• GYŰJTÉS A KÁRPÁTALJAIAK MEGSEGÍTÉSÉRE

              2022.03.28.

              A Boldog Salkaházi Sára Egyházi Iskolaközpont és a Jövőért Alapítvány az Ukrajnában kialakult súlyos biztonsági és gazdasági helyzet miatt, az ott élő emberek megsegítésére, 2022. március 28-tól 2022. április 1-ig gyűjtést kezdeményez. A felajánlásokat az M. Pokrova Jótékonysági Alapítványnak szánjuk. Kizárólag tartós élelmiszert, használható elektrotechnikai eszközöket és hygiéniai kellékeket tudunk fogadni.

              Köszönjük szépen!

              A gyűjtés helyszíne: Boldog Salkaházi Sára Egyházi Iskolaközpont, ČSA 39, Szepsi

              Időpont: 2022.3.28-4.1,  7:30-15:30

              Felelős: Zsarnai János, pedellus, +421 908 948 173

            • Lelki örökbefogadás – rejtett életérték mentés…

              2022.03.26.

              2022. március 25-én, a Szepsi plébánia-templomban immár hatodszor gyűlt össze az imádkozó hívek egy csoportja, hogy Melega Mária, Simko Ilona és Dankó Irén képviseletében és szervezésében - az idén a hívek 49 fős közössége – élőadásban vezetve és követve, többen a koronavírus-járvány, illetve a nagy távolság miatt csak otthonukban, ünnepélyesen elkezdjék kilenchónapos imájukat egy-egy veszélybe került magzatért.

              Amint tudjuk, március 25-én, a 17 órakor kezdődő bűnbánati szertartás keretében a Szent Péter-bazilikában Ferenc pápa felajánlotta Oroszországot és Ukrajnát Szűz Mária Szeplőtelen Szívének. A Vatikán hivatalos oldalán, 29 nyelven tették közzé a felajánló ima szövegét. A jelenlevők a magyar fordítás alapján együtt imádkozva csatlakoztak a Szentatya felhívásához.

              Egyházközségünkben kilenceddel is készültünk a felajánlásra. Az egyházi iskola növendékei Sára nővér vezetésével az iskola kápolnájában imádkoztak az ukrajnai háborús konfliktus békés rendezéséért. Közös imáink a hála jelei voltak egyrészt a felépült és a napokban ünnepélyesen átadott és megszentelt iskoláért, másrészt a kreatív bátorság és bizalom alapjai, hogy a kilenchónapos imahadjárattal kiesdjük egy-egy veszélybe került magzat életben maradását és születése után a törvényes és tisztességes élet lehetőségét, felnőve akár még egyházi iskolánk fészkében is.

              Adja Isten, hogy e nemes kezdeményezések is elősegítsék a hívek, a szülők, a tantestületek tagjai, a nevelők, a diákok és a lelkipásztorok életszentségét. A Szent Szűz jegyese, Szent József, akinek szobra a közeljövőben ünnepélyesen elhelyeződik az egyházi iskolaközpontban, legyen az apaság, a hitvesség, a tanítás és a nevelés mintaképe, gyermekeink és diákjaink hathatós közbenjárója, a bajban és a szükségben levők támasza és pártfogója. Családjaink, közösségeink, iskoláink – határon innen és határon túl - a názáreti otthon példája nyomán maradjanak meg továbbra is: a hit, a remény, a szeretet, a vallásosság és a nemzeti önazonosság - őrző, védő, növelő és röptető fészkei.

               

               

               

            • Együtt járni a kreatív bátorság és bizalom útján

              2022.03.24.

              „Ha az Úr nem építi a házat, az építők hiába fáradnak. Hogyha az Úr nem őrzi a várost, az őr hiába őrködik fölötte” (127,1) A zsoltárvers alapján azt is mondhatnánk – „Az emberé a munka, az Istené az áldás.” más szóval: „Ember, küzdj és bízva bízzál.”

              2022. március 23-án a Jövőért Alapítvány kuratóriuma ünnepélyes külsőségek közepette adta át a magyar kormány által finanszírozott épületet a Szepsi Boldog Salkaházi Sára Egyházi Iskolaközpontnak, amelyet 2015. szeptember 1-jei hatállyal hozott létre a fenntartó, a Kassai Érsekség. Az ünnepség a hagyományos szalagvágással vette kezdetét. Az ünnepi beszédek sorozatát Potápi Árpád János, a nemzetpolitikáért felelős államtitkár kezdte, amit Bartók Csaba a Jövőért Alapítvány elnöke és Nagy István, iskolaigazgató folytatott.

              Ezek után került sor a történelmi egyházak által közvetítette áldásmondásra. Először nagytiszteletű Géresi Róbert, a szlovákiai református keresztyén egyház püspöke hirdetett igét, majd Vakles Attila, szesztai görögkatolikus parókus mondott áldó imát.

