A Magyar Szövetség Nőtagozata és az Eleven Nők Fóruma közös szervezésében 2025. április 10-én és 11-én „Slachta Margit konferencia” volt a kassai MaJel Rovás Központban.
Dr. Hetey Ágota kassai főkonzul és Gergely Papp Adrianna, a Nőtagozat elnöke köszöntője után, elhangzott Dr. Németh Emma szociális testvér, a Magyarországi Rendfőnöknők Konferenciája elnökének előadása: Egy szerzetesnő a társadalom megújulásának szolgálatában – Slachta Margit élete és mának szóló üzenete.
Ezt követően „Nők szövetségben: határon innen és túl” a Kárpát-medencei női szervezetek kerekasztal beszélgetése következett: Gergely Papp Adrianna, a Magyar Szövetség Nőtagozata elnöke és Bauer Ildikó a Magyar Szövetség Nőtagozata alelnöke (Felvidék), Biró Rozália parlamenti képviselő, az RMDSz és az EPP Nőszervezeteinek elnöke (Erdély), Balogh Lívia, a KMKSZ elnökségi tagja, a Kárpátaljai Megyei Tanács képviselője (Kárpátalja), Batthyány-Schmidt Margit, Magyar Női Unió Egyesület elnöke (Magyarország) képviseletében.
A kávészünet után Ilka Viktória szülésjogász előadása hangzott el – Kompetens szülés – A prenatális jogokon át a jogszabályok gyakorlati alkalmazásán keresztül a rendszerhibákig, majd Barta Iryna protokoll szaktanácsadó és nemzetközi kapcsolatok szakértő előadása – A meghívótól az utolsó kézfogásig. Diplomácia: ahol a nemek eltörpülnek, avagy a helyes viselkedés elsajátítása.
Dr. Németh Emma és Tari Irén szociális testvérek útban Kassa felé megálltak Szepsiben a Boldog Salkaházi Sára Egyházi Iskolaközpontban, ahol Nagy István iskolaigazgató kérésére átadták Sára testvér 1943. szeptember 14-én írt önfelajánló imája szövegének a hiteles másolatát ezzel is hozzájárulva az iskolaalapítás 10. évfordulója kapcsán rendezendő ünneplések méltóságteljes megüléséhez.
Az iskolaközpont 2015. szeptember 1-jén kezdte meg működését az akkori magyartanítási nyelvű iskolaépület egyik szárnyában. A jelenlegi épületkomplexum a magyar kormány anyagi és erkölcsi támogatásával és sok jóakaratú ember és közösség hathatós közreműködésével épült fel. Alapkövét 2016. május 13-án áldotta meg Bodollón, Erdő Péter bíboros és Bernard Bober kassai érsek-metropolita. Az építkezési telek 2018. november 7-én került megáldásra Sára testvér Szepsiben történő látogatása 80. évfordulóján - nem is tudatosítva az elgondolkodtató egybeesést: 1938. november 7-én Kassára utazva egy éjszakára megszállt a Szepsi plébánián.
Hasonló elgondolkodtató tény Boldog Salkaházi Sára szobrának a megáldása a Kassai Szent Erzsébet Székesegyházban 2013. május 12-én. A szociális testvérek társaságát ugyanis 90 évvel korábban 1923. május 12-én alapította Slachta Margit.
Azt is érdemes megjegyezni, hogy Sára testvér dómi szobrának elhelyezése szintén elgondolkodtató. Szabó Ottó a szobor alkotója 2009. május 29-én tanárként diákjai kíséretében a városban tartózkodott, amikor belső ösztönzésre betért egy rövid imára a dómba, ahol ott és akkor hangzott el feléje a kérés, hogy oda ahol áll, a keresztkút közelébe, ahol egykor gyermekként megkeresztelték Sára testvért, alkosson egy szobrot.
E sorok írója itt is megerősíti, hogy a kérés többszöri belső indíttatásra hangzott el: joggal és méltóan, mert ki fog szobrot állíttatni Sára testvérnek, ha nem vérei? Köszönet és hála mindenkinek, akik bármilyen módon hozzájárultak, hogy 2013. május 12-én Mons. Bernard Bober kassai érsek-metropolita ünnepélyesen felszentelhette Boldog Salkaházi Sára testvér dómi szobrát.
Tavaly, 2024-ben emlékeztünk arra, hogy 140 éve született és 50 éve elhunyt Slachta Margit, a Szociális Testvérek Társasága alapítója, a Magyar Országgyűlés első női képviselője, síremlékének avatóünnepségét szeptember 18-án tartották Budapesten a Fiumei úti temetőben.
Slachta Margit Kassán született, lengyel származású felvidéki nemesi családban. Iskolái elvégzése után Győrben és Budapesten tanított. Az elsők között lépett be a Szociális Missziótársulatba. 1915-ben szociális iskolát nyitott, katolikus lapokat szerkesztett.
1920-ban a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja jelöltjeként a főváros I. kerületében nemzetgyűlési képviselővé választották, ezzel ő lett az első női országgyűlési képviselő Magyarország történetében. 1923-ban kilépett a Szociális Missziótársulatból, és néhány társával együtt megalapította a Szociális Testvérek Társaságát, „melynek karizmái az ima és a munka családias megélésében, a Szentlélek hét ajándékának hangsúlyozásában, a társadalmi-szociális tudatos cselekvésben, valamint a közéleti szerepvállalásban valósulnak meg”. A Társaság a II. világháború idején jelentős embermentő tevékenységet folytatott.
