Amint az ismeretes, a Csíki Közbirtokosságok Szövetsége - a 2019. évi erdősítési programját, Ferenc pápa csíksomlyói látogatásának tiszteletére, szimbolikus ajándékként, a természet iránti felelősségre és felelős gazdálkodásra intő Szentatyának ajánlotta fel.

A pápalátogatással foglalkozó sajtóbizottság akkori elnöke, Oláh Zoltán felhívást intézett a plébánosokhoz és a hívekhez, hogy a pápalátogatás kapcsán minden katolikus közösség egyházi területen: a templom, vagy a plébánia udvarán, illetve más alkalmas helyen - ültessen egy fenyőfát,

Az is köztudott, hogy 2 éve esperesi körzetünkből egyházközségeink hívei közül közel százan csatlakozva a zarándokvonat búcsújáróihoz részt vettek a Szentatya szentmiséjén a csíksomlyói nyeregben.

Hazaérkezve, templomunk kertjében, Szepsiben és Makrancon mi is elütettünk egy fát, amelyhez minden zarándok a nyeregből hozott egy zsebkendőnyi földet. Ezzel is kifejezve sokrétű összetartozásunkat határon innen és határon túl: Múltunk a reményünk, Krisztus a jövőnk…

2021. június 13-án, Makrancon ismét együtt voltunk, látva látni, és hallva hallani, hogy az idők távlatában miként visszahangzik lelkünkben, a nyeregben a pápa látogatás alkalmából felállított székely-kapu felirata: Őseidnek szent hitéhez, nemzetednek gyökeréhez testvér ne légy hűtlen soha!

A szentmise kezdetén Kocsis Pál, okleveles mérnök, akolitus, az egyházközség egyháztanácsosa üdvözölte és köszöntötte a Boldog Salkaházi Sára Egyházi Iskolaközpont elsőáldozóit, szüleiket és növendékeit, akik jelenlétükkel kívántak tanúságot tenni a gyökerek ápolásának mikéntjéről. Köszöntötte az intézmény igazgatóját, Nagy István, igazgató urat és az elsőáldozók osztályfőnökeit: Nová Máriát és Nagy Imre, pedagógusokat, minden jelenlevőt és természetesen azokat is, akik a világhálón csatlakoztak a szentmisénkbe.

Az emlékfánál Lacko Mária, polgármesterasszony mondott köszönetet és fejezte ki háláját az ünneplésért. Ha visszaemlékezünk - mondta - Csíksomlyón a Szentatya, Ferenc pápa kétszer is elmondott egy mondatot. Ez a mondat így hangzott: kérjük a Szűzanyát, hogy tanítson meg bennünket összevarrni a jövőt.

Ki tagadhatná a rég és a közelmúlt nem egy eseményét, amikor úgymond: politikailag, társadalmilag, családilag széttéptünk egy jövőt? Népeink itt a Kárpád-medencében évszázadokig hittel hitték, hogy az itt lakó különféle nemzeteknek együtt könnyebb, mint külön-külön. Egy idő után viszont ezek a népek – különféle hatásra - úgy döntöttek, hogy mégiscsak jobb lesz mindenkinek külön, mint együtt.

Ma már látva látjuk, hogy súlyos árat fizettünk ezért a válásért, amit minden nép, és benne szinte mindenki drágán megfizetett érte itt a Kárpát-medencében.

Erre a tragédiára egyetlen jó válasz van: ha ki mernénk mondani - a Kárpát-medencében nekünk együtt jobb, biztonságosabb, eredményesebb, mint külön-külön. Szerény meggyőződésem, hogy Ferenc pápa ezért mondta kétszer is ezt a mondatot: kérjük a Szűzanyát, hogy tanítson meg bennünket összevarrni a jövőt. Érezni lehetett a hangjában az erőt. Igen, a jövőt össze kellene varrni!

A jövőt össze kellene varrnunk, egy olyan világban, ahol mindig voltak, vannak és lesznek törvények, de nemcsak törvények, emberek is. Meg kellene tanulnunk elsősorban az embert látni másikban és csak utána a törvényt. Általában minden konfliktus, generált probléma. Az emberek jól tudnak együtt élni, ha akarnak. Erre kell felkésztetni őket. Ez elsősorban az egyházaknak és az iskoláknak a feladata. Megtanítani az embereket túltekinteni a falakon.

