• Követni Szent Márton életpéldáját…

              2023.11.09.

              Szent Mártonnak ünnepén

              Égő lámpást viszek én,

              Világítson mindig minekünk,

              Ahol járunk, hova megyünk.

               

              Pogány volt ő, katona

              Úgy lett Isten bajnoka.

              Kettévágta díszes köpenyét,

              Betakarta koldus testét.

               

              Osszuk szét a köpenyét.

              Öröksége a miénk.

              Pannon földnek drága nagy fia,

              Segíts minket, vigy a jóra.

              Szent Márton püspök liturgikus ünnepe előtt 2023. november 8-án, a Fészekben, a szepsi Boldog Salkaházi Sára Egyházi Iskolaközpont óvodásai is igyekeztek méltó módon megemlékezni és emlékeztetni a kereszténység kezdeti időszaka jeles egyéniségére, aki Pannoniában, Sabaria - Szombathely városában született, de Itáliában, Paviában nevelkedett. Atyjával, aki a hadseregben tribunus volt, együtt harcolt Constantinus és Julianus császár idejében.

              A növendékek az intézményben sajátkezű lámpásokat és emléktárgyakat készítettek, majd a városon keresztül lampionokkal a templomudvarra vonultak, ahol közösen imádkoztak kölcsönösen egymásért, szüleikért, tanítóikért és nevelőikért, valamint a világ összeses gyermekéért, megkülönböztetett együttérzéssel a háborúk sújtotta országokban élőkért.

              Mártont már gyermekkorától kezdve különös isteni kegyelem hatotta át, s amikor tizenkét éves lett, szülei akarata ellenére a templomba szökött és kérte, hogy vegyék fel a hittanulók közé. Ettől kezdve szívesen élt volna remeteségben, de testének gyengesége ebben megakadályozta. Amikor azonban a császárok elrendelték, hogy a veteránok fiai az atyák helyett harcoljanak, mihelyt tizenöt éves lett, hadba rendelték Mártont is, akinek elég volt egyetlen szolga, azt is inkább ő szolgálta ki, még a lábbelijét is ő húzta le és ő tisztította. Már ebben az időben kitűnt katonatársai közül, és általános elismerést váltott ki az egyszerűsége, életének tisztasága, önfeledt felebaráti szeretete miatt.

              334-ben történt, hogy  lovon közeledett Amiens kapujához. A lova egyszer csak visszahőkölt az úton, mert megmozdult a hó, amiből egy koldus tápászkodott föl, akinek a vállán csak szakadozott rongyok lógtak. Éhezve és vacogva nyújtotta a kezét a tiszt felé és alamizsnát kért tőle. Márton azonban katonatársaival épp az imént játszotta el minden pénzét, ezért így kiáltott. „Akár hiszed, akár nem, egy árva rézpénz sincs a zsebemben, de azért várj csak, valahogy segítek rajtad!” Azzal fogta széles katonaköpenyét, lekanyarította a válláról, majd a kardjával széltében kettéhasította, és a felét odaadta a koldusnak.

              Azon az éjszakán Mártonnak különös álma volt: az Úr Jézust látta, amint fényes sereg vette körül. A vállán a köpenynek azt a darabját viselte, amit a koldusnak adott. Az Úr Jézus odafordulván az angyalokhoz, ezt mondta: „A hitjelölt Márton öltöztetett föl engem ezzel a ruhával!” Amikor Márton ezt az álmát egy papnak elbeszélte, az csodálkozva ránézett, és azt mondta: ,,Az Úr megmondta: Amit egynek a legkisebb testvéreim közül tesztek, nekem tettétek. De úgy vélem, hogy az Úr is készített neked egy ruhát, amelybe föl akar öltöztetni.” Márton hamarosan megkeresztelkedett, s amint mód nyílt rá, elhagyta a hadsereget, majd pappá, később pedig püspökké szentelték. Ruhát kapott, a különös kegyelem öltözetét: a keresztség, a bérmálás és a papság dicső viseletét.

