• Példakép és hathatós közbenjáró…

              2022.11.13.

              A szepsi római katolikus templomba az évközi idő 33. vasárnapján becses vendégek érkeztek, akiket nagy-nagy tisztelettel és szeretettel köszöntöttünk. Jelesen a Komáromi Marianum Egyházi Iskolaközpont színjátszó csoport – diákszínpadának tagjait, akik előzőnap este a szepsi Boldog Salkaházi Sára Egyházi Iskolaközpont aulájában Tóth Gábor rendezésében 120 percben egy fergeteges színelőadást mutattak be – MEG+oldható pénzzel? - címmel.  

              Az előadásra készülve otthon azon töprengtem, hogy vajon a papi jelenlétem nem lesz-e zavaró? Sajnos olyan világot élünk, amikor sok esetben - tisztelet a kivételnek - az előadott mű lélekben nem épít, nem tisztít, de rombol és bepiszkít.

              Az ellenkezője történt. Egy lélekemelő, kitűnő, tartalmas, elgondolkodató, tükröt tartó, kiutat mutató előadást láthattunk. Gratulálunk a nem mindennapi rendezéshez és az előadók magas fokú teljesítéséhez.

              Örömünket csak fokozta és tetézte, hogy a közönség megértette az üzenetet és kiérezhető volt, hogy fiatal művészeink szívvel-lélekkel azonosulnak a helyes értékrenddel. Ez a lelkület és lelkiség is jeles bizonyítéka az egyházi iskolák létjogosultságának.

              Egyházunkban az évközi idő 33. vasárnapja a szegénység elleni küzdelem 6. világnapja is. Ferenc pápa szavait idézve eszünkbe juthat, hogy a szegénységben létezik egy paradoxon - ellentmondás, amit nem könnyű elfogadni, mert szembemegy az emberi logikával, amikor azt állítja: Van olyan szegénység is, ami gazdaggá tesz. Az Úr Jézus evangéliumi üzenete ezt tárja fel nekünk. Valóban van olyan szegénység, amely megaláz és megöl, de van egy másik szegénység is, s ez Jézus Krisztus szegénysége. Isten - Fiában, Jézus Krisztusban ezt az utat választotta és követte. Szegénnyé tette önmagát értünk, buzdítva és bátorítva mindnyájunkat arra, hogy a mi életünk is megvilágosodik, átalakul, és olyan értékre tesz szert, amelyet a világ ugyan nem ismer, ezért önmagától nem is tudja adni, de ha Krisztust követjük, életünk értelmes és értékes lesz Isten és ember előtt egy örökkévalóságon át.

              Ma van édesanyanyelvünk napja is. Köszönjük, hogy kincsünket, ősi örökségünket az evangélium tanításának fényében és hitében őrizzük és azt gyermekeinknek és unokáinknak kamatoztatva továbbadjuk. Ezt a készséget láthattuk a hétvégén a 23. Egressy Béni Országos Színjátszó Fesztiválon és szombat este a Komáromi Marianum Egyházi Iskolaközpont színjátszó csoport diákszínpada előadásában.

              A szentmise záró áldása előtt tisztelettel kértük Tóth Karaffa Kingát és Pelegrin Krisztinát a Boldog Salkaházi Sára igazgatóhelyetteseit, valamint a színjátszó csoport jelenlevő tagjait az oltár közelébe, ahol emlékül egy-egy Boldog Salkaházi Sára emlékképet kaptak, azzal a vággyal és kéréssel: őrizzék, ápolják továbbra is édesanyanyelvünket. Legyen ebben példaképük és hathatós közbenjárójuk a Komáromban is működő Boldog Salkaházi Sára, szociális nővér.

            • Kincskeresők

              2022.11.09.

              Iskolánk 3.G osztályos diákjai, Dienes Noémi és Viszlay Eszter, Molnár Krisztina tanárnő vezetésével, részt vettek a Kincskeresők Országos Konferenciáján, Galántán. A lányok a szepsi pincék történetét adták elő a versenyen, amelyet a zsűri nagyon pozitívan értékelt és arany minősítésben részesített. Gratulálunk nekik!

            • Együtt járni az egység és a béke ösvényén…

              2022.11.08.