Legyen ez a fa és ez a szent hely továbbra is a kiengesztelődés, az összetartozás és a megbocsátás helye. Adja Isten, hogy az Egyházban, az evangélium tanításának fényében merjünk mi magunk is, faluközösségünkben, családjainkban és egyházközségünkben kiengesztelődni egymással, nem feledve, de megszívlelve Böjte Csaba, ferences atya szavait: együtt többek vagyunk, erősebbek, mint külön-külön.

Ismételten megköszönöm a faültetés, a faápolás és az emlékezés ötletét. Köszönet a Gondviselésnek a közös tanúságtétel lehetőségéért. Köszönöm, hogy faluközösségünk ismét gazdagabb lett, nemcsak egy fával, de egy szent hellyel, ahol hallva halljuk és látva látjuk az egyértelmű igazságot: Múltunk a reményünk, Krisztus a jövőnk. De említhetnénk Ferenc pápát is, aki bevallotta, szereti idézni az egyik argentin költő verssorát:

»A virágpompa, melyben a fa tündököl,

abból születik, amit alatta rejt a föld.«

Szívből kívánom: adja Isten, hogy legyen bátorságunk megkeresni és megtalálni a lelkünk mélyén rejtőzködő ősi jót, kellő erősséggel visszhangozva mindnyájunkban a pápalátogatás alkalmából a csíksomlyói nyeregben felállított székely-kapu feliratát: Őseidnek szent hitéhez, nemzetednek gyökeréhez, testvér, ne légy hűtlen soha!

A Boldog Salkaházi Sára Egyházi Iskolaközpont gimnazistái Nagy Gabriella, tanárnő vezetésével, Nagy István, iskolaigazgató kíséretében meglátogatták a szepsi plébániatemplomot, ami a történelmi városközpont egyik domináns épülete.

A településen a korabeli írások szerint már 1290-ben létezett kőtemplom, amelyet a XV. században, Mátyás király idejében átépítettek gótikus stílusban, a Kassai Szent Erzsébet Dómmal azonos időben.

Előbb háromhajós, majd a későbbi barokk stílusú beavatkozások folyamán (XVIII. sz.) egyhajóssá átépített templom a Szentléleknek tiszteletére van felszentelve. Minden bizonnyal ezzel összefüggésben van a város címerében is található Szentlélek szimbólum, a kiterjesztet szárnyú galamb, ami a főoltárban és a templomhajó feletti mennyezeten is látható. A főoltár 1896-ban készült, de az oltár központi szoborcsoportja - stílusából ítélve - feltehetően korábbi időből származik.

A templom nyugati oldalán van a három boltíven nyugvó kórus, ahová a harangtoronyból lehet jutni. A toronyban három harang lakik. A templom műemlékké van nyilvánítva. Déli bejárata, az úgynevezett ékes-kapu, gótikus stílusban van építve. Több mint valószínű, hogy ugyan azok a mesterek, vagy az ő tanítványaik készítették, akik a kassai dómot és a rozsnyói templomot.

A templom bejárati részében látható arci ábrázolása annak a Herkó János ferences a szerzetesnek, aki szájhagyomány szerint a szűkebb pátria egyik ellenreformációs elhíresült alakja, a legendává vált és a népi szólásban is megörökített, herkópátert volt. A katolikus egyházhoz fanatikusan ragaszkodó páter a katonák élén, fegyverrel a kezében próbálta visszatéríteni a protestánsokat a katolikus hitre. A dombormű halálának évével – 1686 van ábrázolva. Az épület magán és magában hordozza a múltat, minden pozitívumával és negatívumával együtt. Életjelek és életnyomok, amelyeket nem szabad sem eltitkolni, sem elrejteni. Fel kell vállalni. Ami szép volt, azért adjunk hálát és gyarapítsuk, ami kevésbé volt szép, kérjünk érte bocsánatot és imádkozzunk, hogy mi ne essünk elődeink hibáiba.

Templom szó jelentése: az az épület, ahová az emberek istentiszteletre járnak. [templom < ómagyar: templom < latin: templum (szent hely < időmérő hely) < tempus (idő)]
A temno, temnere, kivágni, kihasítani jelentésű latin igéből származik. Magyarázata: „elkerített terület”, „szent hely”, „a közönségesből kiszakított különleges terület”, „szentélykörzet”. A templum tehát felszentelt helyet jelentett, ami a görög temenosz kifejezés átvétele.