              Napjainkban, amikor az újpogányság szokásai újból teret nyernek, terjednek és terjesztik a különböző babonákat és hiedelmeket, jó visszanyúlni és emlékeztetni az igazi, maradandó értékekre. A tök, az ijesztgetés, a maskarák helyett a példát adó és mutató szentekre tekinteni és tekintetni, akiknek fényes élete, ragyogása évszázadokon át világít, utat mutat, célt ad, életértelmet és értéket.

              Köszönet óvópedagógusainknak mindazért, amit gyermekeinkért tesznek szóban, viselkedésben, példaadásban és magatartásban. Köszönet és hála, cseperedő ifjúságunknak is, hogy érzik, sejtik az idők jelét, s akarnak, vágynak követni Szent Márton életpéldáját.

            • FOTÓKIÁLLÍTÁS

              2023.11.08.

              A Szepsi Boldog Salkaházi Sára Egyházi Iskolaközpont könyvtárában 2023. november 7-én,

              CSÍKSOMLYÓ ÉS A KÁRPÁT-MEDENCEI KERESZTÉNY ÉRTÉKEK címmel

              fotókiállítást nyitott meg Keresztes Dénes, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének elnökhelyettese

              a Szepsiben működő Csemadok Kassa-környéki Területi Választmánya közös szervezésében.

              A kiállítás 28 darab, 40 x 50 cm-es fotót és egy ismertető anyagot tartalmaz, amely a Kárpát-medencei Magyarok Evangelizációért Alapítvány kiírt fotópályázatának díjnyertes fényképeiből készült, s amelyet eddig már több mint 25 településen mutattak be szerte a Kárpát-medencében, többek között Kassán és Rimaszombatban. A kiállítás megtekinthető 2023. november 7- 30. között.

            • Deň slovenskej kultúry

              2023.11.08.

              Dňa 6.11. 2023 na našej škole sme si pripomenuli Deň slovenskej kultúry. Pre prvý stupeň zahrala bábkové divadlo vynikajúca bábkoherečka z Bábkového divadla v Košiciach Viktória Sedláková. Žiaci si pozreli predstavenie s názvom Eduard a jeho zázračná cesta.  Študenti gymnázia a žiaci druhého stupňa  mali možnosť pozrieť si vtipné divadelné scény s brilantným zakončením autorských hier našej „ZUŠ-ky“.

            • Zenével az Ifjú Tehetségekért

              2023.11.05.

              ZENITA- 2023. november 4-én, szombaton, újra Miskolcra látogattunk. A Zenével az Ifjú Tehetségekért Alapítvány, Fekete Ágnes és Mács Ildikó  a Felvidék Ház vezetőinek összefogásának köszönhetően közös képzésen vehettek részt a diákok, amelyet Jancsó Dóra színművész tartott nekik. Színészmesterség, beszédtechnika és ének óra, valamint a közös munka volt az, ami összehozta ezeket a fiatalokat.  Sajnos környékünkön nincs erre lehetőség , ezért izgatottan vártuk ezt a napot. Nagyon sokat játszottak, mely próbára tette kommunikációs képességüket, énekeltek, barátságot kötöttek. 

              Összességében tehát az iskolai énekes tehetségek képzése rendkívül értékes lehetőséget nyújt a diákok számára a zenei képességeik fejlesztésére és a zene iránti szeretet elmélyítésére. Ezáltal nemcsak a diákok kulturális és művészeti képességei fejlődhetnek, hanem lehetőséget kapnak arra is, hogy a zene segítségével kibontakoztassák magukat és magabiztosabban lépjenek a világba.  

            • Halottak napja

              2023.11.02.

              Az elhunytakról való megemlékezés napján - halottak napján a Krisztus-hívő keresztények a viszontlátás reménységében imádkoznak az elhunyt hozzátartozókért. A Boldog Salkaházi Sára Egyházi Iskolaközpont pedagógusai, alkalmazottjai és növendékei katolikus szentmise és református igeliturgia keretében emlékeztek meg szeretteikről. 

