Az 1.A és a 3.A tanulói Húsvét közeledtével szebbnél szebb hímes tojásokat készítettek. Most már biztosan lesz mit adni a locsolkodóknak! 

A világ dolgai változnak, a vers, a leírt történet örök, s aki ezért kiáll, műveli, az ma igazán bátor!

2018. március 27. került megrendezésre a Tompa Mihály Országos Szavalóverseny elődöntője, ahol intézményünket  4 tanuló képviselte: 1.kat.vers: Bojszko Kevin, 2.kat.próza: Kočiš Martina, 3.kat.vers: Páll Krisztína, 4.kat.vers: Bányász Péter. Bronz- és ezüstsávos besorolást kaptak. Nagyon szépen helytálltak ezen a kemény megmérettetésen. Gratulálunk nekik és köszönjük, hogy képviselték iskolánkat!

Pályázati programunk keretében ezúttal óvodásaink gyógynövényeket ültettek a plébánia udvarán. ​​​​​​​

A Kassa-vidéki járás röplabda tornáján, 2018. március 27-én, 1. helyezést szereztek gimnazistáink. Szívből gratulálunk a fiúknak!!!

2018. március 26-án, angol nyelvű színházi előadáson vettünk részt. Az ötletes darabban szlovákul és angolul is beszéltek, így két nyelvet tanulhattunk egyszerre.

A 7.A osztályban elkezdődtek a húsvéti előkészületek. Egy igazán igényes technikát próbáltunk ki. A tojást ugyanis hímzőpamuttal tekertük körbe. Hát, nem is olyan egyszerű...

Virágvasárnap - az Anyaszentegyház Krisztus Urunk jeruzsálemi bevonulására emlékezik. Az ünnepnek kettős mondanivalója van: egyrészt, a győzelem és a megdicsőülés napja ez, amelynek jele a győzelmi pálmát helyettesítő barkaág. Másrészt, ez a nap a szenvedés és a halál ünneplése is, amelynek jele, a misében felhangzó Passió, vagyis a szenvedéstörténet.

Furcsának tűnhet, hogy az Anyaszentegyház a szenvedést és a halált is megünnepli. Nem véletlenül. Az ember - fél a szenvedéstől és retteg a haláltól. Joggal, mert a szenvedés megaláz, a halál pedig elszomorít és meglop bennünket. Hogy ez ne így legyen, ezért az Anyaszentegyház arra bíztatja gyermekeit: nézzenek Krisztusra, a megtestesült Isteni Fiúra. Arra kéri övéit, hogy lépjenek vele szövetségre, mert Krisztus legyőzte a halált és újjáteremtette az életet.

Bárcsak sokan megragadnánk az Egyház által felkínált kezet, és a következő hét liturgikus eseményiben, lélekben végig kísérnénk a Kereszt királyi útját járó – Krisztust, bátorságot, szent merészséget, alázatot és szeretetteljes engedelmességet tanulva tőle.

Esperes-plébánosunk a segédkezőkkel a mellékoltárhoz vonult, ahonnan - a Boldog Salkaházi Sára Egyházi Iskolaközpont diákjai éneklésével kísérve, Bányász Emőke, kántornő, Balogh Gizella és Nagy Éva tanárnő vezetésével - az oltárhoz vitte az Urunk, Jézus szenvedésére emlékeztető keresztet. 

A szertartás elején az esperes úr a szokott módon üdvözölte a népet, megáldotta a barkaágakat és az egybegyűlteket. Az evangélium ünnepélyes felolvasása után elindította a menetet és a segédkezőkkel az oltárhoz vonult.

A szentmisében az olvasmányok után a szepsi Dalárda jóvoltából Bányász Emőke, okleveles kántornő vezetésével, Somodi János, Dobos Zoltán, Csmil József közreműködésével felhangzott a Passió.

Köszönet minden igyekezetért és készségért. Adja Isten, hogy gyakran legyen folytatása.

