A Szepsi Boldog Salkaházi Sára Egyházi Iskolaközpontban is kedves hagyomány farsang idején megszervezni az alapiskola VIII. és IX. évfolyam diákjainak az un. „próbabált” ezzel is jelezve növekedésüket az evangéliumi értékrend szerinti hagyományok tudatos őrzésében, elfogadásában és továbbadásában.
Ismét jó volt látni testi-lelki fejlődésüket, elkötelezettségüket, a szülők és a nagyszülők büszkeségét, a tantestület tagjai és az egyházi vezetők megelégedettségét. XIV. Leó pápa szerint ugyanis egy olyan világban - ahol a békét gyakran elavult utópiává, a testvériséget pedig elvont ideállá redukálják - az emberi testvériség hirdetése, megélése, sürgetően szükségszerű.
Köszönet és hála, hogy a Fészekben a tanítás és a tanulás, a nevelés és a neveltetés jó alkalmat ad és teremt elsajátítani azt, ami emberiségünkben a legértékesebb és legegyetemesebb: a testvériséget, azt az elszakíthatatlan köteléket, ami minden Isten képére teremtett embert egyesít. Köszönet és hála, hogy a vágy és a készség erősebb minden konfliktusnál, különbségnél és feszültségnél, mivel óva int attól, hogy az eszmék birodalmában ragadjunk.
A diákok és a szülők köszöntője után elhangzott az egyházi útravaló is. Általában az ünnepi alkalmak kezdeti bevonulását az iskolakápolna harang-szava indítja. Nem véletlenül, szándékosan. A háborús konfliktusok sokasága, a béke és az együvé tartozás utáni tevékeny vágy, a hála, a nyugalomban és a reményteli jövőben való bizakodás, emlékezetbe idézte a közismert népdalba foglalt örök üzenetet: Harangoznak, a mi kis falunkban…
Harangoznak a mi kis falunkban,Édesanyám menjen a templomba.Imádkozzon, s a jó Istent kérje,Hogy a fiát semmi baj ne érjeValahol a messze idegenben.Túl a vízen nádfödeles kis ház,Ablakában sírdogál egy kislány.Ne sírj kislány lesz még jobb is meglásd,Ha majd egyszer viszontlátjuk egymást,Csak még egyszer haza tudnék menni.
Arra kérem édes, jó anyámatőrizze meg nekem a babámat!Legyen virág mindig ablakába,hazatértem szeretettel várja,
ha eljön a boldogság órája.
Most, hogy haza segített az Isten,Olyan árva, olyan kihalt minden.Az hagyott el, akit úgy imádtam,Akiért én mindig haza vágytam.Jobb lett volna messze idegenben.