            • A reformáció napja - Tanulmányi kirándulás Vizsolyban

              2023.10.31.

              2023. október 25-én intézményünk 6., 7. és 8. osztályos tanulóival Vizsolyban jártunk. Tanulmányi kirándulásunk a Vizsolyi Biblia Látogatóközpontba vezetett. Kovács Zsolt Levente lelkipásztor fogadott minket, aki egy nagyon tartalmas és érdekes előadással készült számunkra. Megtekintettük az Árpád-kori Műemlék Templomot, annak védett freskóit és az 1590-ben Vizsolyban nyomtatott teljes magyar nyelvű Vizsolyi (Károlyi) Biblia egyik első kiadású példányát is. A látogatóközpont szerves része a 2015-ben megnyílt Mantskovit Bálint Nyomtatástörténeti Múzeum, amelyben nyomdatörténeti kiállítás található eredeti és korhű gépekkel, eszközökkel, melyek közül néhányat ki is próbálhattunk. 

            • Róma - lelki gyakorlat

              2023.10.31.

              2023. október 25-én háromnapos római-vatikáni zarándokútra indult a Szepsi Boldog Salkaházi Sára Egyházi Iskolaközpont 27 tagú közössége P. Puss Sándor jezsuita atya vezetésével.

              Hónapokkal ezelőtt, amikor Nagy István iskolaigazgató kérése és ötleteként megfogalmazódott a vágy, hogy a pedagógusok, a szülők és a munkatársak a hathatósabb együtt cselekvés érdekében az idén egy római-vatikáni zarándoklat keretében történjen a lelki-szellemi csapatépítés, még nem volt konkrét eseménykötöttség. Idővel csodálkoztunk rá, hogy mit kínál a Gondviselés. Október 27-én együtt böjtölhettünk és este, a Szent Péter–téren közösen imádkozhattuk a rózsafüzért a Szentatyával a világbékéért, valamint vasárnap az Úrangyalát, amelyet Kuzma Norbert, okleveles mérnök, az egyháztanács oszlopos tagja jóvoltából és közreműködésével, egyenes adásban közvetítettünk plébánia-honlapunk YouTube csatornáján.

              Sándor atya egykori hosszú római szolgálata révén alkalmunk és lehetőségünk volt meglátogatni nemcsak a bazilikákat, de minden jelesebb magyar vonatkozású szenthelyet is, ahol láthattuk, hallhattuk és tapasztalhattuk, hogy történelmünk során milyen nagy áldás volt lenni és maradni a mindenkori Pérrel.

              Különös élmény volt szentmise keretében részt venni abban a kápolnává alakított szobában, ahol éveken élt és meghalt Loyolai Szent Ignác, a jezsuita-rend alapítója, aki rendtársaival város-, és emberközelbe akart kerülni a hatékonyabb evangelizálás érdekében.

              Volt nem tervezett élő adás a Havas-Boldogasszony (Santa Maria Maggiore) Alexandriai Szent Katalin tiszteletére szentelt kápolnából és a péntek esti közös rózsafüzér-ájtatosság kapcsán a Szent Péter-térről. A hatalmas tömeg miatt a hosszú sorban állás elkerülése végett a téren maradtunk, ahonnan sajnos csak a bazilikán belüli történéseket láthattuk képekben – hang nélkül, ezért a rövid közös ima után visszatértünk szálláshelyünkre.

              Szombaton a jezsuitaközpont kápolnájában végeztük - szintén élő adás keretében - vasárnapi érvényességgel a szentmisét, hogy a Szentatya vezette másnapi imára idejekorán és biztonságban érkezhessünk.

              Különös és rendkívüli volt a személyes találkozás Dr. Szentmártoni Mihály jezsuita atyával, a Germanikum – Hungarikum Kollégium tanulmányi felelősével, aki a régi barátság, a közös határon-túliság, a feladatok és a kihívások mindenkori hittel kész vállalásával ismét tanúsítódott, hogy ott, ahol a tűz és víz összeér – csoda történik.