Nagy István iskolaigazgató meghívására 2018. március 22-én Miskolcról Szent Ferenc Kisnővérei látogattak el Szepsibe a Boldog Salkaházi Sára Egyházi Iskolaközpont diákjaihoz, hogy segítsék őket a nagyböjti szentidő mélyebb megértésében és átélésében.

A gyermekek és tanáraik láthatóan élvezték a kedves-nővérek tanúságtevő jelenlététét. A találkozások remélhetőleg a jövőben rendszeressé válnak, amelyek majd nagyban elősegítik a gyermekek és a tanárok vallási, közösségi hovatartozását, felelősségtudatát és felelősségvállalását a kisebbségi lét szépségében és magasztosságában.

Adja Isten, hogy így /is/ egyre vidámabb, boldogabb, reménytelibb (ferences) élet legyen a peremeken is.

Aranyosi Ervin: Hímes tojás

Hímes tojást fest a nyuszi – húsvéti mesében,

– ám én tudom, a kislányok festik nekünk szépen.

Eljöttem, hogy meglesselek, hogyan is csinálod,

hátha így a locsolódat, majd meg is kínálod!

A Budapesti Kolping Katolikus Gimnáziummal karöltve, a Határtalanul program keretén belül közös kiránduláson vehettünk részt a Szepességben. Első nap Torna várában és a Szádelői- völgyben jártunk. Másnap Kassa és Eperjes történelmi emlékhelyeit kerestük fel, megkoszorúzva II. Rákóczi Ferenc síremlékét. Harmadnap egy csodás túrát tettünk a Szlovák Paradicsomban a Tamásfalvi- kilátóhoz. Délután Iglót tekintettük meg madártávlatból a templom tornyábol. Végül a "Fekete város" és a "Lőcsei fehér asszony" ihlette regények helyszíneit barangolhattuk be.

Mai napunk az iskolában a tavasz jegyében zajlott. Szilvi néni segítségével tavaszi virágot készítettünk.

A család, mint kicsi egyház az emberiség történetében – kihívások a XXI. században

2018. március 20.-án a Művelődési Központ nagytermében Puss Sándor, jezsuita atya tartott előadást a család és a szülői hivatás fontosságáról. Előadásában több kisfilm segítségével mutatta be a különböző függőségek mibenlétét.

A hálás hallgatóság örömmel venné a találkozások folytatását, ami remélhetőleg a közeljövőben megvalósul. Értesítjük az érdeklődőket.

Az egyház egy lelki család és a család pedig egy kicsi egyház (LG 9) - olvasható a II. vatikáni zsinat, a Nemzetek világossága című dokumentumában.

A keresztény közösségek azok háza, akik hisznek Jézusban, mint az emberek közötti testvériség forrásában. Az egyház a népek között járja a történelem útját: a férfiak és a nők, az apák és az anyák, a fiak és a lányok élettörténetében. Ezek azok a történetek, amelyek számítanak, fontosak az Úr szemében.

A világi hatalom nagy eseményeit a történelemkönyvekbe írják és ott is maradnak. Az emberi szeretet története közvetlenül az Isten szívébe íródik; ez a történet megmarad mindörökké. Az élet igazi helye, a családban kezdődik. Ezért valljuk, hogy a család a történelembe való beavatásunk helyettesíthetetlen és kitörölhetetlen helye. A teljes életbe való beavatásnak a helye, amely Isten színelátásába, az örökkévalóságba torkollik, de már itt a földön a családban elkezdődik! Éppen ezért olyan nagyon fontos a család.

Maga az Isten Fia is az emberi történelmet ezen az úton tanulta meg és járta végig. Ő is egy családba született és ott „tanulta meg ezt a világot”: a házat, a műhelyt és a jelentéktelennek tűnő kicsi falucskát. Harminc éven át ebben a tapasztalatban tette magáévá az emberi állapotot. Itt ébred tudatára az Atyával való közösségére és küldetésének mibenlétére. Amikor pedig elhagyta Názáretet és elkezdődött a nyilvános élete, Jézus ismét egy közösséget alakított ki maga körül, egy „gyülekezetet”, vagyis emberekből összehívott csoportot – az apostolok testületét, közösségét, ami az „egyház” szó ősi jelentése.

