Pri spomienke na narodenie Ľudovíta Štúra zo dňa 28. októbra, sme na našej škole uskutočnili Deň slovenského jazyka a slovenskej kultúry. Tento deň bol určený k tomu, aby sme si priblížili nielen slovenskú kultúru ale aj pripomenuli vznik slovenského jazyka. V tento deň na našej škole nechýbali slovenské pesničky a tance, v podaní žiakov piateho a šiesteho ročníka , či rôzne básničky a zaujímavosti o slovenčine.  Okrem iného všetci žiaci sa počas celého týždňa mali možnosť zúčastniť sa školského kola postupovej súťaže a napísať rozprávku, úvahu či báseň na tému Prečo mám rád Slovensko, prečo mám rád slovenčinu.  Do súťaže sa zapojili žiaci zo ZŠ ale aj z Gymnázia, ktorí ukázali nielen svoju kreativitu, ale aj vzťah k rodnému kraju. Výber najlepšej práce bol veľmi náročný, a preto sme udelili aj špeciálne ceny.Špeciálnu cenu získali : Zsófia Pápai (VII.A) Boglárka Viszlay (VII.A) Kevin Bojszko (V.A) Hlavnú cenu získali : Vanesa Magyarová (1.G) Áron Sitáš (V.A) Výhercom srdečne blahoželáme a držíme prsty v celoslovenskom kole!

Készül a készül a töklámpa

Aprócska gyermekkéz formálja

Belsejét kanállal kaparja

Piruló tökmag a jutalma.

2019. október 24 és 25-én az ügyességi többpróba téli fordulóján vettek részt alsó és felső tagozatos diákjaink, a ČSA utcai szlovák tannyelvű alapiskola tornatermében. Minden versenyző helyből távolugrott, dobott, rúdra mászott és futott. Érmeseink a következők:

2. hely: Balázs Rita (7. A)

                Bartaloš Boženka (6.A)

3. hely: Horváth Attila (6. A)

                Grulyo Miguel (8.A)

 Gratulálunk minden versenyzőnek!

2019. október 24-én az Európai Bíróságok Napján a kassai Járási Bíróságra látogattak iskolánk felső tagozatos diákjai. A VIII.A és a IX.A osztály tanulói betekintést nyerhettek az igazságszolgáltatás mindennapjaiba. Megnézhették a tárgyalótermeket és beszégetlhettek a bírókkal is. Érdekes és hasznos információkat tudhattak meg. Köszönet érte!

 

„Hétköznap és ünnep: kölcsönös megtermékenyítői egymásnak. Az egyik nemcsak mértéke a másiknak, de emelője is (…)” Pilinszky gondolataival kezdtük ünnepi műsorunkat, amely emlékeztet minket arra, hogy lelkünknek milyen fontos a hétköznapok rutinjait megszakítva, egy-egy nemzetünk számára kiemelkedő eseményt ünneppé varázsolni. Ezért mi is 2019. október 23-án egy kicsit megálltunk és ünnepi műsorunkkal megtiszteltük az 1956-os forradalom neves és névtelen hőseit.

2019.10.20-án került sor a  XII. Bíborpiros szép rózsa népzenei vetélkedő kerületi fordulójára. Iskolánkból Balta Rita, Kovács Réka III.A és Nagy Gabriella 1.G osztályos tanulók élénkítették a versenyt csengő hangjukkal.   Az országos fordulón Nagy Gabriella képviseli iskolánkat. Szívből gratulálunk az énekes pacsirtáknak!

Sára nővér vezetésével óvodás gyermekeink is csatlakoztak a pénteki rózsafűzér imádkozáshoz.

FOTÓK

2019. október 18-án, 9 órakor az „Egymillió gyermek imádkozza a rózsafüzért” elnevezésű kezdeményezéshez csatlakozott a Boldog Salkaházi Sára Egyházi Iskolaközpont, a makranci és a szepsi szlovák nyelvű Alapiskola hittanos csoportjai is, hogy közösen, magyar és szlovák nyelven váltakozva, fél órán át együtt imádkozzanak a világ békéjéért és annak egységéért.