              A lelkigyakorlatozó zarándokok emlékül az iskolakápolnának és a szepsi templomnak egy sajátkézjegyükkel ellátott az ősi Mária-kép – Salus Populi Romani – másolatát hozták, ami előtt a vasárnapdéli Úrangyala elimádkozása után a Szent Péter-térről – szintén élő adásban – megismételték Ferenc pápa péntek esti békéért elhangzott imáját, kiterjesztve azt népünkre, városunkra, a reánk bízottakért és az iskoláért.

              Vasárnap a hatalmas tömeg miatt nem tudtunk mindnyájan bejutni a Bazilikába, ám P. Nikolas, brazil szentkereszt-rendi szerzetes atya és társai jóvoltából, akivel a metrón találkozva és beszédbe elegyedve, közös ismerősre találva P. Eigel Gábor, barkai plébános atya személyében, szinte csodával határos módon képviseltetve részt vehettünk a Szentatya vezette szentmisében, a diplomatáknak fenntartott helyen a pápai oltár közvetlen közelében.

              A lelkigyakorlat egybeesett az éppen zajló római szinódussal is, aminek többek között egyik témája az egyházi tekintély volt, ami – mint fogalmaztak a szinódusi küldöttek - nem uralom, hanem szolgálat, amelyet mezítláb kell gyakorolni. Figyelni kell a peremeken szenvedők kiáltásaira és őszintén törekedni szív megtérésére, hogy az emberségesség érzései kerekedjenek felül nemcsak azokban, akik a fegyverkereskedelem révén járulnak hozzá a harmadik világháborúhoz, de azokban is, akik bármilyen módon okoznak szenvedést a másiknak. A társfelelősség, vagyis a közösen hordozott felelősség az, ami ma a karizmák bevonása és koordinálása alatt értendő. A megosztások során fel kell figyelni a különféle illetékességi feladatokra, főként a világiak elkötelezettségének fontosságára és a fiatalok melletti jelenlétre a különösen érezhető digitális környezetben, amely manapság elsődleges missziós cél. A fiatalokkal ott kell találkozni, ahol jelen vannak, a különféle közösségi hálózatokon, de igyekezni kell őket meghívni a mélyebb vizekre is.

              Elmondható, hogy a közös zarándoklás jó alkalmat nyitott és teremtett az egyházi élet, az együttélés és a közösségi tapasztalat, különböző módjainak hiteles megélésére. Az együtt töltött napok - nem kis fáradtság árán ugyan - de teret adtak ráébredni arra, hogy milyen sok közös vonás van bennünk, mindenekelőtt a megélt hit által, a szív megtérése, az egyházként való növekedés vágya révén, ami a gondolkodásmód megváltoztatására irányuló készségből táplálkozva csodákra képes.

              Kétségtelen, hogy a különböző háborúk, a világjárvány, a földrengések drámai eseményei tagadhatatlanul szomorúságot, letargiát, kicsinyhitűséget okozhatnak, de ezek a kihívások a fiatalok bevonásával, valamint egymás meghívásával segítenek felzárkózni, hogy egymást támogatva közösségünk sajátos talentumaival és különböző alkotóelemeivel találkozva – továbbadjuk áldott elődeink szent örökségét.

              Remélhetőleg sokan átérezték a gazdag eszmecsere mozzanatait, az imában kért egység és megosztás tevékeny vágyát és továbbadását. Ráadásul az együtt-zarándoklás gyümölcseként a készséget, amelynek nemcsak kiindulópontja és útvonala van, de elérendő célja is: Cum Petro, sub Petro – Péterrel és Péter mellett.

            • „Szeressétek az öregeket“

              2023.10.25.

              Nagyon szépen kérlek titeket,

              Szeressétek az öregeket.

              A reszkető kezű ősz apákat,

              A hajlott hátú jó anyákat.

              A ráncos és eres kezeket,

              Az elszürkült, sápadt szemeket.

              Én nagyon kérlek titeket,

              Szeressétek az öregeket!