Adja Isten, hogy egyre többen akarjuk szemlélni Jézust és kapcsolatainak jeleit, hogy iskolaközösségünk családjai révén erősödjék az egyház, népünk és társadalmunk.

Bernard Bober kassai érsek-metropolita meghívására 2018. március 18-án Kassára érkezett Erdő Péter, bíboros, esztergom-budapesti prímás-érsek. Másnap délelőtt a teológiai fakultás dísztermében „Családpasztoráció és kihívásai a XXI. században” címmel olasz nyelvű konferenciabeszédet tartott. Társelőadó volt Juraj Jurica, Anton Fabian, Richard Kucharčík.

Az előadáson megjelent Ján Baják, eperjesi görögkatolikus érsek, Štefan Sečka, szepesváraljai, Milan Chautur, kassai görögkatolikus megyéspüspök, Alojz Tkáč, emeritus kassai érsek, Marek Forgáč, kassai segédpüspök, Haraszti Attila, kassai főkonzul, az egyetem teológiai kara, a környék és a főegyházmegye két magyar esperességének papjai és hívei.

A találkozó kezdetén a bíboros sokak meglepetésére és megelégedésre szlovákul köszönte meg a kedves meghívást és a bensőséges fogadtatást. Mint mondta: örömmel jött Kassára, mivel ebben a városban született Boldog Sára testvér, akit XVI. Benedek megbízásából Budapesten emelt az oltár dicsőségére. Tisztelettel érkezett, mert itt született Slachta Margit is a szociális testvérek alapítója, akinek hatására formálódott Sára testvér egyénisége, aki később a szociálisan gyengék szolgálata során egykor ezek között a falak között is tevékenykedett. Ezért Bober érsek kérésére, örömmel hozta ajándékba Boldog Sára testvér másodlagos ereklyéjét, akinek közbenjárását kérte a konferencia sikeréért, megvalósítva életmottóját: Alleluja, íme, itt vagyok, engem küldj.

Koradélután a bíboros meglátogatta Sára testvér egykori rendházát, ami jelenleg a főegyházmegye karitászközpontja, és amelynek kápolnájában boldogunk annyit imádkozott a saját maga és környéke megszentelődéséért. Itt helyezte el a hozott ereklyét. A bíboros a karitász dolgozóitól egy festményt kapott emlékül - Michal Tóth alkotását - Sára testvérről, amint egykor meglátogatta őt édesanyja az intézetben. Ezután a bíboros a Szent Gellért pasztorációs központba ment, ahol papi rekollekció keretében találkozott a magyar nyelvű lelkipásztorkodásban szolgáló papokkal.

Este 6 órakor a Szent Erzsébet székesegyházban latin nyelvű szentmisét mutatott be a főegyházmegye püspökeivel és papjaival. Magyar nyelven elmondott homíliáját Pásztor Zoltán, püspöki helynök tolmácsolta szlovák nyelvre.

A szentmise záró áldása előtt Bernard Bober, érsekfőpásztor kérésére a bíboros a Jövőért Alapítvány két kuratóriumtagjának ünnepélyes elhelyezésre átadta a Szepsiben rövidesen épülni kezdő Boldog Salkaházi Sára Egyházi Iskolaközpont komplexumának - a két éve Bodollóban általa megáldott - alapkövét.

Az érsekfőpásztor megköszönve a bíboros egésznapi aktív tevékenységét és arra buzdította a nagyszámú együtt imádkozókat, hogy mindkét nyelven fohászkodjanak a Budapesten a 2020-ban megrendezendő Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus eredményességéért. Emlékül egy festményt - Szabó Ottó, a Sára testvér dómi szobra alkotójának a művét: a szenvedő Krisztust, a három szent kassai vértanút és Boldog Salkaházi Sára testvért ábrázoló képkompozíciót - ajándékozott a bíborosnak.