1944-ben betiltották mozgalmát, a Keresztény Női Tábort. A II. világháborút követően párton kívüli jelöltként nemzetgyűlési képviselő lett. 1949-ben letartóztatásától tartva előbb Ausztriába, majd az Amerikai Egyesült Államokba emigrált. Izrael a Világ Igaza kitüntetésben részesítette. 1974-ben Buffalóban, a Szociális Testvérek Társaságának rendházában hunyt el. Újratemetésére 2021. december 7-én került sor a Fiumei úti sírkertben.
A sír fölé emelt emlékmű avatóünnepségén felolvasták Margit testvér világnézeti hitvallását, majd Semjén Zsolt, a nemzetpolitikáért, nemzetiségpolitikáért, egyházpolitikáért és egyházdiplomáciáért felelős miniszter, miniszterelnök-helyettes méltatta a szerzetes-politikust, emlékeztetve Slachta Margit életének főbb állomásaira, küldetésének céljára, elveire, amelyekhez mindig hű volt. Személyében elválaszthatatlanul egyesült a közéleti és a hitvalló ember. Vallotta, hogy „a keresztény politika a lélekben kezdődik, a magánéletben folytatódik és az államéletben csak betetőzést nyer”.
Életművének jelentősége nem mérhető csupán a reálpolitika szemüvegén keresztül. Ő maga tudatosan a katolikus társadalmi tanítás és a természetjog alapján politizált. Életét annak szentelte, hogy „szeretettel harcoljon” az új-pogány rendszerek, a nácizmus és a kommunizmus ellen, „keresztény feministaként” szerkesztette a Keresztény Nő, majd a Magyar Nő című katolikus folyóiratot, amelyek lelkiségükben és szellemiségükben a Rerum novarum enciklika alapján az Egyház társadalmi tanítását igyekeztek a politikában sugallani.
Margit testvér társaival együtt a második világháború alatt küzdött a fasizmus és a fajgyűlölet ellen, a német megszállás alatt életét kockáztatva mentette zsidó honfitársait. Memorandumot juttatott el az ENSZ-hez is, és egy hiteles adatokon alapuló, igazságos békéért emelt szót. Kiállt azok mellett, akiknek nincs saját hangjuk. Barankovics István mellett egyedül szólalt fel az egyházi iskolák államosítása ellen. Amikor pedig Amerikába kényszerült emigrációba, itthon tiltólistára került, évtizedekig a nevét sem lehetett leírni. Álnéven mondott beszédeket a Szabad Európa Rádióban, az ’56-os forradalmat követően pedig az Egyesült Államokba menekült magyar honfitársait támogatta.
Valóban, Slachta Margit testvér gazdag életművét, életeszményét és törekvéseit talán semmi más nem fejezhetné ki egyszerűbben, lényegretörőbben, mint a síremlékének üzenete: a szűk kapu. Ez az evangéliumi szófordulat azt is jelzi, hogy Margit testvér prófétai éleslátással és a szerzetesi eszményt a közélet porondjára állítva nemcsak az egyeseket, hanem emberek tömegeit kívánta az élet tágasságára vezetni az evangélium szűk kapuján át.
1947-ben az egyik programbeszédében így fogalmazott: „A tízparancsolat azokat az erkölcsi törvényeket foglalja magában, amelyek nélkül tartósan állam vagy társadalom nem maradhat fenn. Amely párt a tízparancsolat ellenében alkot jogot, az rövid időn belül meg fogja tapasztalni, hogy rombol, vagy amennyiben építésről egyáltalán szó lehet, csak kártyavárakat emel.”
Jó ezt ma újból és újból tudatosítani és tudatosíttatni, ami a konferencia célja és küldetése is volt: „Nemcsak ünnepelni jöttünk, hanem útmutatást, erőt, lelkesedést meríteni Margit testvér személyéből, életművéből.” Thomas Mannt idézve elmondható: „A múltat ünnepelni szép dolog, ha az embernek a jelent és a jövőt illetően rendben van a szénája, kellemes az ősökre emlékezni, ha az ember egynek tudja magát velük, és tudja önmagáról, hogy mindenkor az ő szellemükben cselekszik.”
Az ember ugyanis nem abszolút jogalkotó, törvényhozó. Nem tehet be mindent a törvénybe, amit akar. A természetjognak, vagyis a tízparancsolatnak a törvényalkotásban való érvényesítése nélkül nem marad fenn tartósan a társadalom, mert visszavonhatatlanul be kell következnie mindenki harcának mindenki ellen. Be kell következnie az osztálydiktatúrának a másik féllel szemben.” Jól láttuk ezt a hitleri, a kommunista és napjainkban, a relativizmus diktatúrájában.
Az áhított új világot nem lehet az emberek megtérése nélkül felépíteni. Rendbe kell hozni a szénánkat, vagyis Margit testvér szellemében cselekedni ma azt jelenti, hogy az emberi társadalmat csak elkötelezett keresztényként, naponként kész megújulással a krisztusi értékrenden alapuló életmagatartással méltó és igazságos.