              Római katolikus részről, Gábor Bertalan, esperesplébános, az intézmény lelki vezetője a szentelést bevezetően elmondta: Nekünk jutott az a nagy kegyelem, hogy 2015-ben városunkban és a szűkebb pátriában, a keleti végeken megnyithattuk az egyetlen magyar nyelvű katolikus egyházi iskolát. Ma, végre elérkezett az a nap, amikor Isten áldását kérve - lelki, szellemi és kétkezi munkánkra - ünnepélyesen átvehetjük fészkünket. Ajándék és feladat. Egyik sem kicsi. Az iskolaalapítás körülményeit mindnyájan jól ismerjük. Ismételten megköszönöm, hogy megértettük az idők jelét. A névsor hosszú. Isten a tudója. Ő tudja, hogy ki milyen mértékben, milyen szándékkal és milyen elvárással állt hitünk, anyanyelvünk, kultúránk megmentése mellé. Isten a tudója és jutalmazója. Ő senkinek sem marad adósa, sem a jóért, sem a tudatos rosszért. Bízzunk továbbra is irgalmában és megbocsátó emberszeretetében. Hála Istennek – ma egy köztes célt elértünk. De nincs megállás, az úton tovább kell mennünk, kitartóan Istenbe és egymásba kapaszkodva.

              Köztudott, hogy 84 évvel ezelőtt – 1938 őszén meglátogatta Szepsi városát és római katolikus templomát Salkaházi Sára, szociális testvér, aki Budapestről Kassára tartva, egy éjszakát a plébánián töltött. Ma egy újabb hellyel kínálták. Áldott emlékét nem hagyják elveszni. Őrizni kívánják hitvallását, szociális érzékenységét, népéhez való ragaszkodását, sorsközösségét a szenvedőkkel és bajbajutottakkal. Az iskolaközpont őrző fészke és röptetője szeretne lenni nemes lelkiségének.

              Nem véletlenül, hiszen a világ rohan. Az idősebbeknek kedves kötelességük, hogy a fiataloknak megmutassák a remény útját.  Nem engedhető meg, hogy elvegyék tőlük a reményt. Az identitás, az önazonosság ugyanis nem a múlttól függ. Identitásunkat nem az adja meg, amik voltunk, hanem amit remélünk. Az igazi kérdés sohasem az, hogy „kik voltunk?”, hanem az, hogy „mit remélünk?”. A céltalan ember - bolyongó, kóbor, sodródik. A cél felé tartó ember – zarándok.

              Az emberek általában nagyon könnyen összeállnak annak érdekében, hogy szembeszálljanak valakivel. A Krisztus-hívők egysége viszont egészen más: nem áll senki ellenében. Ez az egység nagyobb mindannál a sikernél, amit az ember egyedül, vagy akár közösségileg elérhet. A hívek egysége nem akkor valósul meg, amikor szilárdan közös meggyőződést és álláspontot képviselnek, hanem akkor, amikor felfedezik, hogy együtt haladnak Krisztus követésében: az evangélium hirdette, ösztönözte, mutatta és élte értékrendben: Isten, haza, család. Erre senkit nem lehet, s nem is szabad kényszeríteni, csak ösztönözni, bátorítani lehet és kell, ami már misszió. Küldetés - előre menni és nem hátra. Az itt élők erre kaptak meghívást és bizonyságul egy gyönyörű, kézzel tapintható, szemmel látható, csodálható ajándékot - a jövőnek otthont adó fészket.

              A szentelési szertartást római katolikus részről főtisztelendő Pásztor Zoltán, püspöki helynök hirtelen betegsége miatt, ugyancsak a helybéli esperes-plébános végezte, aki többek között így imádkozott: Mindenható örök Istenünk! Hálát adunk és köszönetet mondunk neked ezért az építményért, amelyért annyi sokan munkálkodtak. Köszönjük a tervezést, a megvalósítást és a kivitelezést. Köszönjük a sok álmatlan éjszakát, az utazás fáradalmait, a meg nem értés és félreértés borzalmait. Köszönjük az anyagi támogatást, az erkölcsi felelősséget, a bizalmat, a tettrekészséget és a felelősséget: hitünkért, kultúránkért, anyanyelvünkért és egymásért – határon innen és határon túl!