              2022. november 9-én ismét együtt vettek részt az egyházi iskola gimnazistái a kedd reggeli szentmisén, ami mindig egy új pünkösdi lehetőség, mert úgy vagyunk együtt, mint egykor az első Pünkösd során a Jeruzsálembe érkezett zarándokok, akik eggyé váltak a Szentlélekben. A sokféle eredet nem probléma, hanem erőforrás – mondta a minap Ferenc pápa, utalva egy hatodik századbeli afrikai keresztény szerzőre: „Mi azért beszélünk minden nyelven, mert Krisztus testébe, az Egyházba kapcsolódtunk, amely valóban minden nyelvet beszél”. Noha szakadásainkkal megsebeztük Krisztus szent Testét, a Szentlélek mégis nagyobb a megosztottságainknál és több minden köt össze minket, keresztényeket, mint ami elválaszt.

              Az első Pünkösd alkalmával a Lélek akkor áradt ki, amikor az Úr Jézus tanítványai együtt voltak. Imádkozhattak volna külön-külön is, de az Ég ajtói akkor nyíltak meg teljességgel, amikor mindnyájan összejöttek, tehát a keresztény nép hivatása, hogy egybegyűljön Isten csodáinak a megnyilvánulására, különösképpen a szentmisében, ahol Krisztus kisded nyája találkozik.

              Az elmondottak fényében örvendetes tény, hogy 2022. november 5-én az Abaúj-torna Református Egyházmegye őszi Konfinapját a Boldog Salkaházi Sára Egyházi Iskolaközpontban tartotta. Köszönet és hála a bátorságért.

              Örömmel hallottuk azt is, hogy a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége és a Mentor TT az idén is, immár 17. alkalommal hirdetette meg a Kincskeresők – a helyi értékeket kutató diákok konferenciáját.

              Pályázni a szlovákiai magyarság tájaihoz, településeihez és közösségeihez kapcsolódó előadással, kultúrtörténet, helytörténet, néprajz, vallástörténet, művészet, irodalom, földrajz, természeti értékek, gazdaságtörténet, építészet, jeles személyiségek élete vagy bármilyen további tetszés szerint választható témakörökben lehetett.

              A helyi értékek megismertetése 10 perces előadás keretében, számítógépes vetítéssel (pl. PowerPoint, Prezi) történik, amely kiegészíthető eredeti hang- és videofelvételekkel, ill. tárgyi emlékek bemutatásával.

              A szepsi Boldog Salkaházi Sára Egyházi Iskolaközpontot Viszlay Eszter és Dienes Noémi képviseli, akik a szentmise záró áldása előtt igyekezetükre, készségükre Isten áldását, a kedves hívek és a Mária Rádió hallgatóinak imáit kérték.

              Adja Isten, az irgalom Atyja, aki Igéjét a világba küldte és a Szentlelke által megvilágosít és megtanít bennünket minden igazságra, hogy a szeretet tanúiként tegyen mindnyájunkat alkalmassá a maradandó értékek megmutatására, őrzésére és ápolására. Merjük a jövőben is egyre tudatosabban rábízni közös utunkat az imában és legyen bátorságunk lehívni a megújult Pünkösd kiáradását, amely új tekintettel és fürge léptekkel vezet minket az egység és a béke ösvényére és ösvényén.

            • Emlékezzünk és emlékeztessünk…

              2022.11.07.

              2018. november 7-én került megáldásra a Boldog Salkaházi Sára Egyházi Iskolaközpont telke
              és alapköve. Köszönet és hála, hogy Fészkünk felépült. Lakjuk… A mellékelt fényképek,
              önmagunk léte, akarásunk, vágyunk és további tettrekészségünk legyen jele és jelzése, hogy
              igyekezetünk nem volt hiábavaló.
              2022. november 7-én a kápolnában szentmise keretében adtunk hálát és kértük, hogy a
              jövőben se veszítsük el bátorságukat, merészen álmodjunk és éljünk. Legyünk a testvériség
              bajnokai. Nézzünk szembe az élet kihívásaival azáltal, hogy engedve a Szentlélek hűséges
              kreativitásának a jó tanácsadók közreműködésével vezetve befogadjuk, elsajátítsuk és
              terjesszük a gondoskodás kultúráját.

            • Petőfi nyomában

              2022.11.07.

              2022. november 3-4-én gimnazistáink a Csemadok szervezésében a Petőfi Vetélkedő tanulmányi kirándulásán vettek részt. Beutazták azokat a helyeket, melyeket Petőfi Sándor 1845-ben  felvidéki körútján meglátogatott. Tartalmas két nap volt! Sok új érdekességet tudhattak meg a költőről, reméljük hasznos lesz majd a versenyen. Sok sikert kívánunk a vetélkedőn!