A kezdeményezés keresztény közösségektől, Venezuelából indult: miközben 2005 nyarán gyermekek közösen imádkozták a rózsafüzért, a mellettük lévő asszonyok kézzelfoghatóan érezték a Szűzanya jelenlétét. Napjainkra nemcsak Dél-Amerikában, hanem szerte a világon elterjedt ez a kezdeményezés. Kiinduló gondolata az a Szent Pió atyától származó gondolat, hogy „ha egymillió gyermek imádkozza a rózsafüzért, akkor a világ meg fog változni”.

Az együttimádkozók a Magyar és a Szlovák Katolikus Püspöki Konferencia indítására és ösztönzésére vettek részt a meghirdetett kezdeményezésben, hogy hitoktatók, szülők, nagyszülők és pedagógusok együtt imádkozzanak e nemes szándékra.

A közös imán a templomban kilencvenen vettek részt. Az egyházi óvodában harmincan imádkoztak. Az automataszámlálásból tudjuk, hogy ötvenen a templomi internetadás segítségével kapcsolódtak be, így összesen százhúszan csatlakoztunk a békéért és az egységért mondott közös imádságba.

Szent Pio atyával együtt mi is reméljük, hogy „ha egymillió gyermek imádkozza a rózsafüzért, akkor a világ meg fog változni”. Mindenütt, ahol valaki hittel imádkozik, biztos, hogy jobb a világ.

A képek a templomunkban készültek Ing. Kuzma Norbert és Cehelnik István közreműködésével. Az ima koordinálásában Szabó Sára, orsolyita nővér, Kark Krisztián, káplán és Gábor Bertalan, esperes-plébános vett részt.  

Mária, Édesanyám,
örömteli szívvel jövök ma Hozzád,
hogy egészen Neked ajándékozzam a szívemet.
Neked adok mindent, amim van, és amit teszek,
az egész életemet.
Tehozzád akarok hozni mindenkit,
akit a szívemben hordozok:
a szüleimet, testvéreimet, minden barátomat,
de azokat is, akik megbántottak.
Légy Te a mi Édesanyánk,
oltalmazz és áldj meg minket.
Mint gyermeked,

Édesanyámként akarlak szeretni és hűségesen imádkozni.
Minden nap gondolni akarok arra, hogy a Tiéd vagyok.
Édesanyám, a Tiéd vagyok,
most és mindörökre.
Általad, és Veled akarok mindörökre, egészen Jézusé lenni.
Ámen.

A bölcs ember tudatában van annak, hogy legértékesebb kincse az egészség.

/Hippokratész/

Az egészséges táplálkozásra, életvitelre hívtuk fel tanulóink figyelmét. Marcela néni és Anett néni segítségével finom, ízletes harapnivalókat készítettünk, amit köszönünk szépen.

Mindennapi kenyeredet gyúrom össze, látod?

Úgy, ahogy a jó Istenke egykor a világot!

Szeretetem, ügyességem ott lesz a kenyérben,

nem is hinnéd, mi lakozik, két kis pék tenyérben.

Alsó tagozatos diákjaink a pékségbe látogattak. Megsüthették saját, első kenyerüket. 

2019. október 16-án, az Ifjú Szivek Táncszínház tartott előadást számunkra. A Határon túli nemzeti tánc -  Hetvenhét verbunk a végekről - című műsorukat diákjaink nagy érdeklődéssel követték figyelemmel. Az előadáson részt vettek barátaink is a szádudvarnoki Szent István Egyházi Iskolából. A közös tánccal egybekötött műsor maradandó élményt nyújtott mindannyiunk számára.

Aranyosi Ervin: Amikor megöregednek…

Amikor még kicsi voltál,

Ők voltak már a nagyok.

Tanítgattak, így teltek elegymás után hónapok.

Most már rád vár a feladat, nyisd hát meg a szívedet!

Jusson nekik gondoskodás, melegítő szeretet.

2019. október 15- én, alsó tagozatosaink, kis műsorral kedveskedtek a helyi idősek otthona lakóinak. 