Anyanyelvünk általánosságban a templom szót használja. Az európai nyelvekben a templom megnevezésére többnyire a latin ecclesia szónak megfelelő kifejezés szolgál, amely egyszersmind az egyházat, mint közösséget is jelöli. Az egyes templomokat szerepüktől függően a kápolna, katedrális (székesegyház), vagy a bazilika elnevezés illeti. Egy-egy szerzetesház templomát kolostortemplomnak nevezik, és külön név illeteti meg egy-egy egyházközségi főtemplomát, amit plébániatemplomnak nevezünk.

A kezdetben a keresztények magánházaknál tartották az istentiszteleteket, a keresztényüldözések idején a katakombákat használták kultuszhelyül. Nagy Konstantin türelmi rendelete után (313 – milánói  ediktum) megindult a nagyobb arányú keresztény templomépítkezés. Ebben az időben és a középkor folyamán is számos pogány templomot, illetve európai zsinagógát is keresztény templommá alakítottak át. A protestáns templomokat imaház, vagy gyülekezeti-hely névvel is illetik. A Jahovai Tanúi elnevezésű vallási felekezet temploma a királyságterem.  A muszlim templom neve mecset, vagy dzsámi. 

Mutasd meg a füzetedet, szobádat s én megmondom, hogy ki vagy. Mutasd meg a kultúrádat, a templomodat, az iskoládat… hasonlóan érvényes. Adja Isten, hogy gyökereinket továbbra is tudatosan, hűsséggel és felelősséggel ápoljuk. A kapott örökség kötelez…

A Városi Kultúrközpont szervezésében a szepsi kovácsműhelyben nyerhettünk betekintést a kovácsmesterség fortélyaiba. Köszönet Rácz Péternek, aki egy csodaszép csigát alkotott a szemünk láttára! 

Iskolaközpontunk is részt vett a város által kezdeményezett szemétszedésbe. A "Tisztítsuk ki Szepsit" programon keresztül gyermekeink környezettudatos gondolkodását erősítettük.

https://drive.google.com/drive/folders/1-1Ed_egJyeCK2TuPHJmN29jEJ7tUwA2U?usp=sharing

2021. június 6-án, vasárnap délután plébániatemplomunkban az Összetartozás Napja megünneplése után a Boldog Salkaházi Sára Iskolaközpont alsó-tagozatos növendékei számára első-szentáldozási ünnepség volt. A gyermekek Sára nővér vezetésével készültek a szentség méltó vételére. A szentmisén a közeli és távoli rokonok mellett részt vett Nagy István, iskolaigazgató, a tantestület számos tagja és diáktárs.

Az ünnepség kezdetén a gyermekek szülői áldást kértek, amelyet a boldog szülők örömmel közvetítettek gyermekeikre. Mindkét szülő, kis keresztet rajzolt a gyermek homlokára, miközben ezt mondták: Áldjon meg téged a mindenható Isten – az Atya, a Fiú és Szentlélek. Ámen.

A gyermekek a személyes szentáldozás előtt és után közösen imádkoztak és a két osztályfőnök Nová Mária és Nagy Imre zenei kíséretével együtt énekeltek. A szentáldozás után hálaadás következett: Istennek, Sára nővérnek, Nagy István, igazgatónak, az osztályfőnököknek és a szülőknek.

Az emlékképek kiosztása és az ünnepi záró-áldás után, a himnuszok következtek, majd az elmaradhatatlan elsőáldozás ének: Jézuska, Jézuska, figyelj most reám…

Az ünnepélyes elvonulás a templomon keresztül történt. Elől az iskolazászló haladt, majd a ministránsok, a papság és az igazgatóság következett. Az igazgató úr a virággal telt vázát az oltártól kezébe véve, az elsőáldozók a szüleik kíséretében a Boldog Sára testvér templomi képéhez vonult, miközben Bányász Emőke, okleveles kántornő vezetésével felcsendült a vértanú patróna himnusza: Kassa város útnak indítója…

A virág elhelyezése után az ünnepi menet a templomból a déli kapun keresztül távozott. A templomudvaron megállt a Ferenc pápa, 2019. június 2-án történt csíksomlyói látogatása emlékére ültetett fánál, ahol Nagy Imre tanár úr vezetésével elhangzott a Boldogasszony kincse… kezdetű ének.

