtön udvarán olyan tábornokokat végeztek ki, akik a történelmi Magyarországot tekintették hazájuknak, akik nemzetiségüktől függetlenül felesküdtek a hazára, és hittek március 15-e és az áprilisi törvények vívmányaiban.
1849. október 6-án a 13 vértanú kivégzésekor úgy tűnt, hogy az egész nemzetet, az egész hazát, az egész országot kivégezték. Levertek és eltiportak egy szabadságáért és függetlenségéért kiáltó népet. De nemcsak akkor, előbb, sőt később is. Történelmünkben valóban voltak időszakok, és nem csupán az 1849 utáni években, amikor október 6-ra sem volt ildomos emlékezni. Időnként úgy tűnt, tűnik: vereségeink emlékezete - félelemkeltő. Sokan és sokszor azt gondolták, hogy a népünknek kicsiben és nagyban befellegzett, hogy itt és most elérkezett a vég, nincs tovább. Ám az áldozat és a vértanúság sohasem hiábavalóvá. Mélyen beivódik az utódok emlékezetébe és megtartó példává, erőt és hitet adó közös emlékezetté szilárdult. Ma is ezért emlékeztünk és emlékeztettünk.
Minden nemzedéknek az a feladata, hogy továbbadja azt, amit az elődök ráhagytak. Október 6.-a ma is üzen: a maga helyén mindenkinek feladata van - helytállni, őrizni, gazdagítani és továbbadni azt, amit a szülőktől és az áldott elődöktől örökölt.
Csak kívánni lehet és kérni, hogy a szűkebb pátriában élőknek legyen továbbra is elkötelezett nemzeti büszkesége és bátorsága ragaszkodni: „az Isten, a haza, és a család”, a múlt, az anyanyelv, a sajátos kultúra értékeihez. Legyen hitünk az itt élők közösségi erejében és a megmaradásunk zálogát jelentő magyar iskolák, kultúránk, szellemi és lelki értékeink tudatos választásában. Erősítse mindezt a tizenhárom aradi vértanú történelmi eszménye és minden félelmet megvető hite.
2024. október 4- én az idei első hazai meccsen 54 "Salkás" hangosan szurkolt a kassai "HC Košice" jégkorong csapatának.
Október, az idősek hónapja. Ez alkalomból ellátogattunk a szepsi Árpád-házi Szent Erzsébet Idősek Otthonába, hogy lakóinak egy kis műsorral örömet vigyünk az életébe.Köszönjük szépen Nová Mária, Nagy Éva és Kispéri Adriana tanárnőknek a felkészítést.
2024. szeptember 3-án, az Ifjú Szivek Táncszínház tartott előadást számunkra. A gyermek-ifjúsági előadás a Kakukktojás 2 címet viselte, melyet diákjaink nagy érdeklődéssel követtek. A néptáncos és népzenei környezetben kakukktojásként ezúttal a múlt század legismertebb magyar rajzfilm slágerei bukkantak fel, amelyet diákjaink kivétel nélkül felismertek. A műsor maradandó élményt nyújtott mindannyiunk számára.
Csütörtökön szeptember 26.- án az alapiskola 6., 7. és 8. osztályos tanulói a Kutatók éjszakája
alkalmából a mecenzéfi csillagvizsgálóban jártak.
Egy érdekes előadáson vettek részt a Földünk természetes kísérőjéről a Holdról. Ezután
csoportokra osztották a diákokat és kísérleteket mutattak be részükre. Megfigyelhették hogyan
viselkednek a tárgyak vákuumban, ködkamrában jártak, száraz jéggel különféle kísérleteket láthattak.
Diákjain számos ismeretekre tettek szert a délelőtt folyamán. Nagyon tartalmas napunk volt.