Fotók

2019. október 10-én a nagykaposi és a szepsi esperesi körzet papsága Mons. Bernard Bober, érsek-főpásztor vezetésével Szepsiben tartotta havi papi lelki napját, ami szentmisével kezdődött. Az oltárszolgálatot az egyházi iskola bérmálkozásra készülő diákjai végezték.

A szentmise elején az érsekfőpásztor megáldotta a három szent kassai vértanú emléktábláját, Lukács János és fia, Zoltán míves munkáját. Az emléktáblán a három szent vértanú bronzba öntött arcmásolata látható, amelyet a koponyák kopírozása tett lehetővé. Az arcplasztikából eddig négy példány készült. Az első a kassa-bélai Scitovszky János emléktáblán látható, a másodikat Erdő Péter bíboros, a harmadikat Bernard Bober, érsek-metropolita kapta, a negyedik a Szepsi plébániatemplomban nyert elhelyezést.

A fehér lepellel borított emléktáblát Pásztor Zoltán, püspöki helynök és Lukács János, alkotó leplezte le. Az érsek áldóimája és szentelése után a papság kettesével az oltárhoz vonult, ahol az oltárcsók után elfoglalták helyüket a szentélyben, miközben Isten-népe a magyar szentek közbenjárását kérte.

Az főpásztor elmélkedésében a három szent vértanú életének máig ható szellemi és lelki gyümölcsére figyelmeztetett, bátorítva a hiteles tanúságtétel fontosságára.

A szentmise után a főpásztor a közeli Árpád-házi Szent Erzsébet Idősek Otthonban meglátogatta Stász Dezső Máté, nyugalmazott plébánost és Gyüre Zoltán, nyugalmazott református lelkipásztort. Mindkettőjüket röviden köszöntve imáiról biztosította őket és imáikat kérve búcsúzott tőlük.

A lelki-nap keretében a klérus a plébánián két előadás hallgatott meg. Az egyiket a papi engedelmességről, a másikat a szentségek méltó felvételének előkészítéséről. A közös ebéd után a papság az érsek vezetésével megtekintette a Boldog Salkaházi Sára Egyházi Iskolaközpont építkezési területét, ahol örömmel konstatálták a reményt keltő eredményeket, hogy várhatóan a következő iskolaévben már az új komplexumban kezdődhet meg a nevelés, a tanítás és az oktatás.

Ezúton is kérjük a hívek imáit, a szülők bátorságát, a diákok bátorítását és minden jóakaratú ember jóindulatát. Köszönjük Magyarország kormányának hathatós támogatását, a tanárok és a nevelők kitartását, hűségét és tettrekészségét.

A három szent vértanú példája erősítsen mindnyájunkat, hogy érdemes népünkért és nemzedékünkért az evangélium lelkiségében élni, cselekedni és munkálkodni.

Péntek délutánonként a VIII.A osztály tanterme játékkal és kacagással telik meg.

Hogy miért?

Beindult a matek szakkör.

A matematika szakkör a tehetséges tanulóknak heti egy alkalommal biztosít iskola utáni kikapcsolódást. Így indult a  tanévünk első szakköre is, ahol olyan játékokat játszottunk, amelyek a matematikai gondolkodást fejlesztik. A közös cél az egészséges versenyszellem. Minden játékból csak egy győztes került ki. A gyerekekben azonban ott volt az igény, hogy, ha már nem nyertem, akkor legalább második-harmadik helyet érjek el. Így a játékot nem tudták abbahagyni.

Egyszóval játszunk, nevetünk, kacagunk, s nem utolsósorban fejlesztjük az eszünket, az agyunkat és gyarapítottuk a matek tudásunkat.

2019. október 6-án Szepsiben a szentmisét a Szózat éneklésével kezdtük. Fejet hajtottunk és szívet emeltünk az aradi tizenhárom emlékére.

Köztudott, hogy alig két hónappal a világosi fegyverletétel után, 1849. október 6-án, Aradon kivégezték a szabadságharc tizenhárom katonai vezetőjét. Amíg helyre nem állt az alkotmányos rend, nem lehetett megemlékezni a forradalomról. A szabadság mártírjai évekig jeltelen sírokban feküdtek. Az aradi vértanúk kivégzésének napját Magyarországon 2001-ben nemzeti gyásznappá nyilvánították.