Köszönet, hogy ismét közösen ünnepeltünk és egymást erősítve nemcsak emlékeztünk közös múltunkra és gyökereinkre, de látva-láthattuk, hogy nincs fölösleges áldozatvállalás. Köszönet, hogy a belénk és a felénk dobott kövekből jövőbevezető lépcsőket akarunk, merünk és vágyunk építeni, tudván–tudva és bízván-bízva, hogy amíg van Istenben bízó és küzdő ember, addig van Isten megáldotta jövő is.

Csak kívánni lehet, hogy adjon az Úr továbbra is mindnyájunk szívébe evangéliumi szabadságot és keresztény szolidaritást!

Adja Isten, hogy növekedjék az értékek Európája és a mennyei Haza – bennünk, közöttünk és a nemzetek között, határon innen és határon túl.

Óvodásaink és alsó tagozatos diákjaink gyermeknep alkalmából egy vidám előadáson vettek részt a KCÚBAR jóvoltából.

Intézményünk 2021. május 27-én a magyarországi Oktatási Hivatal jóvoltából egynapos online rendezvényen (online diáktábor külhoni magyar tannyelvű köznevelésben részt vevő diákok számára) vett részt. A programba iskolánk mellett a délvidéki Petőfi Sándor Általános Iskola is bekapcsolódott. Iskolánkat a 7. és a 8. osztály tanulói képviselték. A magyarországi Móra Ferenc Múzeum egy előre felvett tárlatvezetéssel (címe Folyónk és földje) és egy ONLINE múzeumpedagógiai foglalkozással készült. Az Agóra Tudományos Élményközpont jóvoltából előre felvett kísérleti bemutatókat láthattunk. Az Élményközpont munkatársai élőben is bejelentkeztek, hogy az esetleg felmerülő kérdésekre tudjanak válaszolni, itt tehát a diákok szabadon kérdezhetnek.

Az egyesület 2013-ban jött létre a Hargita megyei hátrányos helyzetű családok és idősek megsegítése céljából Zetelakán, Szentegyházán és Csíkszeredában. Elnöke, Simó Zoltán 2021. május 31-én felkereste templomunkat és iskolánkat, ahol gyűjtést kezdeményezett védencei számára.

A hívek, az iskola a megvásárolt könyvek megvételével támogatták az alapítványt.

Köszönet és hála mindazoknak, akik ilyen módon is elősegítették a felelősségvállalást egymásért – határon innen és határon túl.

Országos megmérettetésben, a Pislákoló mécses 2021 online vers-és prózamondó versenyen, Viszlay Eszter 1.G osztályos tanulónk aranysávos minősítésben, 3. helyezést ért el. Szívből gratulálunk!

2021. május 18-án a Boldog Salkaházi Sára Egyházi Iskolaközpont (BSSEI) diákjai, Nagy István igazgató és Szabó Nóra Sára hitoktató-nővér vezetésével a múló pandémia egészségügyi előírásai enyhítésének következtében, az iskolai oktatás keretében, szentmisén vettek részt.

Jó volt végre ismét együttlátni a diákokat és szemlélni a Szentlélek mában működő erejét. Amiként a lehulló esőcseppek - alkalmazkodva a felvevő közeg készségéhez - új erőt kölcsönöznek a természetnek, úgy működik a Szentlélek a ma létezőiben.

Köszönet a Lélek ösztönzéséért, hála a bátorításért és elismerés az értékek további felelősségteljes vállalásáért.

Salkaházi Sára, a tizenöt éve boldoggá avatott vértanú születésnapján, 2021. május 11-én a szepsi Boldog Salházi Sára Egyházi Iskolaközpont szervezésében és vezetésével ünnepi megemlékezés volt a helyi plébániatemplomban. 

A járványügyi előírások szigorú betartása mellett a templomi ünnepség a ballagó diákok ünnepélyes bevonulásával kezdődött. Az üdvözlés után Pelegrin Krisztina, osztályfőnöknő szalagtűzése és egy ókeresztény szimbólum, a halmotívum kitűző átadása után, Nagy István igazgató köszöntője és Ragán Adrián, végzős diák búcsúja hangzott el. 

A liturgikus rész Molnár Árpád, református lelkipásztor igehirdetésével kezdődött, Gábor Bertalan, esperes-plébános, Gocsík József, görögkatolikus parókus, az osztályfőnöknő és a végzős diákok közös imájával folytatódott. A záró áldások, a himnusz eléneklése és Boldog Sára testvér templomi képének megkoszorúzása után az ünneplők újult erővel, tettrekészséggel, az élet kihívásaira készen állva, haza indultak, folytatni a példakép, Sára testvér életmottóját: „Itt vagyok, engem küldj el!” (Iz 6,8).

