Érsek főpásztorunk, Mons. Bernard Bober, 2024. május 25-én plébániatemplomunkban
116 bérmálkozónak – köztük 21 Salkásnak - kiszolgáltatta a megerősítés szentségét. Az
ünnepséget megtisztelte becses jelenlétével Nagy István, a Boldog Salkaházi Sára
Iskolaközpont igazgatója, akit érsekfőpásztor külön is üdvözölt.
A szentmise kezdetén a Suchovič házaspár köszöntötte szlovákul és magyarul az
érsek főpásztort. Az életben vannak pillanatok - mondták – amikor, mint szülők jobban
tudatosítjuk, hogy lehetőségeink - végesek. Vannak élethelyzetek, amikor az öröm, illetve
a fájdalom átélésére egyedül nem vagyunk elegendőek.
Ez a nap is ilyen. Gyermekeink az Egyház előtt, az Egyházban, az Egyház által
a felnőttség jeleként megjelöltetnek az összetartozás eltörölhetetlen jelével. Örülünk, hogy ez
az aktus az Ön közreműködésével történik. Imáinkkal ebben a szentmisében is segíteni
akarunk Önnek bő áldást kérni csemetéinkre, hogy ez az ünnep a Krisztussal és az Ő
Egyházával való megerősödés és ne pedig az Istentől való elválás eseménye legyen.
A szentmise záró-áldása előtt a megbérmáltak nevében Kuzma Zoé Barbara és Adam
Tóth mondtak köszönetet szintén két nyelven: Főtisztelendő Érsek atya! Köszönjük a
Gondviselésnek, hogy a felnőtté válásunk idejében megkaptuk a Szentlélek segítségét.
Köszönjük, hogy ezt az ajándékot valódi apostolutód által kaptuk. Köszönjük, hogy mindezt
az anyanyelvünkön kaptuk. Adja Isten, hogy életünk méltó bizonyítéka legyen hálánknak azok
iránt, akik segítségünkre vannak felnőtté válásunkban. Tiszteletünk és hálánk jeléül, fogadja
tőlünk ezt a csokrot.
A bérmálás ünnepsége aznap történt, amikorra Ferenc pápa „Íme, újjáteremtek
mindent!” (Jel 21,5) mottóval, találkozóra hívta a kicsinyeket, akik május 25-én és 26-án több
ezren vettek részt Rómában az első, gyermekeknek szentelt nemzetközi rendezvényen.
„Mindannyian fontosak vagytok” – írta meghívó levelében Ferenc pápa a nappal
kapcsolatban. Mindannyian „gyermekek és testvérek” vagyunk, „egy nagyon hosszú láncban,
amely a múlttól a jövőig vezet, és amely az egész földet behálózza”. Ezért „javaslom, hogy
mindig figyelmesen hallgassátok a felnőttek történeteit: édesanyátok, édesapátok,
nagyszüleitek és dédszüleitek történeteit!”. És mindenekelőtt hallgassátok meg az első
barátotokat, az Úr Jézust, akivel egy új emberiségről álmodhatunk, és elkötelezhetjük
magunkat egy testvéribb és közös otthonunkra jobban odafigyelő társadalom mellett, kezdve
az egyszerű dolgokkal, mint például mások üdvözlése, engedélykérés, bocsánatkérés, a
köszönet kifejezése. A világ mindenekelőtt apró dolgokon keresztül változik meg, anélkül,
hogy szégyellnénk, hogy csak kis lépéseket teszünk”.
Köszönet és hála mindenkinek, akik ezt a napot és eseményét emlékezetessé tették.
Köszönet az animátoroknak, a hitoktatóknak, Sára nővérnek, a kántoroknak, az ifjúsági
énekkarnak és mindazoknak, akik bármilyen módon hozzájárultak a kegyelem hatékony
kiáradásához. Köszönet a virágdíszítésért és a fenséges megvendégelésért a tornai étteremben.
Adja Isten, hogy bérmálkozóink aktuális kislépései, életcéljuk elérésének útján, szép
folytatása legyen annak, amit otthon, az iskolában és a templomban látnak, hallanak, tanulnak
és tapasztalnak.
