2023. január 22-27. között tartja ez évi sí-kurzusát a Boldog Salkaházi Sára Egyházi Iskolaközpont intézménye a budapesti Boldog Adolf Kolping Katolikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Sportgimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola 14 tagú vendégrésztvevőivel.
A Kolping iskola beállítottsága egyszerre konzervatív – azaz a múlt értékeihez ragaszkodó, fontolva haladó – és innovatív, vagyis igyekszik magáévá tenni a jelen követelményeit és modern vívmányait. Szintén cél egy olyan szellemi környezet megteremtése a gyerekek számára, ami nem merül ki csupán a színvonalas oktatásban, de figyelembe veszi és – amennyire a közösség lehetővé teszi – alkalmazkodik az egyéniséghez, a személyiség sajátosságaihoz is. A Kolping alapelv az, hogy egy iskola sikerességét elsősorban az méri, hogy miként tudja kibontakoztatni az egyes diák tehetségét a maga színes sokféleségében.
A találkozó kedves mozzanat volt a január 24-én megtartott közös szentmise, amelyet Kuzma Norbert, okleveles mérnök áldozatkészsége folytán élőadásban lehetett követni az iskola YouTube csatornáján.
Az elmélkedés kezdetén elhangzott József Attila – Tiszta szívvel c. verse.
Nincsen apám, se anyám,
se istenem, se hazám,
se bölcsőm, se szemfedőm,
se csókom, se szeretőm.
Harmadnapja nem eszek,
se sokat, se keveset.
Húsz esztendőm hatalom,
húsz esztendőm eladom.
Hogyha nem kell senkinek,
hát az ördög veszi meg.
Tiszta szívvel betörök,
ha kell, embert is ölök.
Elfognak és felkötnek,
áldott földdel elfödnek
s halált hozó fű terem
gyönyörűszép szívemen.
Az idén emlékezünk Petőfi Sándor, Kölcsey Ferenc és a Himnusz születésének 200. évfordulójára, ami jelzésértékű lehet napjaink kamaszosan lázadó fiataljainak és korábban születettjeinek egyaránt. Eljön ugyanis az idő, amikor mindenki megérik, beérik helyesen és jól látni és láttatni az életértéket, aminek egyik csodája, hogy nekünk, magyaroknak kétszáz éve egy és ugyanaz a nemzeti himnuszunk. Volt idő, amikor támogatták, máskor viszont csak tűrték, sőt egyenesen tiltották, de semmilyen hatalom, diktatúra nem tudta „leváltani”, pedig többször is akarták.
Petőfi például az Úti levelekben számol be arról, hogy Szatmárcsekén meg-meglátogatta „a szent sírt, melyben a legnemesebb szívek egyike hamvad.” (XIV. levél, 1847. július 17.), holott a reformátusoknál nincsenek kanonizált szentek, de náluk is létezik egy nagyfokú tisztelet a legkiválóbbak iránt, amelynek szellemében – és az ars sacra jegyében – Himnuszunkat a legszentebb imádságuknak tartják, alkotóját „Kölcsey Szent Ferencként” tisztelik, aki eljutott az Isten- és emberszeretet magaslataira. Wesselényi Miklós pedig Kölcsey halálakor úgy érezte, hogy „Nem közénk való volt”; „Angyal ment el közülünk.”
Az is köztudott, hogy Magyarország Alaptörvénye élén Himnuszunk első sora áll, amelyet két külföldi, erkölcsi tekintély is a lehető legmagasztosabban idézett. Szent II. János Pál pápa 1991. augusztus 16-án, Magyarországon tett első apostoli látogatásakor ezekkel a szavakkal lépett a magyar földre: „Isten, áldd meg a Magyart!” Ferenc pápa pedig folytatva ezt a minden magyar szívhez szóló pápai hagyományt, 2021. szeptember 12-én, Budapesten a Hősök terén, az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus záró-szentmiséjének bevezetőjét így kezdte: „Veletek és értetek mondom” s magyarul idézte csodálatos fohászunkat, „Isten, áldd meg a Magyart!, amellyel mi is zártuk a lelki találkozónkat.
A különböző visszajelzések alapján bízva remélhető, hogy a napi evangélium kapcsán feltett kérdésre: „Ki az én anyám? Kik az én rokonaim?” (Mk 3,34), a hallgatóság tudja az egyértelmű választ.