2018.március 14-én játékos matematika órát tartottunk leendő elsőseinknek. Vidáman tanultunk, játszodtunk, szórakoztunk  együtt. 

2018. március15-én óvodásaink és alsó tagozatos diákjaink a Thália Színház előadását tekintették meg. A darab címe A császár új ruhája.

2018. március 15-én a Szepsi Boldog Salkaházi Sára Egyházi Iskolaközpont és a Debreceni Svetits Katolikus Gimnázium növendékei és tanárai közösen emlékeztek meg városunkban az 1848-as eseményekről.

A megemlékezés első színhelye a temető volt, ahol a kopjafánál tisztelegtek a kései utódok, tudatosítva, hogy egyetlen nemzedék sincs felmentve a harctól. Mi sem. Nekünk is meg kell harcolni a harcot: az igazi szabadságért, az életért, a házasságért, a családért s mindazért, ami földünket, s életünket kereszténnyé teszi. Mert, ahogyan Isten szolgája Robert Schuman mondta, s amit bátran ismételget a mostani magyar miniszterelnök is: „Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz többé Európa”.

2015. október 23-án egy lengyel fiatalember így nyilatkozott a Keleti Pályaudvaron: „Azért jöttem Budapestre, hogy megköszönjem a magyaroknak azt a bátor példamutatást, amellyel reményt adnak nekünk és a többi keresztény nemzetnek Európában, hogy bár tombol az önzés és a nihilizmus, a magyarok a közéletben bátran mernek meríteni a kereszténység forrásából. Majd sokatmondóan hozzátette - Magyarok, köszönjük az új Alaptörvényeteket és Szent István egész örökségét!”.

A közös ünneplés második színhelye a Városi Művelődési Központ volt, ahol az egybegyűltek így emlékeztek:

            Márai Sándor írta 1944-ben: Amikor vége lesz a háborúnak, az emberek eltemetik halottaikat és megszűnnek rettegni a bombáktól, de azonnal félni kezdenek egymástól és a különböző vetélytársaktól: pl. az öregedéstől, a betegségtől és attól, hogy a másik esetleg nem jön el a megbeszélt találkára.

            Mennyire igaza volt?

          Százhetven évvel az 1848-as események után számtalan új félelemmel, veszéllyel és kihívással találjuk magunkat szembe. Ilyen: az élet, az emberi méltóság, a munka, a tisztességes megélhetéshez a közösségi kultúrához, az anyanyelv műveléséhez, ápolásához és továbbadásához való jogok tiszteletben tartásának a hiánya. Az igazságosabb és testvériesebb világ még mindig várat magára.

Mennyei jó Atyánk!

Fiad példájából tudjuk, hogy életünknek az ad valódi értéket, ha minden igyekezetünkkel az emberek jó ügyét szolgáljuk. Akkor élünk jól, ha igazságosan élünk. Ha minden cselekedetünk és szavunk mélyén ott van a helyes szándék: nem ártani a másiknak. Ha megkíséreljük – feltűnés és hiúság nélkül – segíteni az embereket. Néha azzal, hogy nem hallgatjuk el az egyszerű igazságot. Máskor meg azzal, hogy nem mondjuk tovább mások hazugságát. Ismét máskor azzal, hogy nem mondunk igent, amikor mindenki igent kiabál. Néha meg azzal, hogy kimondjuk a nemet akkor is, amikor mindenki hallgat, és hallgatunk akkor, amikor mindenki vádaskodik.

Add nekünk Szentlelked világosságát, hogy meglássuk azt, ami helyes. Megvalósítsuk azt, amit helyesnek ítélünk. Hiszen halálos ágyunkon csak akkor pihenünk majd nyugodtan, ha életünk mindennapján, minden öntudatunkkal, mindenkiben igyekeztünk tisztelni, és szolgálni az evangélium hirdette emberi méltóságot. Ámen.