              Köszönetünkhöz bizalommal csatoljuk fohászunkat és kérésünket: Urunk és Istenünk, + áldd meg ezt az építményt, amelyet ma szellemi, lelki és erkölcsi életünk fészekhelyévé kívánunk szentelni. Add, kérünk megértenünk, hogy mindazok, akik itt a tanítás és a tanulás végett összegyűlnek, mindig az igazságot keressék és elismerjenek Téged, mint az igazság egyedüli forrását. Legyen ez az intézmény a béke és a megbékélés szigete. Az engesztelés és a kiengesztelődés fészke. A megbocsátás és a bocsánatkérés helye. Áldott elődeink hagyományainak őrzője, ápolója és tovább adója. Szálljon le áldásod erre a helyre és mindazokra, akik itt tanulni, nevelődni, tanítani, nevelni, oktatni, dolgozni és imádkozni fognak, hogy megértsék a hozzájuk intézett szavakat. Szívükben megőrizve kinyilatkoztatásod igazságait együtt maradva gyarapodjanak számban, bölcsességben, korban és kedvességben Előtted és az emberek előtt. Megszenteltetik és felszenteltetik ez az intézmény: + az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. A szentháromság egy Isten áldása szálljon le erre az építményre és minden diákjára, pedagógusára és dolgozójára. Ámen.

              Mialatt meghintődött szenteltvízzel az aula, a Vox Columbellae vegyes kar, Óh, én édes jó Istenem… kezdetű ének helyi változatát énekelte.

              Rohanó, olykor céltalanul sodródó világunkban az iskolaközpont indítása és felépítése egy kisebb csoda. Örülünk és csodálkozunk, hogy bár itt-ott találkoztunk kerékkötőkkel, bizonytalanokkal, elbizonytalanítókkal, de sokkal többen voltak és vannak azok, akik Istenben bízva és egymásba kapaszkodva, készeknek mutatkoztak arra, hogy együtt zarándokolva, Isten általunk újabb és újabb csodákat tegyen, hogy csodálkozhassunk.

              Nagy köszönet és hála mindazoknak, akik megértve az idők jelét engedték és engedik önmagukat vezetni a Szentlélek által a kreatív bátorság és bizalom útján.

            • Születésnapi köszöntés

              2022.03.22.

              2022. március 22-én ismét együtt eucharisztiáztak az iskolaközpont gimnazistái egy nappal a fészek ünnepélyes átadása és megszentelése előtt. A szentmise záró áldása előtt jubilánsokat: Gabikát, Máriát és Kristófot köszöntötték, egy két évvel ezelőtti fénykép alapján, ahol még csak az iskola falai álltak. Hála Istennek, ma már együtt örülhetünk, hogy egykori álmunk, vágyunk beteljesült. Legyen ez számunkra továbbra is kreatív bátorságunk biztató alapja, hogy a napi gondok, problémák és nehézségek közepette képesek leszünk megvalósítani mottónkat: Cum Deo, pro Patria et Invicem…

            • Magyar, oláh, szláv bánat, mindigre egy bánat marad…

              2022.03.20.

              2022. március 20-án az 1848/49-es eseményekre történő megemlékezés az idén is a Szepsi
              ravatalozó előtt felállított emlékoszlopnál történt. Az ünnepség a Szepsi Asszonykórus és a
              Szepsi Boldog Salkaházi Sára Egyházi Iskolaközpont növendékei rövid kultúrműsorával vette
              kezdetét. Nagy István, iskolaigazgató ünnepi beszéde után a történelmi egyházak előjárói
              szóltak az egybegyűltekhez. A római katolikus egyház megemlékezése Dobos Orsolya, az
              egyházi iskolaközpont növendékének Ady Endre versének szavalatával kezdődött, amit
              elmélkedő imádság követett.
              Néhány évvel ezelőtt egy sokunk által tisztelt államférfi ezt mondta a fiataloknak! Kedves
              fiatalok! Eljön a pillanat és rá fogtok ébredni, hogy kell egy hely, egy nyelv, egy otthon, ahol
              az ember az övéi között, biztonságban és szeretetben élheti le az életét. Kell egy hely, ahová
              mindig visszatérhetünk, ahol megérezhetjük, hogy az élet nem hiábavaló, vagyis, hogy a végén
              nem hullunk a semmibe. Maradandót kell alkotnunk, nemzedékről – nemzedékre, ami Isten és
              egymás nélkül nem megy. Szükségünk van Istenre és egymásra!
              Köszönet és hála a közös tanúságtételért és a készségért meglátni az idők jeleit, hogy amikor
              majd nemcsak mi, de mások is szükségét fogják érezni a hazának, az egyháznak, a kultúrának,
              az anyanyelvnek – legyen még, haza, egyház, kultúra és anyanyelv.
              Adja Isten, hogy Szentlelked által mindnyájan az igaz hit, a biztos remény és a
              cselekvőszeretet erényeivel ékeskedjünk. Megvilágosuljon értelmünk, szavaink és
              cselekedeteink hitelessé és szeretetteljessé legyenek. A kölcsönös megbocsátási készség
              révén, elfelejtsük sérelmeinket, újból megtaláljuk az egymáshoz vezető utat. Felismerjük az
              igazi értékeket s azokhoz ragaszkodni soha meg ne szűnjünk. Keressük továbbra is egymás
              kezét, hogy hitünk, anyanyelvünk és kultúránk védelmében egységesen tudjunk cselekedni.
              A keresztek és a kopjafák felkiáltójelek. Nincs felesleges áldozat. Amíg van Istenben bízó és
              evangéliumi értékekért cselekvő kész közösség, addig van Isten megáldotta jövő is.