              Óbecsey István ezen ismert versének idézésével fogadtak bennünnek 2023. október 24-én az Árpádházi Szent Erzsébet Idősek Otthonába, ahová 5 gyermekkel érkeztünk, hogy köszöntsük a szépkorúakat, kifejezzük tiszteletünket és hálánkat.

              A gyermekek rövid, de annál meghatóbb fellépésük után még átnyújtották a napköziseink által készített kis ajándékot.

              Igaz nem töltöttünk hosszú időt a szépkorúakkal, de ez a rövidke idő is sok örömet hozott mindkét fél számára.

              Ezúton is köszönjük a felkészítő tanárok, Tirpák- Kovács Orsolya, Nová Mária és Kispéri Adriána, Nagy Andrea munkáját.

            • Európai nyelvek napja

              2023.10.25.

              A Szepsi város Multifunkcionális gyermek- és ifjusági központ nyelvi vetélkedőt szervezett az Európai nyelvek napja alkalmából. A vetélkedőn 6 iskola vett részt.

              Az iskolánk négy tagú csapata a 9.A osztályból- Kuzma Zoé Barbara, Fazekaš Zita, Magyar Sofia és Ucekaj Olivér remek második helyezést ért el.

              E napon egy kis műsorral is bemutatkoztunk. Készültünk egy pici nyelvészettel, egy kétnyelvű magyar- szlovák népdallal, gömöri néptánccal és interaktív feladatokkal. Ebben részt vettek a csapatunk többi tagjai is: 9.A- ból: Bugár Éva, Bojsko Kevin

               6.A- ból: Helyei Kinga, Mohňanský Lilla, Seleš Noel és Seleš Rafael.

              Az egész csapat nagyon ügyes volt és az iskolánkat nagyszerűen képviselték.

              Gratulálunk a csapatnak!

            • Jubileumi emlékünnep Kassán…

              2023.10.22.

              2023. október 21-én emlékkonferencia volt Kassán az Orsolyás rend 325 évvel történő érkezése kapcsán a városba. Délelőtt a teológiai fakultáson két előadás hangzott el. Az első ThLic. Veronika Barátovától „A nő anyai és prófétai küldetése” címmel, a második „A nő az elutasítás és az elfogadás pergőtüzében – napjaink bibliai  kihívásai” ThDr. Štefan Novotný, PhD., fejtegetésében, majd kiállítás nyílott „Női szerzetesek Kassán” – Prof. PhDr, ThDr, Peter Zupko PhD, közreműködésével.   

              Délután Mons. Dr. Peter Holec, kassai bírósági helynök vezetésével hálaadó szentmise volt a rend templomában, amelyet hajdan eredetileg a kassai kálvinisták építették 1652-55 között, később a tulajdon-, és a használati jogot a kálvinisták, a hadsereg és az Orsolyás rend váltakozva gyakorolták.

              Ma a rendnek Szlovákiában 56 tagja van, 4 közösségben. Kassán a közösség 8 tagú. Munkakörük: hitoktatás, kollégiumi nevelés, templomi szolgálat. Szabó Nóra Sára nővér a szepsi Boldog Salkaházi Sára Egyházi Iskolaközpont tantestülete állandó tagjaként, osztályfőnökként, hitoktatóként és iskolapszichológusként tevékenykedik.

              Kassára a szerzetesrendek ötvenes évekbeli erőszakos állami feloszlatása után a rend néhány tagja 1970-ben térhetett vissza, akik az akkori püspöki rezidencia épületében kaptak helyet. Munkakörük hitoktatás és a különböző plébániai teendők végzése volt. Kolostoruk és iskolájuk tulajdon és használati jogát csak a rendszerváltozás után gyakorolhatták ismét.

              Az Orsolyás rendet Eleonóra császárné helyezte át Pozsonyból Kassára 1698-ban. Még be sem rendezkedtek a templomban, máris más célokat szolgált. A nővérek tulajdonába véglegesen 1731-ben került, amikor az év júniusában fel is szentelték. Az egytornyos templom a magas szintű oktatásra hangsúlyt fektető női rend állandó tulajdonába került, akik Kassán több fajta iskolát is működtettek: óvodát, népi iskolát, polgári iskolát, gimnáziumot, tanári intézetet és családi iskolát is.