            • Mogyorós szemlélet…

              2022.11.03.

              Mindenszentek ünnepén és Halottak napján elhunyt szeretteinkre emlékeztünk. Meglátogatva sírjaikat, hálát adtunk és köszönetet mondtunk Istennek értük és mindazon jóért, amit általuk kaptunk. Hálánk, tiszteletünk és köszönetünk jeleként gyertyát gyújtunk sírjaikon és virággal díszítettük azokat.

              Közös emlékezésként az egyházi iskolában Sára nővér irányításával Viszalay Eszter és diáktársai közreműködésével 15 könyörgésben 15 célcsoport tagjaiért imádkoztunk. Az első gyertyát az elhunyt pápákért és püspökökért gyújtottuk meg. A második gyertyát az elhunyt lelkipásztorokért. A harmadik gyertyát az elhunyt szülőkért és nagyszülőkért. A negyedik gyertyát az elhunyt rokonokért. Az ötödik gyertyát az elhunyt kántorokért, a tanítókért, a nevelőkért és hitiktatókért. A hatodik gyertyát az elhunyt sekrestyésekért, harangozókért és templomtakarítókért. A hetedik gyertyát templomunk, plébániánk és középületeink elhunyt építőiért, fenntartóiért és anyagi támogatóiért. A nyolcadik gyertyát népünk elhunyt politikusaiért, a társadalmi és közélet vezetőiért. A kilencedik gyertyát az elhunyt ellenségekért, üldözőkért, rágalmazókért és rosszakarókért. A tízedik gyertyát azokért, akiket megbántottunk, és akiknek lelki kárt okoztunk. A tizenegyedik gyertyát azokért, akiket életünk során megbotránkoztattunk, bűnre csábítottunk és esetleg most miattunk szenvednek. A tizenkettedik gyertyát a háborúk, az üldözések, a lágerek és a koncentrációs táborok elhunyt áldozataiért. A tizenharmadik gyertyát a temetőinkben nyugvó összes halottért, és községeink minden halottjáért, akiknek teste idegen földben pihen. A tizennegyedik gyertyát azokért, akiknek már hozzátartozói nem élnek, akikről megfeledkeztek, vagy akikért már külön senki nem imádkozik. Tizenötödik gyertyát azokért a meg nem született gyermekért, akik spontán magzatvesztés vagy művi vetélés áldozatai lettek.

              Az emlékező diákok és a jelenlevők elmélkedésre egy mogyorót kaptak, hogy végig gondolva a mogyoró belső titkát, párhuzamot vonjanak az élet és a halál misztériuma felett. A mogyorót feltörve, belső részét el lehet fogyasztani, lehet ízlelni, de el lehet ültetni is, hogy idővel fává terebélyesedhessen, és új termésnek adjon lehetőséget.

              Az Árpád-házi Szent Erzsébet Idősek Otthonában koncelebrált szentmise volt, bűnbánati és szentáldozási lehetőséggel tudatosítva és megtapasztalva, hogy csak az a remény nem enged megszégyenülni, amellyel az élő Istenbe és egymásba kapaszkodunk, s amellyel azt várjuk, amit Szentlelkével már végbevitt a mi Urunk, Jézus Krisztuson, feltámasztva őt a halálból.

              Ezt a Lelket a keresztség, a bérmálás, a bűnbánat és az Eucharisztia vételében mindnyájunk szívébe kiárasztotta, s megkezdte és folyamatosan végzi bennünk a feltámasztás művét azzal, hogy személyünk középpontját olyan életszintre emelte, ahol a halál egy pillanatig sem uralkodhat rajta.

              Adja Isten, hogy ez a reménység, amelyet boldogan vallunk Urunk Jézus tanítása kapcsán, aki azért küldetett, hogy senkit el ne veszítsen azok közül, akik hozzá csatlakoztak, hanem feltámassza őket az utolsó napon, látszódjon is ez mindennapjainkon, teendőink végzésén és a nehézségek, a megpróbáltatások idején tanúsított viselkedésünkön. 

              Az emlékbe kapott mogyoró, Isten igéje és szentségei legyenek továbbra is segítségünkre örömeink, bánataink és kételyeink evangéliumi értékelésében…