Az idei tanévben is részt vettünk a Kassán megrendezett Kutatók éjszakáján, amelyre most 9. évfolyamos tanulóink látogattak el. Szlovákia szinte minden tájáról érkeztek egyetemista hallgatók, előadók, akik számos természettudományi és technikai kísérletet, érdekességeket mutattak be. Diákjaink 67 állomás közül válogathattak. Betekinthettek a csillagászat rejtelmeibe a robotika és a mesterséges intelligencia világába, matematikai feladatokat oldottak, ujjlenyomatokat vizsgáltak, kísérletezhettek. Mikroszkóppal megfigyelhették a parazitákat, ásvány és kőzetmintákat. Az egyik állomáson a hüllők bemutatására került sor, ahol a bátrabbak meg is foghatták őket. Nagyon tartalmasan telt a délelőtt, számos új ismeretekre tettünk szert.
Budapesten a Pázmány Péter Katolikus Egyetem - Szent II. János Pál díszteremében 2024.
szeptember 24-én „Közösségi kiengesztelődés és megbocsájtás Esterházy János életműve és
vértanúsága fényében” címmel konferenciát rendeztek, amelynek meghívott fővendége
S.E.R. Mons. Domenico Battaglia nápolyi érsek volt.
A találkozóra meghívást kapott Nagy István, a Szepsi Boldog Salkaházi Sára Egyházi
Iskolaközpont igazgatója és Mons. Gábor Bertalan, szepsi esperes-plébános is, aki a
kerekasztal beszélgetés keretében többek kiemelte:
Egy sorozat nyitányának vagyunk a folytatói. A közösen elszenvedett különféle sérelmek,
megaláztatások, rágalmak, hamis vádak és szándékos féligazságok terjesztése, és
gyanúsítgatások leleplezése jó hatással lehet nemcsak az Egyház belső, de külső életére is –
határon innen és határon túl. A szentek, a vértanúk és a hitvallók közös szenvedése a
legmeggyőzőbb összetartozás. Az együtt szenvedők közössége (communio in passione)
erősebb hangon beszél minden megosztó tényezőnél, minden leírt vagy kimondott szónál.
Minden igehirdetésnél. Az együttszenvedés több mint a közös nyelv, a dal és a dallam, a
szokás, vagy a sajátos kultúra megélése.
Amint az első századok vértanúaktái alapot szolgáltattak a szentek tiszteletéhez, úgy korunk
fiainak és leányainak életszentsége hirdetve hirdeti, hogy általuk az Egyház az egyedül szent
Istent imádja. A vértanúkban pedig Krisztust, a vértanúság és az életszentség egyetlen forrását
tiszteli.
Az utóbbi években több boldoggá- és szentté avatás történt Közép-Európában is, ami
kétségtelenül a helyi egyházak elevenségét fejezi ki. Bizonyítva, hogy a Megváltó mindenható
jelenléte a hit, a remény és a szeretet gyümölcsei által - közöttünk is megtermettek.
Kétségtelen, egyedül az Apostoli Szentszék illetékes, hogy a helyi egyházak anyagából
összedolgoztassa az egyetemes martirológiumot, megvizsgálja és megvizsgáltassa mindazok
bizonyítható életszentségét, akik megélték Krisztus igazságát, de ezt az anyagot nekünk kell
összegyűjteni és előterjeszteni.
Imádkozzunk és cselekedjünk, tegyünk meg továbbra is minden tőlünk telhetőt, hogy amint a
kegyelem révén a szűkebb pátria vértanúi: Boldog, Salkaházi Sára, Isten szolgála gróf
Esterházy János és Szmutko Emil, csicseri plébános életáldozata Isten előtt beteljesedett, úgy
arról az Ő népe a hatályos egyházjogi előírások szerint, az áldozatkészek segítségével és
közreműködésével, mihamarabb bizonyságot nyerjen.
2024. szeptember 24-én, 17:00 órától vette kezdetét a Radnóti Miklós emlékest Szepsiben. Az előadásra a holokauszt és Radnóti Miklós halálának 80., a költő születésének 115. évfordulója alkalmából került sor.
Ezúton is köszönjük Tóth Péter Lórántnak az érdekfeszítő előadást, megemlékezést.
Powered by aSc EduPage