              A templom belsőtere nagyon egyszerű, női atmoszférát sugároz. Oltárai barokk stílusúak. A főoltár nagyon atipikus: A szentek barokk szobrai a falakon kerültek elhelyezésre. A templom védőszentjének, Mihály Arkangyal szobra központi helyen található. Feltételezhető, hogy a szobrok már jóval az oltár elkészülése előtt készen voltak, a sok tulajdonjogcsere miatt azonban nem volt idő az egységes oltár megépítésére, később pedig, amikor a templom már az Orsolyás rendé lett, pénz nem volt.

              Az 1. emelet szintjén körbefutó empórium - karzat a protestantizmus hozama, korlátja rokokó stílusú. Az ablakok szecessziós festett üvegből készültek. A kórusra vezető folyosón egy barokk, öltöztethető madonna szobra áll, amely korábban fogadalmi ékszerekkel volt díszítve, ezek a 2. világháború után nyomtalanul eltűntek.

              Az alapító Merici Angela (1474-1540) 1535. november 25-én vetette meg a Szent Orsolya Társaság alapjait. Célja az volt, hogy a fiatal leányokat Isten szolgálatára segítse a fogadalmak elkötelezettsége nélkül, Istennek szentelt élettel kora elpogányosodott világában. A bresciai püspök 1536-ban jóváhagyta az első Szabályokat. A szent Alapító 1540. január 27-én hunyt el; életpéldája mellett Szabályokat, Intelmeket és Végrendeletet hagyott a közösségre. 

              A Szent Orsolya Társaság gyorsan elterjedt Itália-szerte. Segítségükre volt – főképp a megfelelő jogi formulák megfogalmazásában – Borromeo Károly, Milánó érseke. Az Orsolyita házak Bresciában és Milánóban csoportosultak, ún. kongregációkat alkottak. 1544-ben III. Pál pápa jóváhagyta Merici Angela Szabályát. A Társaság egymás után hozott létre házakat Franciaországban is. 1612-ben a párizsi kongregáció orsolyitái ünnepélyes fogadalmat tettek és szigorú pápai klauzúrában éltek. Ettől kezdve beszélhetünk a „Rend”-ről. Apostoli szolgálatuk a bentlakó növendékek tanítására összpontosult, ugyanakkor a külső, szegény leányok számára ingyenes iskolákat tartottak fenn. 1622 után az orsolyiták sorra letelepedtek Németalföldön, majd a Német-római Császárságban, a Habsburg Birodalomban és Magyarországon.

              Rövidesen megnyílt előttük az Újvilág is. Guyart Mária, a tours-i orsolyita B. Marie de l’In-carnation Kanadában telepítette le a nővéreket. A XVIII. században orsolyita házak nyíltak a Balkánon és Írországban, majd a tengerentúlon Brazíliában és az észak-amerikai Louisiana államban. 1768-ban boldoggá avatták Merici Angelát. A francia forradalom 1789-ben megsemmisítette az orsolyiták valamennyi franciaországi házát. A kivégzettek közül legismertebbek az orange-i és a valenciennes-i vértanúk. Az előbbieket 1925-ben, az utóbbiakat 1920-ban avatták boldoggá. 1807. május 24-én ünnepelték a világ orsolyitái Alapítójuk szentté avatását. Franciaországban mintegy 100 új ház nyílt meg ebben a században, Belgiumban, Itáliában, Hollandiában virágzó kongregációk jöttek létre. Újabb alapítások születtek az Egyesült Államokban, Ausztráliában, Indonéziában, lengyel földön, Angliában, Mexikóban, angol Guyana területén s Dél-Afrikában. 1859-ben Richedeau, a blois-i orsolyiták lelkésze körlevelet küldött a világ orsolyitáihoz, majd XIII. Leó pápa is egyesülésre hívta fel az orsolyita közösségeket, és 1900. november 28-án jóváhagyta a Szent Orsolya Rend Római Unióját. Az unios orsolyiták száma jelenleg a világon 2689.