               

            • Koncert

              2022.03.20.

              KORPÁS ÉVA FÚJNAK A FELLEGEK CÍMŰ NÉPZENEI KONCERTJE SZEPSIBEN, a Boldog Salkaházi Sára Egyházi Iskolaközpontban, a magyar szabadsgharc és forradalom 174. évfordulója alkalmából, 2022. március 19-én. 

            • Március – a könyv hónapja

              2022.03.19.

              2022. március 18-án - a Művészeteket Pártoló Alap jóvoltából - a városi könyvtárban  hallgathatták meg tanulóink Ötvös Anna történész, Márai kutató  élménydús , figyelemfelkeltő előadását.

              Hálásan köszönjük, hogy új  ismeretekkel gazdagíthattuk Márai Sándorról, a szűkebb pátria világszerte ismert és olvasott írójáról alkotott képünket.

            • Március 15. - megemlékezés az iskolában és a templomban

              2022.03.15.

              Miénk lehet, ha akarunk, ha merünk…

              2022. március 15-én gimnazistáink a Gergely Péter atya által bemutatott szentmisében, Sára nővér kíséretében emlékeztek az 1848/49-es eseményekre. Nemzeti ünnepünk kapcsán a költőt - Ady Endrét idéztük, aki a múlt század kezdetén írta a Magyar jakobinus dala című versében a ma is aktuális igazságokat:

              Ujjunk begyéből vér serken ki,
              Mikor téged tapogatunk,
              Te álmos, szegény Magyarország,
              Vajon vagy-e és mink vagyunk?

              Ezer zsibbadt vágyból mért nem lesz
              Végül egy erős akarat?
              Hiszen magyar, oláh, szláv bánat
              Mindigre egy bánat marad.

              Dunának, Oltnak egy a hangja,
              Morajos, halk, halotti hang.
              Árpád hazájában, jaj, annak,
              Aki nem úr és nem bitang.

              Mikor fogunk már összefogni?
              Mikor mondunk már egy nagyot,
              Mi, elnyomottak, összetörtek,
              Magyarok és nem-magyarok?

              Bús koldusok Magyarországa,
              Ma se hitünk, se kenyerünk.
              Holnap már minden a mienk lesz,
              Hogyha, akarunk, ha merünk.

              A napi evangélium (Mt 23, 1-12) az egyetlen Atyára, az egyetlen Tanítóra és az egyetlen Mesterre figyelmeztetett, amint erről megfeledkezünk, testvérgyilkosokká válunk, Káin örökösei leszünk…

              Sajnos, a testvérgyilkosság nemcsak bibliai és nem is régmúlt, történelmi esemény. Ma is kísért, kicsiben és nagyban. Örülünk, hogy ismét együtt lehettünk és imádkozhattunk megérteni az idők jeleit és olvasni azt az evangélium tanításának fényében, belátni, hogy az evangélium értékrendje nélkül:

              Bús koldusok Magyarországa – lennénk…
              nem lenne se hitünk, se kenyerünk….
              De - holnap már minden a mienk lehet…
              Hogyha akarunk, ha merünk…

            • CLEAN! Környezetünk védelme a jövő számára

              2022.03.15.

              2022  március 10-én megrendezésre került a Forrás – Spring szervezet által meghirdetett  CLEAN! Környezetünk védelme a jövő számára elnevezésű verseny online fordulója.  A verseny célja a környezeti szemléletformálás eddigi ismereteinek felelevenítése, új ismeretek elsajátítása. Intézményünket 2-szer 5 fős csapattal 10 tanuló képviselte.  A versenyzők kvíz feladatokban mérhették össze tudásukat. A legjobban teljesítő csapat 5 fővel kerül tovább a döntőbe. Izgatottan várjuk az eredményeket.

            • IMA A BÉKÉÉRT

              2022.03.11.

              2022. március 10-én az ACN (Aid for the Church in Need) szervezéséhez kapcsolódva, gimnazista diákjaink, az iskolánk kápolnájában imádkoztak az Orosz -Ukrán konfliktus békés rendezéséért, a háború mielőbbi befejződéséért, a menekültekért, azokért akik a menekülteket segítik és mindazokért, akiket a háború bármilyen formában is érint.