1849. október 6-án, az orosz segítséggel levert szabadságharcot követő császári megtorlás során Pesten kivégezték gróf Batthyány Lajost, az első magyar miniszterelnököt. Ugyanezen a napon a szabadságharc tizenkét tábornoka – Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Knézich Károly, Lahner György, Leiningen-Westerburg Károly, Nagysándor József, Poeltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác és Vécsey Károly – és egy főtisztje, Lázár Vilmos ezredes szenvedett vértanúhalált Aradon.

A véres megtorlásnak összesen 157 hazafi esett áldozatul, és a szabadságharc számos résztvevője kényszerült hosszú évekre belső vagy külső emigrációba.

Damjanich János, kivégzése előtt, ezeket a szavakat írta Damjanich Emíliának vigasztalásul:

Ima kivégeztetésem előtt, 1849. október 5-ről 6-ra virradóra

Mindenség ura! Hozzád fohászkodom! Te erősítettél engem a nőmtől való elválás borzasztó óráiban, adj erőt továbbra is, hogy a kemény próbát: a becstelen, gyalázatos halált erősen és férfiasan állhassam ki. Hallgasd meg, ó, Legfőbb Jó, vágyteli kérésemet! Te vezettél, Atyám, a csatákban és ütközetekben – Te engedted, hogy azokat kiállhassam, és a Te védelmező karod segített némely kétes küzdelemből sértetlenül kilábolni – dicsértessék a Te neved mindörökké!

Oltalmazd meg, Mindenható, az én különben is szerencsétlen hazámat a további veszedelemtől! Hajlítsad az uralkodó szívét kegyességre a hátramaradó bajtársak iránt, és vezéreld akaratát a népek javára! Adj erőt, ó, Atyám, az én szegény Emíliámnak, hogy beválthassa nékem adott ígéretét: hogy sorsát hitének erejével fogja elviselni.

Áldd meg Aradot! Áldd meg a szegény, szerencsétlenségbe süllyedt Magyarországot! Te ismered, ó, Uram, az én szívemet, és egyetlen lépésem sem ismeretlen előtted: azok szerint ítélj fölöttem kegyesen, s engedj a túlvilágon kegyes elfogadást találnom. Ámen.

1849. október 5-én az aradi osztrák várparancsnok, Howiger tábornok felszólította az aradi minoritákat, hogy keressék fel az elítélt tiszteket. Sujánszky Euszták, Bardócz Sándor, Pléva Balázs és Vinkler Brúnó minoriták lettek a vértanúk vigasztalói, délután 5 óráig velük maradtak.

„Vérző szívvel lépők át reggeli tíz óra után a vár küszöbét, s megjelenve a börtönné alakított főőrház falai között, azonnal átvevénk vigasztalásul – és mennyire lehetett, bátorításul – a nagylelkű jövendő mártírokat, kezet szorítva teljes bizalommal fogadának bennünket, s miután mi az őszinte részvét után több órai barátságos beszélgetés közben őket, a nehéz harcokban annyira megedzett hadfiakat a reájok nézve ugyan gyászos, de meg nem érdemlett csapás elviselésére és az isteni gondviselésbeni megnyugvásra felhívók, ők egész nyugodtan és egész maguk megadásával bízák sorsukat és életöket arra, kinek kezeiből minden jő.” (Részlet Sujánszky Euszták visszaemlékezéséből)

Október 6-án hajnali két órakor az atyák visszatértek az aradi várba. Meggyóntatták és megáldoztatták a tíz katolikus tábornokot, valamint a börtönben katolikus hitre tért Damjanich Jánost, és halálukig velük maradtak.