Sára testvér 1938. november 7-én Budapestről Kassára tartva miután imádkozott a szepsi plébániatemplomban, megszállt a helyi plébánián. Az idők távlatából látjuk, hogy személyes jelenléte, imája nem volt hiábavaló. Életlángját, elkötelezettségét, felelősségtudatát a templom és az iskola bizonyságul, okulásul és bátorításul hűséggel ápolja és továbbadja.

Látva látszik, hogy az evangélium tanításának fénye biztos utat mutat, ösztönzést ad és tettre készséget. Boldog Sára testvér életpéldája bizonyítja, hogy érdemes személyes szeretettel ragaszkodni Krisztushoz, akinek Szentlelke által életünk és társadalmunk mai nagy kérdéseire is könnyebb megtalálni és megadni a gyógyító választ.

2021. május 10-én, délelőtt Sára nővér vezetésével és szervezésében a Boldog Salkaházi Sára Egyházi Iskolaközpont felső tagozatos diákjai sajátos májusi ájtatosságon vettek részt a templomban. Az egyes invokációk elimádkozása után, virágot helyeztek a Szűzanya Rosa Mystica szobrához.

Urunk, Jézus Krisztus édesanyját, a Boldogságos Szűz Máriát köszöntő és segítségül hívó imádságot - a Párizsban fönnmaradt, 1200 körüli rímes litániát - valószínűleg a bizánci szertartás akathiszt (nem ülve énekelendő) himnusza hatására írták. Lorettóban már 1500 táján nyilvánosan imádkozták. Nyomtatásban először 1558-ban jelent meg a németországi Dillingenben, nagy valószínűséggel Kaniziusz Szent Péter kiadásaként.

Alapformája 48 (12x4) invokáció, a Szűzanya 48 megszólítása. Ebből 13 Isten szűz Anyját, 5 az erények hordozóját, 13 az ószövetségi előképekben jövendölt Máriát, 5 az oltalmazót, 12 a királynőt kéri: „könyörögj érettünk!”

A bevezető rész ráirányítja figyelmünket arra, hogy minden adományt a mennyei Atyától kapunk, és Jézus Krisztus volt az, aki feltárta nekünk a Szentháromság titkát. A litánia a Szűzanyát először három kiváltságában szólítja meg: Szentséges Szűz, Istennek Anyja, Szüzek szent Szüze. A következő csokorban azok a motívumok szerepelnek, amelyekért tiszteljük Máriát: Krisztus anyja, Kegyelem anyja, Tisztaságos, Szeplőtelen, Sérelem nélkül való, Szűz virág, Szeretetre méltó, Csodálatos, Jótanács, Teremtőnk és Üdvözítőnk anyja. A következő részben Máriát, mint szüzet különböző ékes jelzőkkel magasztalja. Az ezt követő részben Máriát a Szentírásból vett jelzőkkel ruházza fel, amely az Igazság tükre megszólítással kezdődik, és a Hajnali szép csillag köszöntőszóval fejeződik be.

Ez után a Szűzanya, mint a Betegek gyógyítója, a Bűnösök menedéke, a Szomorúak vigasztalója és a Keresztények segítsége következik, tehát, mint az emberi élet küzdelmes résztvevője, akihez, mint a megdicsőült világ királynőjéhez mindig bizalommal lehet fordulni. A befejező megszólításokban a századok során kihirdetett hittételekben és pápai megnyilatkozásokban szereplő sajátos motívumok kerülnek említésre. Mivel a lorettói litánia az Egyházban eleven valóság, így újabb és újabb invokációk születtek: a II. Vatikáni Zsinat (1962-65) után pl. „Egyházunk Anyja!” Idekapcsolódik az a tény is, hogy Ferenc pápa az invokációval kapcsolatosan egy új ünnepet rendelt el, amelyet kötelező emléknapjaként először 2018 pünkösdhétfőjén ültünk: Szűz Mária, az Egyház Anyja – címmel.

A litánia vége a szokásos Isten Bárányához való fordulással és könyörgéssel fejeződik be, amihez a hívek az egyes egyházmegyék és a helyi szokásgyakorlat szerint még számos más különböző imádságot szoktak hozzákapcsolni.