Urunk és Istenünk! Tégy minket békéd eszközévé, hogy:

ahol gyűlölet van, oda szeretetet vigyünk,

ahol sértés van, oda megbocsátást,
ahol egyenetlenség van, oda egyetértést,
ahol tévedés van, oda igazságot,
ahol kétely van, oda hitet,
ahol kétségbeesés van, oda reményt,
ahol árnyék van, oda fényt,
ahol szomorúság van, örömet.

Urunk, add, hogy:

inkább mi igyekezzünk vigasztalni, mint, hogy vigaszra várjunk,
inkább mi törekedjünk megértésre, mint, hogy megértést kívánjunk,
inkább mi szeressünk, mint, hogy szeretetet igényeljünk.

Mert csak önmagunkat elfelejtve találjuk meg önmagunkat.
Csak ha megbocsátunk, akkor nyerünk bocsánatot,
csak ha önmagunknak meghalunk, akkor nyerünk teljes életet.

Ezt kérjük Tőled Urunk, aki igaz Isten vagy: Atya, Fiú és Szentlélek, teljes Szentháromság, aki élsz és uralkodsz, mindörökkön, örökké. Ámen.

Az ünnepi áldás után következett a mindkét intézmény nagyszerű, emlékezetes kultúrműsora. Köszönet érte minden résztvevőnek és felkészítőnek.

A keresztek és a kopjafák valóban felkiáltójelek. Nincs felesleges áldozat. Amíg van Istenben bízó, küzdő ember, addig van Isten megáldotta jövő is. Ezt a tudatot erősítse meg mindnyájunkban - határon innen és határon túl - a mindenható Isten.

„Aki matematikát tanul az a tűzzel játszik.A matematika könnyen lenyűgözi ,elcsábítja,rabul ejti az embert.Csodálatos titkokat rejt ,melyek egyike - másika kis szerencsével és kemény munkával megfejthető.“

2018. március 13-án  és 2018. március 14-én lezajlott a PITAGORASZ VERSENY  39.évfolyamának járási fordulója Kassán a P3, P4,P5,P6 ,P7,P8 kategóriákban. Iskolánkat összesen 11 tanuló képviselte a versenyen,akik lelkesen,szorgalmasan,készültek,hogy összemérhessék matematikai tudásukat az azonos évfolyamban tanuló diáktársaikkal.

A P5 kategóriában sikeres megoldóként szerepelt  2 tanulónk,akik 63 versenyzővel mérték  össze a tudásukat .

Oceák István V.A osztályos tanuló a 6. helyen végzett.

és

Czompoly Csenge V.A osztályos tanuló a 7. helyen végzett.

A P6 kategóriában sikeres megoldóként szerepelt

Kovács Norman Gábor,VI.A osztályos tanuló,

aki 22 versenyzővel mérte  össze a tudását és a teljesítménye alapján a 6. helyen végzett.

                                         Gratulálunk minden résztvevőnek!

2018.3.9-én EGYPERCES matematikaversenyen vettek részt iskolánk 5.,6. és 7. osztályos tanulói, akik rendszeresen látogatják a matematika szakkört. Az egyperces elnevezés olyan feladatokat takar,amelyek megoldása röviden - 1 perc alatt – ismertethetők, de a megoldások megtalálása távolról sem ilyen egyszerű.

A feladatok a rutin mérésére és bővítésére irányultak.A verseny jelszava:

„Logika,idő,gyorsaság,pontosság!“

Sikeres megoldók:

Az V. A osztályból: 1.Oceák István és Viszlay Boglárka, 2.Pápai Zsófia, 3.Czopoly Csenge

A VI.A  osztályból:  1.Kovács Norman Gábor, 2.Kočiš Martina, 3.Pásztor Anna, 4.Nyíri Kristóf

A VII.A osztályból: 1. Viszlay Eszter, 2.Gulya Szilveszter

Gratulálunk a sikeres megoldóknak és minden résztvevőnek.