„Mindegyik hőslélekkel halt meg. Egyik a másikát azzal biztatván, hogy nemsokára ismét együtt leendnek. Lelki éberségüket eléggé kitünteté az, hogy midőn mi papok síránk, ők, nevezetesen Nagysándor József a mellette levő Vinkler Brúnó barátunkhoz imigyen szóla: »Eddig ön vigasztalt engem, s jelenleg ön sír, jobb – úgymond –, ha imádkozunk.« És ekkor Leiningen gróf, noha ágostai vallású, hozzánk csatlakozva fennhangon mondá a pap által elmondott ima szavait.” (Részlet Sujánszky Euszták visszaemlékezéséből)

Az aradiak már október 6-án este gyertyát gyújtottak a vesztőhelyen, a vár tövében, és közösen imádkoztak a kivégzettekért. Másnap ünnepélyes szentmisét tartottak az aradi templomban, melyen a városi tanács, a megye tisztikara és katonasága tömegesen vettek részt. Az aradi dalárda gyászdalokat énekelt, a templom gyászravatalát díszítő cserfa koszorúkat és füzéreket a szentmise után kivitték a temetőbe, és a vértanúk sírjára helyezték.  A város két napra teljes gyászba borult, bezártak a boltok is.

A minorita atyák számára azonban nem ért véget a megpróbáltatások sora. 1854. szeptember 20-án nagyszámú csendőrség érkezett Aradra, másnap behatoltak a rendházba, és foglyul ejtették Kosztka Libor házfőnököt, Lakatos Ottót, Zetykó Kelement, Csüdör Tamást, Eperjessy Aurelt és Livery Dánielt. Szeptember 22-én erős katonai őrizettel Szegeden át Cseh- és Morvaország börtöneibe hurcolták őket. A magyar emigrációval való kapcsolattartással és egy, az országban elterjedt titkos összeesküvésben való részvétellel vádolták őket. Kosztka Libor, Zetykó Kelemen, Csüdör Tamás atyák a fogságban haltak meg, a többiek csak 1857-ben nyerték vissza szabadságukat. 

Sujánszky Eusztákot több évig várfogságban tartották az olmützi börtönben. Innen a Zemplén vármegyei Imregre került, ahol nyolc évig, egészen a kiegyezésig bujkálva élt a minorita kolostor egy pinceszerű odújában. 1875. december 7-én halt meg. Az imregi templom udvarán temették el.  Sírjánál a környékbeli magyarság minden évben megemlékezést tart.

Így volt ez 2014. október 5-én is, vasárnap, amikor kettős ünnepet ültünk Imregen. Az Assisi Szent Ferenc tiszteletére szentelt minorita kolostortemplomban koncelebrált búcsúi szentmisén három nemzet – lengyel, szlovák és magyar – papjai és hívei voltak jelen. Egyúttal megemlékeztünk az aradi vértanúkról is, az ünnepi szentmise után koszorút helyeztünk el P. Sujánszky Euszták sírján.

A megemlékezést egyházi iskolánkban folytatjuk. Köszönet tanárainknak és diákjainknak, akik meghallották Arad üzenetét és azt szent meghatottsággal továbbadják.

A Štefan Moyses Gimnázium Szepsiben 2019.10.4-én megrendezte a HROCH nevű matematikaversenyt. Iskolánkat egy négytagú csapat képviselte, akik  szlovák tanításí nyelvű alapiskolák  legjobb matematikusaival mérhették össze a tudásukat. A Pexeso nevű csapatunk tagjai Kovács Norman  Gábor 8.A , Oceák Dániel 8.A , Gulya Szilveszter 9.A és Viszlay Eszter 9.A méltón helyt álltak a versenyen. Megszerezték a 3. helyet , amely a logikus gondolkodás, az összhang és a csapatszellem eredménye.

Gratulálunk a csapatnak, büszkék vagyunk rájuk!

2019. szeptember 30-án indultunk autóbusszal a szepsi  benzinkútról a “Honismereti Mozgó Egyetemre”. Megtekinthettük a Szlovák Paradicsomot,Thököly Imre sírhelyét a Görgei Artúr rezidenciát és még sok mást. Köteles László a kirándulás főszervezője érdekes dolgokat mondott az egyes helyekről. A Čingov Hotelban szálltunk meg, ahol 2 fogásos vacsora és svédasztalos reggeli várt minket. Nagyon szép helyeket láttunk , sok élménnyel gazdagodtunk és rengeteget tanultunk. https://ma7.sk/tajaink/jubilalt-a-honismereti-mozgo-egyetem