A Kárpát-medence katolikus templomaiban a lorettói litániát leggyakrabban májusban imádkozzák, ezért külön is köszönjük Sára nővér nagyszerű kezdeményezését, mert így - az idősebb nemzedék tapasztalata alapján - bízva-bízhatunk abban, hogy a fiatalkorban megtapasztalt és megélt Isten-közelség egy életen át visszhangzik majd növendékeinkben. Megtapasztalják, hogy Mária nem engedi elveszni gyermekeit, új hivatásokat ébreszt és életszentségre vezetni azokat, akik őt, mint „Titkos értelmű Rózsát – Rosa Mysticat” tisztelik.

2021. május 9-én, 76 évvel a II. világháború befejezése után, a Csemadok helyi szervezete rendezésében, a Boldog Salkaházi Sára Egyházi Iskolaközpont növendékei aktív részvételével, a társadalmi élet és a történelmi egyházak képviseletében koszorúzással egybekötött ünnepi megemlékezés volt a ravatalozó előtti téren. A múlt áldozataira emlékeztünk, azokra, akik hitükért, nemzeti és vallási hovatartozásuk miatt hurcoltattak idegenbe, kerültek munkatáborokba és lágerekbe.

Napjaink új veszélyei, kísértései és kihívásai közepette csendesültünk el. Isten segítségét kértük, hogy legyen bátorságunk a változást önmagunkon és önmagunkban kezdeni. Adja nekünk továbbra is Szentlelke világosságát, hogy meglássuk, ami helyes. Megvalósítsuk azt, amit méltányosnak találunk.

Mint minden kornak, úgy napjainknak is meg van a maga kihívása. Ilyen a pandémia, a koronavírus-járvány, de ilyen a sokat emlegetett család, nemzet, keresztény kultúra fogalma és mibenléte. Sokan, amikor ennek az értékrendnek a felvállalását látják részünkről, maradinak, ósdinak neveznek bennünket.

Köszönet, hogy az emlékezők egy szívvel – egy lélekkel vallják és vállalják ezt az értékrendet és továbbra is tudatosan akarják őrizni, átadni és gyarapítani áldott elődeink örökségét. Köszönjük a felvállalást, a tanúságtételt, a kiállást, az őrzést, a láng tudatos továbbadását…

6. mája 2021, si mali maturanti možnosť vyskúšať pred trojčlennou komisiou, ako prebieha maturitná skúška. Dobrovoľníci ukázali naozaj kvalitné odpovede a schopnosť adekvátne reagovať na rôzne otázky a situácie.

Prajeme Vám, milí maturanti, aby ste všetko, čo ste sa za tie štyri roky naučili, na Vašich životných cestách aj využili. 

A húsvéti szent idő 5. vasárnapján, 2021. május 2-án, a hónap első vasárnapján – kultúránkban – Anyák Napját ünnepeljük. Ebből az alkalomból - a járványra való tekintettel – a templomainkban köszöntöttük az édesanyákat, a nagymamákat, déd-mamákat, de a jövő anyáit – leányainkat is.

Tiszteletünk és hálánk jeléül emléklapokat helyeztünk a padokra. Szepsiben zenés köszöntő hangzott el a Szepsi Boldog Salkaházi Sára Iskolaközpont növendékeitől – Nagy Imre tanár úr kíséretében, Makrancon és Bodollón, az iskolaközpont szülői szövetségének oszlopos tagja, Dobos Zoltán, Mécs László, „A királyfi három bánata” című verssel köszöntötte az ünnepelteket.

A köszöntők emlékbe egy őskeresztény szimbólumot, a hal jelképét kapták. A hal motívum ugyanis az ókeresztény korban a keresztények egyik bizalmas jelképe volt. A hal görögül IKHTHÜSZ. Mozaikszóként használva = Ieszousz Khrisztosz, Theou Üosz, magyarul Jézus Krisztus, Istenfia. Adja Isten, hogy a köszöntők öntudatosan viseljék a kitűzőt, emlékezve a zsidókhoz írt levél egyik üzenetére: „Emeljük tekintetünket a hit szerzőjére és bevégzőjére, Jézusra, aki a rá váró öröm helyett elszenvedte a keresztet, nem törődött a gyalázattal, és most Isten trónjának jobbján ül.” (Zsid 2,12).