              Magyarországra Szelepcsényi György prímás hívta meg a nővéreket. Első iskolájukat Pozsonyban nyitották meg 1676-ban. További alapításaik: Kassa (1698), Varasd (1703), Nagyszombat (1724), Győr (1726), Nagyszeben (1733), Sopron (1747), Nagyvárad (1772), Kisvárda (1918), Bácsa (1923), Eger (1926), Dombóvár (1915), Budapest (1936), Pincehely (1942). 

              A trianoni békeszerződés következtében Magyarországon a Római Unióhoz tartozó Orsolyitáknak csak két rendháza maradt: Győrött és Kisvárdán. Önálló rendházként pedig megmaradt Sopron Orsolyita zárdája. (A soproni nővérek csak 1991-ben léptek be a Római Unióba.) Elveszítették az Anyaházat, a Tanulmányi házat és a Noviciátust. 1929-ig útlevéllel még átjártak fiataljaik Pozsonyba, de utóbb ezt is betiltották. Így a rendi kiképzés megszakadt. 1931-ben az egri székeskáptalan nyaralóját vették meg Noviciátusnak. 1935-től kezdődően hozták létre a budapesti tanulmányi és tartományi központot a Stefánia út 63-ban. Ezt az oroszok lebombázták.

              Az egri noviciátusból 1944 őszén – az orosz csapatok rohamos közeledtének hírére – személyi biztonságuk érdekében hazaküldték a fiatalokat. 1945 őszén a politikai viszonyok rendeződése és a háború befejezte után Pincehelyen folytatódott a fiatalok képzése. Az új tartományház pedig a Németvölgyi úton 1947-ben nyílt meg. 1948-ban az államosításkor minden intézmény megszűnt. A francia és az osztrák rendházak 30-35 fiatal nővért fogadtak be. A cél a nyelvtanulás, probáció elvégzése és a rendi élet folytatása, majd itthon – néhány év után – az oktató-nevelő tevékenység és az apostoli munka továbbvitele. Az élet nem így alakult. Kisvárdán Wahl M. Róza főnöknő életét ajánlotta fel társulatáért. Nagyváradon Hajdu Gabriella hittant tanított titokban. Felfedezték, bebörtönözték ezért, ott is halt meg. Győrben az oroszok bejövetelekor Vátzy M. Teréz főnöknő menedéket adott az üldözötteknek. Egy orosz katona rálőtt, a sebesülés nem volt halálos.

              A második világháború, majd az azt követő események megpróbáltatásai közé tartozott számos országban az orsolyiták elűzése, meghurcolása, házak, iskolák bezárása. A feloszlatás előtt, 1950-ig a független orsolyita kolostorokban 130 nővér élt, a magyar uniós orsolyiták száma pedig 350 volt. Jelenleg négy házban élnek és végzik nővéreik Istent dicsőítő, engesztelő, oktató-nevelő és apostoli tevékenységüket. Öt városban orsolyita tulajdonban működök katolikus óvoda, általános iskola, gimnázium, szakközépiskola és kollégium: Dombóváron, Győrben, Kisvárdán, Sopronban egyházmegyés fenntartásban, Budapesten pedig a Kapisztrán Szent Jánosról nevezett Ferences Rendtartomány működtetésében.

            • Rendhagyó hittanóra

              2023.10.20.

              2023. któber 19- én csütörtökön,  Belá Tamás atya látogatott el gimnáziumunkba egy rendhagyó hittanórára.

              Előadásából, melynek címe: Lelki harc- a győztes oldalán szeretnék állni, sokat megtudhattak fiataljaink napjaink kísértéseiről, a Sátán harcáról, arról hogy miként tudunk ennek ellenállni és végezetül még egy igazi egzercizmusról is láthattak felvételeket.

              Köszönjük Tamás Atyának ezúton is, hogy ellátogatott hozzánk és ilyen hasznos és érdekes ismeretekkel gazdagított bennünket.